Trencsénladány
| Trencsénladány (Lysica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Turisztikai régió | Felső-Vágmente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1475 |
| Polgármester | Jozef Ďurana |
| Irányítószám | 013 05 |
| Körzethívószám | 041 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 820 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 475 m |
| Terület | 15,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Trencsénladány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 14′ 40″, k. h. 18° 55′ 20″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Trencsénladány (szlovákul Lysica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 820 lakosából 808 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zsolnától 20 km-re keletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést 1475-ben "Lyzica" alakban említik először. 1482-ben "Lysice", 1511-ben "Lyzzica", 1598-ban "Liszica", 1773-ban "Lisica" néven szerepel a korabeli forrásokban. Óvár uradalmához tartozott. 1598-ban 23 háza volt. 1720-ban 15 volt aza adózók száma. 1828-ban 109 házában 939 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A település mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.
Vályi András szerint "LISZICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes ura G. Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, határja közép termékenységû, legelõje, fája van." [2]
Fényes Elek szerint "Lizicza, tót falu, Trencsén vmegyében, sovány hegyek közt, Várnához északra 1 1/2 órányira. Lakja 929 kath., 7 zsidó. F. u. gr. Pongrácz család. Ut. posta Zsolna." [3]
1910-ben 1096, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején a németek Kramarovia és Ďurčovia telepeket majdnem teljesen megsemmisítették, több férfit koncentrációs táborba hurcoltak.
2001-ben 874 lakosából 858 szlovák volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
