Györkeháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Györkeháza (Ďurčiná)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterJán Čerňan
Irányítószám015 01
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1096 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság514 m
Terület12,50 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 44″, k. h. 18° 39′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 44″, k. h. 18° 39′ 15″
Györkeháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Györkeháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Györkeháza (1899-ig Gyurcsina, szlovákul Ďurčiná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 21 km-re délnyugatra, Rajectől 2 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már a korai bronzkorban éltek emberek. A lausitzi kultúra települése állt itt.

A mai települést a 14. században a német jog alapján alapították, 1393-ban „Georklehataya” néven említik először. Régen ugyanis Györk- vagy Györkelehotája volt a neve. 1474-ben „Dyworchyna”, 1488-ban „Durczina”, 1598-ban „Giurczina” alakban szerepel a neve. Kezdetben a rajeci uradalom, majd Litva vára uradalmának része volt. 1598-ban 26 ház állt a faluban. 1720-ban 17 adózó háztartása volt. 1784-ben 89 házában 122 családban 784 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYURCSINA. Népes tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Túrótz Vármegyének szélénél, Rajetzhez 1/4 mértföldnyire. Legelője, erdeje elég, de mivel földgye soványas, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 97 háza volt 920 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, méhészkedéssel foglalkoztak, de virágzott a takácsmesterség is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gyurcsina, tót falu, Trencsén vmegyében, Rajecztől keletre 1 órányira, hegyes erdős vidéken. Táplál 897 kath., s 8 zsidó lak. Nagy szép fenyvessel bír. F. u. többen. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 819, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1046 lakosából 1041 szlovák volt.

2011-ben 1068 lakosából 1051 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]