Savoyai Mária Beatrix szárd királyi hercegnő
| Savoyai Mária Beatrix szárd királyi hercegnő | |
 | |
| Született | 1792. december 6.[1] Torino |
| Elhunyt | 1840. szeptember 15. (47 évesen)[1] Castello del Catajo |
| Házastársa | IV. Ferenc modenai herceg (1812. június 20. – nem ismert)[2][3] |
| Gyermekei | |
| Szülei | Habsburg–Estei Mária Terézia Johanna főhercegnő I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király |
| Foglalkozása | arisztokrata |
| Halál oka | szívelégtelenség |
| Sírhelye | Modena |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Savoyai Mária Beatrix szárd királyi hercegnő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Savoyai Mária Beatrix Viktória Jozefina szárd királyi hercegnő (németül: Prinzessin Maria Beatrix Viktoria Josephine von Savoyen, olaszul: Principessa Maria Beatrice Vittoria Giuseppina di Savoia) (Torinó, 1792. december 6. – Catajo kastély, Battaglia Terme, Észak-Olaszország, 1840. szeptember 15.), a Savoyai-házból való szárd–piemonti királyi hercegnő, IV. Ferenc modenai herceg felesége.
Élete
Származása, testvérei
Mária Beatrix édesapja a Savoyai-házból való I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király (1759–1824) volt, III. Viktor Amadé szárd–piemonti király, Savoya hercege (1726–1796) és Mária Antonietta Ferdinanda spanyol infánsnő (1729–1785) fia.
Édesanyja Habsburg–Estei Mária Terézia Johanna főhercegnő (1773–1832) volt, Ferdinánd Károly Antal osztrák főherceg és Estei Mária Beatrix modenai hercegnő leánya.
Hat gyermekekükből négyen érték meg a felnőttkort, címzésük szerint szárd–piemonti királyi hercegek és hercegnők:
- Mária Beatrix Viktória (1792–1840).
- Mária Adelheid (1794–1795), kisgyermekként meghalt.
- Károly Emánuel (1796–1799), Vercelli grófja, kisgyermekként meghalt.
- Mária Terézia (1803–1879), aki a Bourbon-házból való Károly Lajoshoz, Parma és Lucca hercegéhez, az Etruriai Királyság utolsó uralkodójához ment feleségül.
- Mária Anna Karolina Pia (1803–1884), aki Ferdinánd osztrák császárhoz, magyar és cseh királyhoz ment férjhez.
- Mária Krisztina (1812–1836), aki II. Ferdinánd nápoly–szicíliai királyhoz (1810–1859) ment feleségül.
Házassága, gyermekei
1812. június 20-án Mária Beatrix hercegnő – pápai diszpenzációval (házassági engedéllyel) – feleségül ment anyai nagybátyjához, Habsburg–Estei Ferenc József Károly osztrák főherceghez (1779–1846), Ferdinánd Károly Antal főhercegnek, Lombardia osztrák főkormányzójának és Estei Mária Beatrix modenai hercegnőnek legidősebb fiához. Az esküvőt Szardínián, a cagliari székesegyházban tartották. Férje a bécsi kongresszus döntése alapján 1814. július 14-én IV. Ferenc néven Modena és Reggio uralkodó hercege lett.
A házasságból négy gyermek született, címük szerint Habsburg–Estei főhercegek és főhercegnők). A leányok királyi hercegekhez mentek férjhezt, akik a későbbi forradalmi események nyomán trónkövetelőkké váltak.
- Mária Terézia főhercegnő (1817–1886), aki az utolsó francia Bourbon királyi herceghez, Henri d’Artois-hoz, Chambord grófjához (1820–1883), a későbbi francia trónkövetelőhöz ment feleségül.
- Ferenc Ferdinánd Geminianus főherceg (1819–1875), aki Adelgunda Auguszta Sarolta bajor királyi hercegnőt (1823–1914), I. Lajos bajor király leányát vette feleségül, és V. Ferenc néven Modena uralkodó hercege lett
- Ferdinánd Károly Viktor főherceg (1821–1849), aki Erzsébet Franciska Mária osztrák főhercegnőt (1831–1903), József nádor leányát vette feleségül.
- Mária Beatrix főhercegnő (1824–1906), aki Juan Carlos de Borbón y Bragança spanyol királyi herceghez (1822–1887), Montizón grófjához, a későbbi karlista trónkövetelőhöz ment feleségül.
Kapcsolata a Stuartokkal
_-_BEIC_6339031.jpg)
Mária Beatrix hercegnő apja, I. Viktor Emánuel király a Stuartok leszármazottja volt. 1824-ben bekövetkezett halála után a brit jakobiták legidősebb leányát, Mária Beatrixot ismerték el Nagy-Britannia Egyesült Királysága és Írország törvényes uralkodójának, III. Mária, Anglia és Írország királynője, és II. Mária, skót királynő néven (Mary III Queen of England and Ireland, Mary II Queen of Scotland).[4] Mária Beatrix azonban sohasem jelentette be hivatalos trónigényét a brit királyi trón iránt.
1840. szeptember 15-én Mária Beatrix modenai hercegné a Catajo kastélyban (Battaglia Terme község, Padova tartomány) szívroham következtében elhunyt. A modenai San Vincenzo-templomban temették el.
A jakobiták ezután legidősebb fiát, Ferenc Ferdinánd Geminianus főherceget, aki 1846-ban a modenai hercegi trónra lépett, ismerték el a brit királyi trón jogos várományosának.
Jegyzetek
- ↑ a b Habsburg, Maria Beatrix (kön. Prinzessin von Sardinien) (BLKÖ)
- ↑ p11447.htm#i114461, 2020. augusztus 7.
- ↑ inferred from timeline of events
- ↑ A „III. Mária, Anglia és Írország királynője, II. Mária, Skócia királynője” uralkodói cím onnan ered, hogy a brit jakobiták álláspontja szerint I. Mária angol királynő (1516–1558) jogos örököse az angol trónon az unokanővére, Stuart Mária (I. Mária skót királynő, 1542–1587), és nem a trónbitorló I. Erzsébet (1533–1603), VIII. Henrik király törvénytelen leánya, aki kivégeztette az angol trón jogos örökösét, Stuart Máriát.
Külső hivatkozások
- http://www.jacobite.ca/kings/mary3.htm A brit jakobiták honlapján: III. Mária angol királynő.
- http://www.thepeerage.com/p11447.htm#i114461 Életrajzi, családi adatai.
