Sisakos bíbic

Sisakos bíbic
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Lilefélék (Charadriidae);
Alcsalád:	Bíbicformák (Vanellinae);
Nem:	Vanellus;
Faj:	V. tectus;
Tudományos név
	Vanellus tectus; (Boddaert, 1783)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sisakos bíbic témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sisakos bíbic témájú médiaállományokat és Sisakos bíbic témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. január 8.) ezen a változaton alapul.

A sisakos bíbic (Vanellus tectus) a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Pieter Boddaert holland orvos és ornitológus írta le 1783-ban, a Charadrius nembe Charadrius tectus néven.^[3]

Alfajai

Vanellus tectus latifrons (Reichenow, 1881)
Vanellus tectus tectus (Boddaert, 1783)

Előfordulása

Afrika középső részén, Benin, Burkina Faso, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Gambia, Ghána, Guinea, Bissau-Guinea, Kenya, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Szomália, Szudán, Tanzánia, Togo és Uganda területén honos.

Természetes élőhelyei a sivatagok, füves puszták, szavannák, és cserjések, folyók és patakok környékén, vidéki kertek és városias régió. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 31 centiméter, testtömege 99 gramm.^[5]

Életmódja

Rovarokkal táplálkozik.^[3]

Szaporodása

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. április 28.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. április 28.)
↑ ^a ^b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. április 28.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. április 28.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. december 24.)

További információk

Képek az interneten a fajról
Table des Planches Enluminéez d'Histoire Naturelle de M. D'Aubenton. p.51
Xeno-canto.org - a faj hangja

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. április 28.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. április 28.)

[E-3] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. április 28.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. április 28.)

[F-5] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. december 24.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]