| Földrajzi elhelyezkedése |
története, legendája, jelenség a kútnál |
Az ivóvíz gyógyítóerejének bizonyíthatósága |
| Andocs – Somogy megye |
A kutat főleg szembetegek keresik fel gyógyulás céljából[1] |
|
| Baja-Máriakönnye – Bács-Kiskun megye |
|
|
| Bodajk – Fejér megye |
A Szent-kút-ról az a legenda terjedt el, hogy vize 7-évenként elapad, majd újraindul. Azonban a balinkai bánya miatt mára elapadt.[2] Bodajk szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokoltak ide Szent István és Szent Imre is, de járt itt Szent Gellért és Szent László király is. |
|
| Búcsúszentlászló – Zala megye |
A templom mögött található kutat Szent László kútnak hívják. Itt búcsúkeresztséget szoktak tartani. |
|
| Csatka, Szentkút – Komárom-Esztergom megye |
1862 augusztus 21-én csütörtökön megjelent Csöbönyei Józsefnek Gábriel arkangyal a kútnál, hogy másnap Szűz Mária kijelöli a kápolna helyét. Megkérte a hívek énekelve jöjjenek ki az eseményre. Másnap a falu népe kiment és megjelent a Szűzanya, aki kijelölte a kápolna helyét.[3] |
Meizler Vilmos itt nyerte vissza látását 1792-ben. A mai búcsúsok szerint elsősorban lábfájás és bénultságra jó a szentkút vize.[4] |
| Csicsó – Tolna megye |
A legenda szerint a grófi konda disznaja túrta ki a forrást, ahol Mária-képet is talált.[5] |
|
| Csobánka – Pest megye |
Szerb ortodox hívők búcsújáró hely volt régen. Egy pásztornak megjelent Mária 1842-ben a forrásnál. |
Oxigén és kénizotóp mérés 2009[6] |
| Fallóskút Mátraszentimre – Heves megye |
1947-ben Sánta Lászlónénak megjelent a Szűzanya, mely hatására megtalálták Fallóskütat |
|
| Gencsapáti – Vas megye |
1756-ban Batthyány látogatása alkalmából írt jegyzőkönyv szerint, Török Mihály és László Katalin kápolnát építettet ide kisfiúk csodás gyógyulása emlékére.[7] |
|
| Hercegszántó |
1838-ban szentelte fel Klobusiczky Péter Kalocsai érsek, miután egy férfi több alkalommal a kút vizében fénylő Szűz Máriát látott. |
1933-ban egy bajai férfi vak fia meggyógyult.Hálából Mária szobrot vitt oda.[8] |
| Jásd – Veszprém megye |
A legenda, illetve ének szerint remete Jásd Péter 1164 előtt kiszáradt a szomjúságtól és gödröt ásott. Egy rózsafüzér ima közben leesik egy kis pénzérme a rózsafüzérről, és víz fakadt ott. Örömében embereket hív oda, és az egyik béna a lábát megfürdette és meggyógyult.[9] |
|
| Jászberény – Jász-Nagykun-Szolnok megye |
1747-ben, június 27-én óriási jégzápor és vihar közepette, egy becsapódó villám fakasztotta a forrást. |
|
| Kolontár A Szentkút Kolontár és Devecser között a vasúti töltés mellett található |
A története nem ismeretes, de a forrásnál lévő kőkereszt 1870-ről tanúskodik. 1980 és 1990 között a Szűz Máriát ábrázoló szobrot összetörve a forrás medencében találták – feltehetően megrongálták -, melyet összeragasztották és lefestve visszaállították, és a mai napig is ott áll.[10]. A Szentkutat elkerülte a 2010-es Ajkai vörösiszap-katasztrófa. A víz iható, annak ellenére, hogy a vízközművek tönkrementek.[11] |
|
| Máriabesnyő – Pest megye Közigazgatásilag Gödöllőhöz tartozik. |
|
|
| Máriagyűd – Baranya megye A szentkút a kegytemplomtól keletre található |
1006-ban Szent István által alapított bencés szerzetesek egy Mária szobrot találnak Gyüd falu forrása mellett. 1148-ban templomot épít II. Géza király és ide helyezik a szobrot. 1537 után a templom református lesz és a törökdúlás után 1543 után a szobor elvész, a templom elnéptelenedik. 1687-ben azonban sorozatos Mária-jelenések arra biztatják a híveket szerezzék vissza a templomot, melyet két év múlva vissza is kapnak. 1706-ban újabb Szűz Mária-jelenések voltak.[12]. |
1788-ban az osztrák császár bezáratta a kegyhelyet. A jegyzőkönyv szerint 106 a gyógyulás emlékeként otthagyott mankót koboztak el. |
| Máriakálnok – Győr-Moson-Sopron megye |
1550-től látogatott hely. Egy halász Mária-szobrot talált a Dunában és a forráshoz tette. 1757. december 4-én oknyomozás történt a szentkúttal kapcsolatban. |
ásványvíz törzskönyvezéséhez vizsgált település. Itt sok gyógyulás történt, amelyek naplószerű történetét a kapucinos szerzetesek jegyeztek fel Mosonmagyaróváron. |
| Máriaremete – Budapest |
A forrásházat 1996-ban rekonstruálták. |
|
| Mátraverebély-Szentkút – Nógrád megye |
1195-től nevezik így, Lukács Márton 1714-ben feljegyzett irata szerint egy néma fiú találta meg a forrást, aki miután ivott belőle tudott beszélni. |
|
| Petőfiszállás, Szentkút – Bács-Kiskun megye |
1791-ben egy pásztor éjszaka a forráshoz ment, ahol nagy fényességben Szűz Máriát pillantotta meg. A falusiak hírét vették és vizet kezdtek hordani onnan. Egy bénának a lába gyógyult meg ott, a mankóját földbe szúrta, és egy fa nőtt ki belőle a legenda szerint. 1793-ban azonban a váci püspökség betiltotta a búcsújárást, és betemetették. Ellenben a forrás még nagyobb erővel tört fel.[13] |
|
| Péliföldszentkereszt – Komárom-Esztergom megye Közigazgatásilag Bajóthoz tartozik. |
Szent-kút Bajótnak is nevezik.[14] A Templomos lovagrend háza volt itt a forrásnál. |
Visitato Canonica azt írja, hogy 1730 május 30-án egy sántán született kisfiú csodálatosan meggyógyult itt. |
| Szentkút (Pécs) – Baranya megye |
1930 óta nevezik Szentkútnak, Pécshez csatolásakor kapta nevét |
|
| Pilisszentkereszt – Pest megye |
Az egyházi jóváhagyással nem rendelkező szentkút tisztelete az 1860-70-es években keletkezett. 1913-ban a falut bemutató könyvecske szerint Urbánéknak megjelent a Szűzanya a forrásnál. |
1949 május 3-án a tavaszi búcsún részt vett 19 éves Erdei Matild súlyos bénulásból meggyógyult, a Historia Domus 1950 szerint.[15](Plébános vezeti). |
| Segesd – Somogy megye[16] |
A török időkben alakult ki a búcsújárás a forráshoz. A sok gyógyulás hírére Széchenyi Antal tábornok kápolnát épített 1744-ben[17]. |
|
| Tétszentkút – Győr-Moson-Sopron megye |
1715-ben egy császári katona azt álmodta, hogy a forrásnál fog kigyógyulni betegségéből. Úgy is lett, egy kápolnát emeltetett itt. A forrás az oltár alatt volt. A XX. század fordulóján beomlás veszély miatt betemették. Azóta kiszáradt. |
|
| Vasvár – Vas megye A város északi részén egy bükkös erdős részben található a szentkút |
1860-ban mosakodott meg itt egy megvakult huszár, Horváth Ferenc, aki visszanyerte szeme világát[18]. |
|
| Vác, Hétkápolna – Pest megye |
|
|