Selca
Selca | |
A plébániatemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Selca |
Jogállás | falu |
Polgármester | Ivan Marijančević |
Irányítószám | 21425 |
Körzethívószám | (+385) 021 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1613 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 114 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 18′, k. h. 16° 51′Koordináták: é. sz. 43° 18′, k. h. 16° 51′ | |
Selca weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Selca témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Selca (olaszul: Selza) falu és község Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Brač szigetén.
Fekvése
Splittől légvonalban 40 km-re délkeletre, a sumartini kompkikötőtől légvonalban 2, közúton 4 km-re északnyugatra fekszik.
A község települései
Közigazgatásilag Selcán kívül Novo Selo, Povlja és Sumartin települések tartoznak hozzá.
Története
Selca első írásos említése még kis pásztortelepülésként 1184-ben a povljai oklevélben történt. Első lakói Gornji Humac területéről települtek át ide és az első időben a szomszédos Povljával együtt a gornji humaci plébániához tartoztak. A 12. és a 14. század között Selca a brači kőbányászat egyik szimbolikus helye volt, mely az itteni élet fő bevételi forrását adta. Az itt bányászott kőből több korabeli templom és számos lakóház épült. A kőbánya felett építették fel a 11. században a kupolás Szent Miklós templomot. A másik fontos megélhetési forrás az állattenyésztés volt. 1614-ben a terület akkori plébánosa arról számol be jelentésében, hogy a szigetnek ezen a keleti részén mintegy harminc pásztorkunyhó áll, közülük egyedül Selca területén nyolcat számoltak. 1633-ban a helyi kövekből építették fel a település első templomát a Selcai Boldogasszony templomot. A településnek 1678-ban 124, 1763-ban már mintegy 400 lakosa volt. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. Plébániáját 1815-ben alapították. 1841-ben 16 család élt itt 86 lakossal. Lakói szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel és méhészettel foglalkoztak. Fokozatosan a sziget keleti felének gazdasági központja lett. Alapiskoláját 1859-ben alapították. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Történetének legnagyobb tragédiája 1943. augusztus 9-én következett be amikor az olasz megszállók hat másik brači településessel együtt felgyújtották. A falu három nap és három éjjel égett és a tragédia sebei azóta sem gyógyultak be. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben 846 lakosa volt.
Népesség
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
766 | 987 | 1.107 | 1.438 | 1.780 | 1.988 | 3.515 | 1.571 | 1.264 | 1.266 | 1.232 | 1.135 | 1.081 | 1.117 | 952 | 846 |
Nevezetességei
- Krisztus király tiszteletére szentelt plébániatemploma háromhajós neoromán stílusú bazilika, mely 45 méteres hosszúságával a legnagyobb a dalmát szigetek templomai között. Szépsége és összhatása miatt brači katedrálisnak is nevezik. Apszisában a híres morvát szobrászművész Ivan Meštrović Jézus szíve szobra látható. A művész 1956-ban adományozta a szobor gipszmodelljét a selcaiaknak, akik a település körül talált II. világháborús gránátok összegyűjtött hüvelyének anyagából öntötték meg a bronz alkotást. A templom mellett állították fel Kuzma Kovačić szobrászművész II. János Pál pápát ábrázoló emlékművét, mely a szentatya első életnagyságú szobra volt Európában. A pápa szobrának közelében szoborcsoport található, mely Franjo Tuđmant a Horvát Köztársaság első elnökét, Hans-Dietrich Genscher német és Alois Mock osztrák külügyminisztert ábrázolja.
- A település további szakrális épületei a Kármelhegyi boldogasszony templom, a nadselai Szent Tamás templom és a Szent Nedilje templom.
- A Vusio család 17. századi erődítményének csak romjai találhatók.
- Selcán állították fel a nagy orosz író Lev Nyikolajevics Tolsztoj a világon első szobrát, mely közvetlenül halála után készült.
Kultúra
- Selcán alapították 1888-ban a Horvát találkozó (Hrvatski sastanak) egyesületét, amely egészen a 20. század közepéig működött. Alapításának századik évfordulóján 1988-ban újra életre hívták, azóta a "Hrvatski sastanak 1888" nevet viseli. A település művészeti és kulturális egyesületének keretében működik a "Selca" férfikar, a "Fjorin" és a "Mirula" női kar, valamint a mandolinzenekar. Az egyesület újraalapításával egy időben jött létre a fúvószenekar.
- A plébánia egyesületének keretében működik a "Krisztus király" kórus, melyet 1996-ban alapított Siniša Vuković, aki ma is dirigálja az énekkart. A kórus a helyi egyházi énekekből a Verbum kiadó gondozásában "Ispovid'te se" címmel hármas CD-lemezt jelentetett meg. Műsorával az egész országban és külföldön több helyen, köztük Magyarországon is fellépett már.
- A templom búcsúünnepe az Advent előtti vasárnap. Mellette megtartják a település régi védőszentjének a Kármelhegyi boldogasszonynak az ünnepét is, mely július 16-án van.
- A költő, orvos és diplomata dr. Drago Štambuk alapította 1991-ben a "Croatia rediviva" nevű összhorvát költészeti fesztivált, mely mindhárom horvát nyelvjárásra kiterjed. Az augusztus elején rendezett esemény színhelye a település főtere a Pijac, ahol ebből az alkalomból a legnagyobb horvát költők gyűlnek össze. A költészeti maraton után az alapító Drago Štambuk babérkoszorút helyez az arra érdemesült fejére s ő lesz a "poeta oliveatus". A jeles esemény megörökítésére az ő versének néhány sora kerül a költészet falának kőtáblájára.
- Egy időben "Mirina" néven színtársulat is működött a településen, melynek előadásain főként helyi témák szerepeltek. "Selaški krnovaj" címmel falusi karnevált is rendeztek.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Selca község hivatalos oldala (horvátul)
- Brač sziget információs portálja (horvátul)
- Selca története és nevezetességei[halott link] (angolul)
- Bács Gyula (1981) ISBN 963-243-220-7
További információk
- Az alapiskola honlapja (horvátul)
- Prostorni plan uređenja općine Selca – Selca község rendezési terve. (horvátul)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Selca című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.