Zsolnalitva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsolnalitva (Lietava)
Lietava castle1.jpg
Zsolnalitva vára
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Zsolnai
Turisztikai régió Felső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1300
Polgármester Pavol Gašpierik
Irányítószám 013 18
Körzethívószám 041
Népesség
Teljes népesség 1410 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 141 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 445 m
Terület 10,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsolnalitva (Szlovákia)
Zsolnalitva
Zsolnalitva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 18° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 18° 40′ 30″
Zsolnalitva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnalitva (szlovákul Lietava) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsolnától 9 km-re délnyugatra fekszik, Szúnyogfalu tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a neolitikumban is éltek emberek, majd a bronzkorból a lausitzi és a puhói kultúra településének maradványai kerültek itt elő.

Várát egy ószláv erődítmény helyén Balassák építtették a 13. század második felében, majd 1321-ig Csák Mátéé. A 15. században a Szapolyaiaké lett, akik reneszánsz stílusban bővítették. 1528-ban Ferdinánd hadvezére Katzianer ostrommal foglalta el és felgyújtotta. Később rendbehozták és az újabb ostromot már sikerrel verte vissza. Házasság révén Thurzó Ferencé lett, itt tartották a vármegye közgyűléseit. 1641 után kezdett pusztulni. A 18. században tulajdonosai elhagyták, azóta pusztul.

A falu létezéséről az első hiteles forrás 1300-ból származik "Lytwa" alakban. 1321-ben "Lethawa", 1332-ben "Liptua", 1392-ben "Letavia", 1393-ban "Lytwa", 1397-ben "Lietawa", 1474-ben "Lethawa" néven szerepel a korabeli forrásokban. A litvai váruradalomhoz tartozott, így birtokosai a vár mindenkori urai voltak. 1598-ban 21 háza volt. 1720-ban 22 volt az adózók száma. 1784-ben 52 házában 56 családban 331 lakos élt. 1828-ban 38 háza volt 372 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, méhészettel foglalkoztak.

A vár alatt keletkezett Podhradie falu is, melynek 1828-ban 5 háza és 47 lakosa volt. A 19. század közepén csatolták Zsolnalitvához.

Vályi András szerint "LIETAVA. Lucska Lietava. Elegyes tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lietava hajdani nevezetes Vár alatt, ’s a’ birtokos Uraknak épűleteik által jelesíttetik, földgye termékeny, legelője, erdeje is van." [2]

Fényes Elek szerint "Lietava, tót falu, Trencsén vármegyében, Zsolnához délre 1/2 órányira: 368 kath., 7 zsidó lak. Nevezetessé teszi régi hegyen épült vára, mellyhez egy egész uradalom tartozik, s most Lengyel, Perényi, Révay és Thurzó liniákra oszlik fel. Van kath. paroch. temploma, s a vár alatt szép urasági majorsága, és tehenészete." [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben Zsolnalitvának 485 lakosából 455 szlovák, 4 német, 2 magyar és 24 egyéb nemzetiségű volt.

2011-ben 1410 lakosából 1390 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Marián Mrva 1998: Hrad Lietava – rodisko Juraja Thurzu. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra XV. Dolný Kubín.
  • Andrej Kavuliak: Lietava podnik feudálneho hospodárskeho systému.
  • Jozef Kočiš: Od Čachtíc po Strečno.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnalitva témájú médiaállományokat.