Zsolnaberkes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsolnaberkes (Hôrky)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterErika Mojáková
Irányítószám010 04
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség882 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség296 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság375 m
Terület2,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 15″, k. h. 18° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 15″, k. h. 18° 41′ 30″
Zsolnaberkes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnaberkes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnaberkes (1899-ig Huorki, szlovákul Hôrky) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 686 lakosából 651 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 3 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt, de találtak itt sírokat a 9. századból is. A mai települést 1393-ban "Crasnahorka" néven említik először. 1439-ben "Crasnehorky", 1598-ban "Huorky" volt a neve. A zsolnalitvai váruradalomhoz tartozott, de részben a helyi Horváth család birtoka volt. 1598-ban 6 ház állt a faluban. 1720-ban 9 adózója volt, közülük 8 zsellér. 1784-ben 24 házában 27 családban 159 lakos élt. 1828-ban 11 háza és 243 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, fakereskedéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "HUORKA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bitarován alól, nap kelet felé Zolnához 3/4 mértföldnyire."[2]

Fényes Elek szerint " Huorka, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján 96 kath. lak. F. u. többen."[3]

1910-ben 190, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

2001-ben 600 lakosából 593 szlovák volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.