Sztrecsény

	Sztrecsény (Strečno)
	Sztrecsény látképe a várból.
	; Sztrecsény zászlaja
	; Sztrecsény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	község
Első írásos említés	1300
Polgármester	Dušan Štadáni
Irányítószám	013 24
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	ZA
	Népesség
Teljes népesség	2613 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	194 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	358 m
Terület	13,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 18° 51′ 55″49.188889°N 18.865278°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 18° 51′ 55″49.188889°N 18.865278°E
	Sztrecsény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sztrecsény témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 16.) ezen a változaton alapul.

Sztrecsény (1899-ig Sztrecsnó, szlovákul Strečno) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Fekvése

Zsolnától 10 km-re délkeletre a Vág bal partján.

Története

A Vág feletti magas sziklaormon álló vára a 13. században épülhetett, építtetője valószínűleg a Balassa nemzetség volt. A 14. század elején 1321-ig Csák Mátéé, majd királyi vár. Királyi birtokként a 15. század elején Borbála, majd később Erzsébet királynék birtoka. Ekkor épültek a vár északi részén található palotaszárny és várkápolna épületei. 1444 és 1469 között a liptószentmiklósi Pongráczoké volt. Későbbi birtokosai Corvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter és Miklós, valamint a Dersffy család. A 17. században a Wesselényi és Löwenburg családok birtoka. Itt vette feleségül Wesselényi Ferenc Bosnyák Zsófiát, akinek szentként tisztelt mumifikált tetemét innen vitték 1689-ben a vágtapolcai templomba. Katonai szerepe nem volt, 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották. Azóta rom. Konzerválását a 20. század elején kezdték meg.

A mai község területén a történelem előtti időben a puhói kultúra népe élt, a 9–11. században pedig szláv település állt a helyén. Első írásos említése 1300-ból való „Strechun” alakban, 1321-ben említik „Strechen” vámját is. 1323-ban Károly Róbert megalapította a vágbesztercei várispánságot, melynek Sztrecsény az egyik uradalmi székhelye lett. 1382-ben I. Lajos király halála után a vágbesztercei várispánságot megszüntették. 1384-ben Sztrecsény már önálló várispánság székhelye és uradalmi központ. Ide tartoztak Sztrecsény, Zsolnalitva, Óvár és Budatín váruradalmai. 1358-ban „Strychen”, 1384-ben „castrum Strechyn”, 1438-ban „Streczen, Streczan”, 1598-ban „Ztrechen Waralya”, később "Sztrecsnó" néven említik a korbeli források. A falu 14. század elején Csák Máté birtoka, később ismét királyi birtok. 1397-ben Zsigmond király a környék más váraival együtt a lengyel származású Szubin-i Sedziwój kaliszi palatínusnak adta át a sztrecsényi váruradalmat. 1414-ben a szintén lengyel származású Stiboric Stíbor lett az uradalom birtokosa. 1429-ben újra királynéi birtok, előbb Zsigmond felesége Borbála, majd Albert király felesége Erzsébet birtoka. 1442-ben a szentmiklósi Pongrácz család szerezte meg. 1454-ben Hunyadi János cserével szerezte meg, majd 1457 és 1469 között ismét a Pongráczoké volt. 1474-ben Zsolnalitva várával együtt Hunyadi Mátyás vezérének Kinizsi Pálnak adta és 1494-ig az ő birtoka maradt.^[2] A 16. század elején Szvetlói Burián zálogbirtoka. 1523-ban Szapolyai János szerezte meg. 1526-tól Kosztka Miklósé, majd a Dersffyeké, 1601-től házasság révén a Wesselényi családé, a 17. század végén pedig az Eszterházyaké. A váruradalom előbb kettő, majd három részből állt, melynek központjai Zsolna, Vágtapolca és Egbelény voltak. A falu a felette állt vár uradalmának része, annak szolgálófaluja volt. 1598-ban 35 háza volt. 1720-ban 24 volt az adózók száma. 1784-ben 76 házában 92 családban 336 lakos élt. 1828-ban 70 háza volt 731 lakossal. Lakói erdei munkákkal, faárukészítéssel, tutajozással foglalkoztak.

Vályi András szerint „SZTRECSÉN. Vár, és tót falu Trentsén Várm. földes Urai H. Eszterházy, és több Uraságok, Vára épűlt Óvárral által ellenben, ’s innen neveztetik a’ Sztrecsényi Uradalom; Vára Leopold alatt lerontattatott; a’ falunak lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik az említett régi Vár alatt, Vág-vize mellett; határja hegyes, és vőlgyes, néhol középszerű, másutt soványabb termésű, fája, legelője elég van, piatza Zolnán 1 mértföldnyire.”^[3]

Fényes Elek szerint „Sztrecsen, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján: 676 kath., 1 evang., 18 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nevezetessé teszi ezen helységet egy meredek kősziklán épült régi vára, melly I. Leopold idejében rontatott le, s mellyhez mint uradalom fejéhez Zsolna és más több helységek tartoznak. F. u. h. Eszterházy s más közbirtokosok. Ut. p. Zsolna.”^[4]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1944. augusztus 24-én partizánok felrobbantották az itteni vasúti alagutat. 1944. augusztus 31-én a vár alatt súlyos harcok folytak a németek és egy 150 fős francia partizánegység között.

Népessége

1910-ben a falunak 793, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 2562 lakosából 2486 szlovák volt.

Neves személyek

Itt született 1921-ben Theodor Reimann (1921-1982) szlovák labdarúgókapus, edző.
Itt hunyt el 1644-ben Bosnyák Zsófia sztrecsnói várúrnő.
Itt hunyt el 1732-ben Löwenburg Jakab földbirtokos, a kassai királyi kamara igazgatója, Békés vármegye főispánja.
Itt szolgált Ján Haranta (1909-1983) szlovák költő és műfordító. A szlovák katolikus modernizmus képviselője.

Nevezetességei

Vára a Vág kanyarulatában szédítő meredek hegyormon áll, a Vág vidékének legfestőibb vára, csodálatosan megkomponált műalkotás. Legősibb része a Várhegy tetején álló 13. századi Öregtorony, melyet híd kötött össze a vár déli részeivel. A 15. században amikor királynéi birtok lett a vár kényelmesebbé palotaszárnyat és várkápolnát építettek hozzá. Ezt övezte a három olaszbástyával megerősített külsővár, melyből mára nem sok maradt. Viszonylag ép a várba vezető kaputorony és a restaurált rondella. A vár legnevezetesebb része a várkápolna, ahol Wesselényi Ferenc és a szentként tisztelt Bosnyák Zsófia arcképe látható.
Római katolikus temploma 1847-ben épült klasszicista stílusban.
A francia partizánok emlékműve, melyet 1956-ban emeltek. Az emlékmű alatti sírboltban 24 elesett partizán nyugszik. Parancsnokuk Georges Lannurien nevét utca viseli Zsolnán.
Komp. A Vág folyón való átkelést egy motor nélküli, személygépkocsik szállítására is alkalmas komp teszi lehetővé. Az 1958-as árvízkor megrongálódott hajó, felújítását követően 1992 óta közlekedik ismét.

Képek

Panoráma a várfokról
Sztrecsény vára
Sztrecsény vára
Sztrecsény vára a Sárkánysziklával
Sztrecsény vára a Vág felől nézve

Külső hivatkozások

Hivatalos oldal
Községinfó^{[halott link]}
Sztrecsény Szlovákia térképén
E-obce.sk
A várról magyar nyelven^{[halott link]}
Sztrecsény vára – képes ismertető
Sztrecsény vára (szlovák nyelvű képes leírás)
Sztrecsény vára Archiválva 2010. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
Tutajozás a Vágon
Képek a községről
A község látképe^{[halott link]}
Sztrecsény a szlovákiai várak honlapján
Sztrecsény vára
Sztrecsény a szlovák múzeumok honlapján^{[halott link]}
A vár története és ismertetője
Sztercsnó – Rajecfürdő honlapján
Képes ismertető a várról

Jegyzetek

Kárffy Ödön 1901: Sztrecsény vár udvarbírájának utasítása 1640 körül. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 8.

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Sztrecsény - Strecňo, Szlovákia, Felvidék, Trencsén vármegye - Sztrecsény
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

A Wikimédia Commons tartalmaz Sztrecsény témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Sztrecsény - Strecňo, Szlovákia, Felvidék, Trencsén vármegye - Sztrecsény

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Zsolnai járás m v sz A Zsolnai járás települései
Zsolna (Žilina)
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava)