Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2020. december 14., 18:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk)
Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja
A Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangjának bejárata
A Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangjának bejárata
Hossz3,2 m
Mélység0,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés0,5 m
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi tájPilis hegység
Típushévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám4810-14
Elhelyezkedése
Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja (Magyarország)
Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja
Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 03″
A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja témájú médiaállományokat.

A Róka-hegyi kőfejtő 2. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest III. kerületében található barlang.

Leírás

A Pilis egyik legdélkeletibb hegyének, a Róka-hegynek az egyik, már nem művelt kőfejtőjében, természetvédelmi területen, a délnyugati sziklafalban, a sziklafal alján nyílik. A kőfejtőnek a gépkocsival is járható, bejárati útján befelé haladva, a kőfejtőbe érve balra van a bejárata. Az útnak a túloldalán nyílik a Róka-hegyi kőfejtő 1. sz. barlangja. Az úttól egy kitaposott ösvény vezet hozzá. Egy barlangroncsból nyílik a 3,2 méter hosszú barlang. Felső triász, dachsteini mészkőben, víz alatti oldódás hatására alakult ki. A barlang egy szűk és lejtő kúszójárat. Közel van a gyakran használt úthoz és ezért a barlangot és a környékét leginkább az eldobált szemét veszélyezteti. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak az engedélyével látogatható. Nem nehéz bejárni és barlangjáró alapfelszereléssel járható.

Előfordul irodalmában Nyugati 2. sz.-barlang (Sásdi 1997) néven is.

Kutatástörténet

Kőbányászat következtében tárult fel. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel neve. 1997. március 22-én Sásdi László és Kovács Richárd mérték fel, valamint a felmérés alapján Sásdi László szerkesztett és rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet, amely 1:100 méretarányban készült.

Irodalom

További információk