Zebény
| Zebény (Zbyňov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Turisztikai régió | Felső-Vágmente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1407 |
| Polgármester | Stanislav Hudek |
| Irányítószám | 013 19 |
| Körzethívószám | 041 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 836 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 119 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 427 m |
| Terület | 7,05 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 49° 07′ 15″, k. h. 18° 39′ 00″ | |
| é. sz. 49° 07′ 15″, k. h. 18° 39′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zebény (szlovákul Zbyňov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 836 lakosából 826 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zsolnától 15 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falut a német jog alapján alapították, első írásos említése 1407-ben "Izben" alakban történt. 1474-ben "Zbynyowe", 1488-ban "Zbynow", 1598-ban "Zbinow" néven szerepel a korabeli forrásokban. Első bírája Lambert rajeci bíró fia István volt. Zsolnalitva uradalmához tartozott. 1545-ben említik először erődített kastélyát. 1598-ban 19 háza volt. 1720-ban 15 adózója volt. 1784-ben 64 házában 83 családban 477 lakos élt. 1828-ban 64 háza volt 592 lakossal. Lakói állattartással, mezőgazdasággal, méhészettel foglalkoztak.
Vályi András szerint " ZBINOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, fekszik Rajeczhez közel, mellynek filiája; földgye középszerű, legelője, erdeje van." [2]
Fényes Elek szerint " Zbinov, Trencsén m. tót f., Rajecztől észkra 1 órányira: 557 kath., 6 zsidó lak. Len termesztés. F. u. a lietavai urad. Ut. p. Zsolna." [3]
1910-ben 484, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. A község mezőgazdasági jellegét a mai napig megőrizte.
2001-ben 851 lakosából 850 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Haranglába a 19. század első harmadában épült.
- Temetőkápolnája 19. századi.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

