Strmen
| Strmen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44214 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 60 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 07″, k. h. 16° 41′ 32″45.351900°N 16.692200°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 07″, k. h. 16° 41′ 32″45.351900°N 16.692200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Strmen falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 29, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 16 km-re keletre, a sziszeki Szávamentén, Száva-folyó jobb partján hosszan elnyúlva fekszik. Házai többnyire a Száva medrét követve sorakoznak.
Története
[szerkesztés]A település már Mátyás király 1464 június 21-én kelt, Frangepán Mártonnak írt kiváltságlevelében szerepel „possessio Stermyna” alakban.[2] Kosztajnica várának uradalmához tartozott. 1492-ben „Sthermyna” néven említik.[2] 1556-ban Kosztajnica várának elestével Strmen is török kézre került. Már a török uralom idején pravoszláv vlachok települtek le területén. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. Bosznia területéről újabb pravoszláv népesség érkezett.
A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Sztermen” néven szerepel. A településnek 1857-ben 612, 1910-ben 1310 lakosa volt. Zágráb vármegye Kosztajnicai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború során az usztasa erők 358 szerb nemzetiségű helyi lakost hurcoltak el és gyilkoltak meg a jasenovaci koncentrációs táborban.[3] A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előtt a falu csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. Északi határa egyben a Krajinai Szerb Köztársaság határa is volt. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 135 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 612 | 837 | 856 | 1.017 | 1.119 | 1.310 | 1.169 | 1.104 | 679 | 712 | 714 | 587 | 462 | 356 | 137 | 135 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Hagyományos, a 20. század első felében épített szávamenti típusú népi építésű lakóház a 103. szám alatt.
- Hagyományos földszintes, padlásteres fa lakóház a 161. szám alatt. A ház a 20. század első felében épült faragott tölgyfából. Hosszúkás alaprajzú épület, melynek homlokzata az utcára néz. Az épületen fennmaradtak az eredeti építészeti kialakítások és részletek.
- A falu Szent Anna tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1842-ben épült. A II. világháború idején 1944-ben lerombolták. Az új templom alapjai közvetlenül a délszláv háború előtt készültek el, de a háború miatt az építést folytatni nem lehetett. A alapok a Strmenről Slovinci felé menő út közelében találhatók, a régi templom rájuk helyezett harangjával. Közvetlenül az alapok mellett fából ácsolt egyszerű harangláb áll, benne egy haranggal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ Banija.rs:O zlocinima nad srbima iz sela Strmen, Crkveni Bok i Ivanjski Bok (szerbhorvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Sunja község hivatalos oldala (horvátul)
- Sunja község kulturális látnivalói (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A Frangepán család oklevéltára
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
