Sümegi járás
Sümegi járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Veszprém megye |
Járási székhely | Sümeg |
Települések száma | 21 |
városok | 1 |
Népesség | |
Teljes népesség | 14 453 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 50 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 306,48 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
A Sümegi járás elhelyezkedése Magyarországon |
A Sümegi járás Veszprém megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Sümeg. Területe 306,48 km², népessége 15 390 fő, népsűrűsége pedig 50 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Sümeg) és 20 község tartozott hozzá.
A Sümegi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett. A sümegi járást 1849-ben hozták létre a Szabadságharc után. A sümegi járás első főszolgabírója várbogyai és nagymádi Bogyay József (1806–1872) lett, aki 1849. októberében foglalta el a hivatalt császári és királyi főbíróként, és 1854. április 28.-áig töltötte be. 1849 előtt, Sümeg és a hozzá tartzozó községei a Szántói járás része voltak, amelyet 1853-ban végleg szüntették meg.[2] Jeles említésre méltó sümegi főszolgabíró dr. boldogfai Farkas István (1875–1921), aki a város korszerűsítés érdekében az ő kezdeményezésére kezdték tervezni 1911. elején a sümegi villanyvilágítást, illetve, az ottani telefonhálózat is kezdték tervezni;[3] amikor 1911-ben súlyos vérhasjárvány robbant ki a településen, boldogfai Farkas István, dr. Lukonich Gábor járásorvos, és dr. miskei és monostori Thassy Gábor vármegyei főorvos gondoskodott a helyzetről.[4] 1912. február 1-jén Farkas István főszolgabíró szervezte a nagyon várt Csány szobor bált, amelyen pénzt gyűjtöttek a Csány László 1848-as szabadságharcos mártír zalaegerszegi szobra készítésére. 1916 szeptemberében a sümegi járáson a boldogfai Farkas István főszolgabíró a fuvardíjakat megállapította; ez a szabályozás, az első volt a vármegyében és nagy mértékben hozzájárult az alapanyagok és egyéb termékek könnyebb szállításához.[5] Az első világháború alatt kialakult élelmiszerhiány, nagy krízist okozott, amelyben visszaéltek a kereskedők Sümegen. 1917 decemberében Farkas István "erélyes fellépése vetett gátat a már-már elviselhetetlen gaz uzsorának és árdrágításnak".
A járásban 1945. január 1.-én 3 nagyközség és 29 kisközség, összesen 32 község volt. A kisközségek 10 körjegyzőséget alkottak. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott; a minisztertanács 1950. március 16.-i hatállyal a járást Zala megyétől Veszprém megyéhez csatolta. A NET 1966. március 31.-i hatállyal a járást megszüntette. Csabrendek, Gyepükaján, Hosztót, Káptalanfa, Szentimrefalva, Zalagalsa, Zalaszegvár önálló tanácsú községeket és Nemeshany (Bodorfa) közös tanácsú községeket a devecseri járáshoz, Bazsi, Kisgörbő, Óhíd, Sümegcsehi, Vindornyaszőlős önálló tanácsú községeket és Nagygörbő (Döbröce) közös tanácsú községeket a keszthelyi járáshoz, Gógánfa, Sümeg, Sümegprága, Zalagyömörő önálló tanácsú községeket, Dabronc (Hetyefő, Zalaerdőd), Mihályfa (Kisvásárhely, Szalapa), Rigács (Zalameggyes), Ukk (Megyer) közös tanácsú községeket a tapolcai járáshoz csatolta.[6]
Települései
Település | Rang (2013. július 15.) |
Közös hivatal | Kistérség (2013. január 1.) |
Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
Sümeg | járásszékhely város | Sümeg | Sümegi | 6 357 |
64,13
|
Bazsi | község | Gógánfa | Sümegi | 388 |
9,1
|
Bodorfa | község | Sümeg | Sümegi | 100 |
2,22
|
Csabrendek | község | Csabrendek | Sümegi | 3 113 |
44,94
|
Dabronc | község | Gógánfa | Sümegi | 425 |
20,28
|
Gógánfa | község | Gógánfa | Sümegi | 796 |
13,17
|
Gyepükaján | község | Sümeg | Sümegi | 323 |
9,11
|
Hetyefő | község | Gógánfa | Sümegi | 73 |
4,11
|
Hosztót | község | Csabrendek | Sümegi | 61 |
7,27
|
Káptalanfa | község | Sümeg | Sümegi | 840 |
33,78
|
Megyer | község | Gógánfa | Sümegi | 23 |
4,26
|
Nemeshany | község | Sümeg | Sümegi | 409 |
10,5
|
Rigács | község | Gógánfa | Sümegi | 194 |
6,17
|
Sümegprága | község | Gógánfa | Sümegi | 613 |
5,79
|
Szentimrefalva | község | Csabrendek | Sümegi | 202 |
10,87
|
Ukk | község | Gógánfa | Sümegi | 322 |
13,87
|
Veszprémgalsa | község | Csabrendek | Sümegi | 279 |
8,71
|
Zalaerdőd | község | Gógánfa | Sümegi | 250 |
17,69
|
Zalagyömörő | község | Gógánfa | Sümegi | 445 |
11,11
|
Zalameggyes | község | Gógánfa | Sümegi | 43 |
2,56
|
Zalaszegvár | község | Csabrendek | Sümegi | 134 |
6,84
|
Története
Források
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
Jegyzetek
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
- ↑ Molnár András. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000) Zala megye tisztikara 1872-1950
- ↑ Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 1-26. szám)1911-02-05 / 6. szám
- ↑ Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám) • 1911-08-31 35. szám
- ↑ Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)1916-11-26 / 40. szám
- ↑ Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1982 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 2. (Veszprém, 1982)IV. fejezetTapolcai járás