Odúsor

Odúsor
Az Oszolyon található, Odúsor nevű üregcsoport
Ország	Magyarország
Település	Csobánka
Földrajzi táj	Pilis hegység
Típus	valószínűleg hévizes eredetű, természetes üregek
Barlangkataszteri szám	4820-18
Elhelyezkedése
Odúsor Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 46″, k. h. 18° 58′ 22″47.646155555556, 18.97265
A Wikimédia Commons tartalmaz Odúsor témájú médiaállományokat.

Az Odúsor az egyik olyan, barlangméretnél kisebb természetes üregcsoport, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben, az Oszolyon található. Turista útikalauzokban is be van mutatva.

Leírás

Csobánka külterületén, Margit-ligeten, az Oszoly egyik sziklafalában, közismert sziklamászóhelyen helyezkedik el az üregcsoport. Az Odúsortól 3 m-re K-re van a Zsó-barlang bejárata. Távolról látható, sziklamászók által gyakran járt útvonal. Ferde repedés mentén keletkezett üregsor. Alján barlangszerű fülke van, majd felfelé több kisebb-nagyobb bemélyedés figyelhető meg. Felső triász tömött fehér vastagpados dachsteini mészkőben valószínűleg hévíz hatására jött létre. Nincs benne üledékes kitöltés. A befoglaló kőzet repedéseiben kalcit fordul elő. Az üregek szárazak, ha esik az eső, akkor víz csorog le a falakon. Az odúcsoport felső része kötéltechnikai eszközök alkalmazásával érhető el.

1974-ben volt először Odúsornak nevezve az üregcsoport az irodalmában. Előfordul irodalmában Odusor (Kordos 1971), Oszolyi-odusor (Kordos 1975), Oszolyi odusor (Bertalan 1976), Oszolyi-Odusor (Kordos 1975), Oszolyi-odúsor (Dely, Mezei 1974) és oszolyi Odúsor (Kordos 1984) neveken is.

Kutatástörténet

Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az jelent meg, hogy az Oszoly Csobánkára néző Ny-i oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található. Az 1969. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban publikált közlemény szerint 1969 augusztusában a Szpeleológia Barlangkutató Csoport a Kevélyekben szervezett tábor során fix pontokat helyezett el az Oszoly és az Oszoly-oldal 8 kisebb-nagyobb üregében.

1969-ben Kordos László és Wehovszky Erzsébet mérték fel fix pontokkal, bányászkompasszal és a felmérés alapján Kordos László rajzolta, valamint szerkesztette meg alaprajzi térképét és hosszmetszet térképét keresztmetszettel, amelyek 1:100 méretarányban készültek. A felmérés szerint 4,6 m hosszú és 13 m mély. Ebben az évben Kordos László készített színes diát, amelyen az Odúsor látható.

1970. február 22-én, 1970. március 22-én és 1970. április 26-án Assmann-féle aspirációs pszichrométerrel Kordos László, valamint Welker P. végeztek klimatológiai méréseket a felszínen és az alsó odúban. A Szpeleológia Barlangkutató Csoport 1970. évi jelentésében részletes leírás található az üregekről. A jelentésben az olvasható, hogy a Zsó-barlangtól É-ra kb. 3 m-re található. A jelentés mellékletébe bekerültek az 1969-es térképek.

Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között vannak az Oszoly barlangjai és az Oszolyi-odúsor. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Csobánka felett emelkedő Oszoly sziklái között másféltucat kis barlang van. Ezeket a Szpeleológia Barlangkutató Csoport térképezte fel és kutatta át rendszeresen. E kis barlangok többsége nem nagyon látványos, de meg kell említeni őket, mert a turisták, különösen a sziklamászók által rendszeresen felkeresett Oszoly sziklafalaiban, valamint azok közelében némelyikük kitűnő bivakolási lehetőséget nyújt. Az Oszoly letörésének sziklafalában a sziklamászók által jól ismert Odúsor kis üregei sorakoznak. Az Odúsortól 3 m-re, a Kis-áthajlás alatt van egy 12 m hosszú barlang.

Az Odúsor legnagyobb ürege

Az 1975. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1970. évi jelentés Odúsorra vonatkozó része a jelentésben lévő térképekkel együtt. A tanulmány szerint 20 m hosszú és 13 m mély az Odúsor. A kiadványban van egy helyszínrajz, amelyen a Csúcs-hegy és az Oszoly barlangjainak földrajzi elhelyezkedése látható. A rajzon megfigyelhető az Oszolyi-odusor földrajzi elhelyezkedése.

A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Pomázon helyezkedik el az Oszolyi odusor. Az oszolyi Kis-áthajlástól (sziklamászó hely) É-ra 3 m-re helyezkedik el. 4,6 m hosszú és 13 m magas. Mászóiskolaként használható. Meredek sziklafalon egymás felett lévő üregek, amelyek közül csak a legalsó barlangi méretű. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy az Odusornak 4820/18. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között az üregcsoport oszolyi Odúsor néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen az üregcsoport földrajzi elhelyezkedése.

1990-ben Kárpát József rajzolt egy áttekintő térképet, amelyen megfigyelhető az oszolyi sziklamászó-iskola barlangjainak földrajzi elhelyezkedése. A térképen nincs az Odúsor feltüntetve. Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauzban lévő Odúsor leírás és az Oszoly barlangjainak általános ismertetése. A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban nincs benne. Az 1996. évi barlangnap túrakalauzában meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban lévő barlangismertetés és az Oszoly barlangjainak általános ismertetése.

1997. június 6-án Kárpát József 1990-es oszolyi áttekintő térképe alapján Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen az oszolyi sziklacsoportok D-i részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon megfigyelhető az Odúsor földrajzi helyzete. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt is ismert Oszolyi-odúsornak volt már térképe 1997 előtt. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly erdejében elszórtan sziklatömbök és kis barlangnyílások váltogatják egymást.

Irodalom

• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 26. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
• Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Nem szerepel benne az üregsor.)
• Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1970. évi munkájáról. Kézirat. Debrecen, 1971. február 4. 2., 7., 82., 84. old. (Térképmelléklet.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: A Csucs-hegy és az Oszoly barlangjai. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 186., 192., 195., 198. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 295. old.
• Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 20., 21. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 26. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
• Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 33. old. („A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai” című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.)
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 92. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 18. old.
• Wehovszky Erzsébet: Barlangkutatóink egy kis csoportja. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 6. füz. 2. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• –: Zsó-barlang leírás. Kézirat. Szerzőnév és dátum nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Thirring Gusztáv: Budapest környéke. Budapest, 1900. (Bertalan Károly kézirata szerint említve van benne az üregsor. A könyvet átnézve nem találtam benne az üregsorról információt.)
• Thirring Gusztáv szerk.: A Pilis-Visegrádi hegység részletes kalauza. Budapest, 1929. (Az 1975. évi MKBT Beszámoló szerint említve van benne az üregsor.)

További információ

• Csobánka, Oszoly szikla, Odúsor IV- (YouTube video)