Óra-barlang
| Óra-barlang | |
 | |
| Az Óra-barlang | |
| Hossz | 5,2 m |
| Mélység | 0,5 m |
| Magasság | 1,0 m |
| Függőleges kiterjedés | 1,5 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Csobánka |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Típus | valószínűleg hévizes eredetű, inaktív |
| Barlangkataszteri szám | 4820-22 |
| Elhelyezkedése | |
 Óra-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 38′ 52″, k. h. 18° 58′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 52″, k. h. 18° 58′ 21″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Óra-barlang témájú médiaállományokat. | |
Az Óra-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén elhelyezkedő Pilis hegységben, az Oszolyon található egyik barlang. Turista útikalauzokban is be van mutatva.
Leírás[szerkesztés]
Csobánka külterületén, az oszolyi Óra-fal alatt, a faltól D-re 15 m-re, közvetlenül az Óra-fal felé vezető ösvény mellett helyezkedik el. Ovális, boltíves bejárata 1,4 m széles és kb. ugyanilyen magas. Az 5,2 m hosszú és 1,5 m mély, gömbfülkesoros barlang lefelé szűkül. Az enyhén lejtő csőszerű járat befelé szűkül, majd egy átbújó után kis üregben ér véget. Felső triász, tömött, fehér, vastagpados dachsteini mészkőben jött létre a valószínűleg hévizes eredetű barlang. Formakincse alapján fosszilis forrásszáj lehet. Falain fosszilis cseppkőlefolyások láthatók. A könnyen, barlangjáró alapfelszerelés nélkül járható barlang megtekintéséhez nem kell engedély.
1974-ben volt először Óra-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában O.III. (Kordos 1971), Óra barlang (Kordos 1970), Óra-fal sziklánál levő barlang (Kraus 1997) és Órafal sziklánál lévő barlang (Kordos 1970) neveken is.
Kutatástörténet[szerkesztés]
Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az jelent meg, hogy az Oszoly Csobánkára néző, Ny-i oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található. Az 1969. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban publikált közlemény szerint 1969 augusztusában a Szpeleológia Barlangkutató Csoport a Kevélyekben szervezett tábor során fix pontokat helyezett el az Oszoly és az Oszoly-oldal 8 kisebb-nagyobb üregében. 1969-ben Wehovszky Erzsébet és Welker Ádám vesztett poligonnal és bányászkompasszal felmérték a barlangot. A felmérés alapján Wehovszky Erzsébet szerkesztett, Kordos László rajzolt 1:100 méretarányban alaprajz térképet keresztmetszettel és kifejtett hossz-szelvény térképet. A felmérés szerint a barlang 5,2 m hosszú és 1,5 m mély.
1970-ben Kordos László és Welker Péter vizsgálták a barlang klímáját Assmann-féle aspirációs pszichrométerrel. A Szpeleológia Barlangkutató Csoport 1970. évi jelentésében részletes leírás található a barlangról és kutatástörténetéről. A jelentésben az olvasható, hogy az Oszoly Óra-falától D-re kb. 15 m-re van az Óra barlang (O.III., Órafal sziklánál lévő barlang) ovális bejárata. A barlang lefelé szűkülő gömbfülkesor. Felső triász, tömött, fehér, vastagpados dachsteini mészkőben jött létre a valószínűleg hévizes eredetű barlang. A száraz barlang alján humusz van. Felszerelés nélkül megtekinthető. 1969-ben Szenthe István, majd 1969–1970-ben a Szpeleológia Barlangkutató Csoport kutatta. A jelentés mellékletébe bekerültek a barlang 1969-ben készült térképei.
Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között vannak az Oszoly barlangjai és az Óra-barlang. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Csobánka felett emelkedő Oszoly sziklái között másféltucat kis barlang van. Ezeket a Szpeleológia Barlangkutató Csoport térképezte fel és kutatta át rendszeresen. E kis barlangok többsége nem nagyon látványos, de meg kell említeni őket, mert a turisták, különösen a sziklamászók által rendszeresen felkeresett Oszoly sziklafalaiban, valamint azok közelében némelyikük kitűnő bivakolási lehetőséget nyújt. Az oszolyi Óra-szikla falától 15 m-re D-re lévő ovális bejáraton keresztül lehet bejutni az Óra-barlang feltehetően hévizes eredetű, lefelé szűkülő, 5 m hosszú gömbfülkesorába.
Az 1975. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1970. évi jelentés barlangra vonatkozó része a jelentés mellékletében lévő térképekkel együtt. A kiadványban van egy helyszínrajz, amelyen a Csúcs-hegy és az Oszoly barlangjainak földrajzi elhelyezkedése látható. A rajzon megfigyelhető az Óra-barlang földrajzi elhelyezkedése.
A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Pomázon helyezkedik el az Óra-barlang. Az oszolyi Óra-faltól D-re kb. 15 m-re található az ovális bejárata. Az 5,2 m hosszú és 1,5 m mély barlang egy lefelé szűkülő gömbfülkesor. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy az Óra-barlangnak 4820/22. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang Óra-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.
Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauzban lévő barlangismertetés és az Oszoly barlangjainak általános ismertetése. A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban meg van említve, hogy az Óra-barlang (Csobánka) 5 m hosszú és 2 m mély. Az 1996. évi barlangnapi túrakalauzban meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban található leírás, amely az Oszoly barlangjait általánosan ismerteti. 1997. június 6-án Kárpát József 1990-es oszolyi áttekintő térképe alapján Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen az oszolyi sziklacsoportok D-i részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon megfigyelhető az Óra-barlang földrajzi helyzete. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt is ismert Óra-barlangnak (Óra-fal sziklánál levő barlang) volt már térképe 1997 előtt. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly erdejében elszórtan sziklatömbök és kis barlangnyílások váltogatják egymást.
Irodalom[szerkesztés]
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 26., 27. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
- Kárpát József: A Pilis barlangjai. Kézirat, 1990.
- Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1970. évi munkájáról. Kézirat. Debrecen, 1971. február 4. 2., 7., 90. old. (Térképmelléklet.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: A Csucs-hegy és az Oszoly barlangjai. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 188., 192., 195., 201. old.
- Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 295. old.
- Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 20., 21. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 26. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
- Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 33. old. („A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai” című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.)
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 92. old. (Nincs benne név szerint említve.)
- Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 18. old.
- Wehovszky Erzsébet: Barlangkutatóink egy kis csoportja. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 6. füz. 2. old. (Nincs benne név szerint említve.)
- –: Óra-barlang leírás. Kézirat. Szerzőnév és dátum nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom[szerkesztés]
- Szenthe István: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1969.
