Thury Zsuzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2020. november 15., 12:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
Thury Zsuzsa
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született1901. április 22.
Budapest
Elhunyt1989. október 14. (88 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiThury Zoltán
HázastársaSándor Kálmán
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)novella, regény
Kitüntetései

Thury Zsuzsa (Budapest, 1901. április 22. – Budapest, 1989. október 14.) magyar író, Thury Zoltán lánya, Thury Lajos húga, Sándor Kálmán író felesége. Nővérének, Thury Erzsébetnek az unokája Bächer Iván, író, újságíró, publicista.

Életútja

Debrecenben érettségizett 1918-ban. 1921-től a Pesti Naplóban jelentek meg novellái. Első önálló elbeszéléskötete Debrecenben jelent meg 1927-ben. 1927-1929 között Párizsban élt, a Pesti Napló párizsi tudósítója volt, rövid ideig a Sorbonne-on folytatott tanulmányokat. Hazatérése után, 1930-1936 között a kolozsvári Ellenzék című lap belső munkatársa volt, szerepelt az Új arcvonal című antológiában. Ezeknek az éveknek irodalmi és társadalmi életét dolgozta föl a Barátok és ellenségek című visszaemlékezésében.

1936-tól Budapesten folytatta írói tevékenységét. 1945-ig legtöbb regénye irodalmi sorozatokban jelentek meg. Rigó utca 20-22 című, a Révai Kiadónál megjelent regényében a kritika figyelemre méltónak találta elbeszélő modorát, az elmélyült lélektani ábrázolást. 1945 után megjelent regényeit, ifjúsági regényeit önéletrajzi motívumok szövik át. Ördögtánc című regényében apjának alakját elevenítette föl, A fivér című regény hősét Thury Lajosról mintázta. Válogatásában és előszavával jelent meg Thury Zoltán elbeszélésgyűjteménye.

Díjai

Művei

  • A Szentpétery gyerekek (1931)
  • Schmitt Terka (1937)
  • Rigó utca 20–22 (1941)
  • Két asszony (1942)
  • Botrány Körösváron (1942)
  • Furcsa tolvaj (1942)
  • János doktor két menyasszonya (1942)
  • A könnyelmű Balogh-lány (1942)
  • A világ legjobb embere (1942)
  • Az ügyetlen asszony (1943)
  • A titokzatos ismeretlen (1943)
  • A professzor lánya (1943)
  • Második házasság (1943)
  • Magda titka (1943)
  • Anya nem megy férjhez (1943)
  • Katit visszalopják (1944)
  • A nagy riport (1944)
  • Rejtelmes mosoly (1944)
  • Az áruló (1946)
  • Szerelmes idegenek (1947)
  • Válás után (1947)
  • Bányai Júlia (1951)
  • Egy fedél alatt (1952)
  • A francia kislány (1953)
  • Virradat előtt (1955)
  • Zalai nyár (1955)
  • Mostohatestvérek (1956)
  • Ördögtánc (1958)
  • A jó fiú (1959)
  • Angéla (1961)
  • A tűzpiros üveggömb (1962)
  • Bűvös kör (1965)
  • Körülményes ifjúság (1967)
  • Apollónia kisasszony vendégei (1968)
  • Tű a lemezen (1969)
  • A bécsi országút (1973)
  • Az amerikai nagynéni (1973)
  • Buksi a repülőgépen (1975)
  • Játék (1976)
  • Októbertől februárig (1977)
  • Szökés karácsonykor (1977)
  • Barátok és ellenfelek (1979)
  • Júlia vándorévei (1981)
  • Családi dolgok (1982)
  • Amerikából jöttem (1983)
  • A fivér (1988)
  • Az öreg hölgy történetei (1990)

Műfordításai

Származása

Thury Zsuzsa családfája[1][2]
Thury Zsuzsa
(Budapest, 1901. ápr. 22. –
Budapest, 1989. okt. 14.)
író, újságíró
Apja:
Thury Zoltán[3][4]
(Kolozsvár, 1870. márc. 7. –
Budapest, 1906. aug. 27.)
író, újságíró
Apai nagyapja:
újfalussi Köpe Lajos[5]
(1831 körül –
Kolozsvár, 1880. febr. 23.)
százados
Apai nagyapai dédapja:
n.a.
Apai nagyapai dédanyja:
n.a.
Apai nagyanyja:
lozsádi Zudor Klára
Apai nagyanyai dédapja:
lozsádi Zudor Sámuel[6][7]
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
Márton Gizella[8]
(Budapest, 1875. febr. 12. –
Budapest, 1958. dec. 5.)
Anyai nagyapja:
Márton Imre[9][10]
(Sátoraljaújhely, 1841 –
Budapest, 1914. jan. 19.)
szatócs, kereskedő
Anyai nagyapai dédapja:
Moskowitz N.
Anyai nagyapai dédanyja:
n.a.
Anyai nagyanyja:
Manheit Regina

(Pest, 1847–?)

Anyai nagyanyai dédapja:
Manheit Adolf
Anyai nagyanyai dédanyja:
n.a.

Jegyzetek

Források