Garancs
| Garancs | |
 | |
| A Garancs-hegy Szabadságliget megállóhely felől | |
| Magasság | 289 m |
| Hely |  Magyarország,Csobánka |
| Hegység | Pilis |
| Elhelyezkedése | |
 Garancs
Pozíció Pest vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 38′ 16″, k. h. 18° 55′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 16″, k. h. 18° 55′ 54″ | |
Garancs
Pozíció Magyarország térképén
| |
A Garancs egy alacsonyabb kiemelkedés a Pilis Pest vármegyei részén, a Hosszú-hegy tömbjének délkeleti végén. Közigazgatásilag Csobánka területéhez tartozik, de a pilisvörösváriak is a magukénak tartják, régebben nagyon sok pilisvörösvári gazdának voltak földjei, szőlőterületei a hegy déli lejtőjén.
Fekvése[szerkesztés]
A pilisi hegylánc fő tömegében található, mint a Hosszú-hegy északnyugat-délkelet irányban elnyúló hegytömbjének kicsit délebbre elhelyezkedő előhegye, a fő gerinctől ugyancsak kicsit délebbre található Ziribár-hegy alacsonyabb folytatása délkelet felé. Legmagasabb pontja 289 méter.
Vízrajza[szerkesztés]
A déli-nyugati lejtőire hulló csapadékvizeket a Határ-réti-árok vezeti el, míg az északi-keleti lejtőiről az esővíz egy többé-kevésbé lefolyástalan völgybe folyik. Délkeleti lejtőjén egy kisebb, névtelen forrás is fakad.
Élővilága[szerkesztés]
Növényzete[szerkesztés]
A Hosszú-hegy tömbjének többi magaslatával ellentétben a Garancs nincs beerdősülve, inkább csak bokros foltok váltakoznak a hegy oldalában felhagyott vagy akár jelenleg is művelt szőlős-gyümölcsös ültetvényekkel.
Állatvilága[szerkesztés]
A hegy térségében főként a közép-európai középhegységi-dombvidéki fauna fajai figyelhetők meg, amelyekhez a környék kis számú vízi élőhelyei miatt kisebb mértékben vízkedvelő, a nádasokra jellemző fajok is társulnak. A magyarországi poszátafajok mindegyike előfordul a környéken, érdekesebb, bizonyított előfordulású fajok még a térség faunájában többek között a füleskuvik, a búbos banka és a nagy sárszalonka; a hegy fölötti légtérben bármikor előfordulhatnak a Pilisben fészkelő ragadozómadarak és a hollók is.
Turizmus[szerkesztés]
A Garancsot a jelzett turistautak jobbára elkerülik, de a Solymári-völgyre nyíló panorámája, illetve a hegytől délkeletre található lovarda miatt néhány jelzetlen turistaösvény, illetve lovastúra-útvonal is érinti. A hegyet a legegyszerűbben a Pilisvörösvárt Csobánkával összekötő országút felől lehet megközelíteni, onnan, ahol az országút két, közel 90 fokos, éles kanyar között keresztezi a Határ-réti-patakot.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevének eredete nem tisztázott; a hegynek nincs köze a néhány kilométerrel arrébb, Piliscsaba és Tinnye között elterülő Garancsi-tóhoz.
Kultúrtörténete[szerkesztés]
A pilisvörösvári gazdák körében egy időben presztízskérdésnek számított, hogy kinek van a Garancson szőlőbirtoka, úgy tartották, hogy akinek nincs, az nem fogja tudni férjhez adni a lányát.[1]
1987-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, illetve annak 1. számú Budapesti Helyi Csoportja a Garancs lábánál, a Határ-réti-árok völgyében és a hegy lankáin szervezte meg a minden évben megtartott, kora tavasztól késő őszig tartó, Actio Hungarica elnevezésű madárgyűrűző táborsorozatának az évi etapját.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Csomorikától Izabelláig. Szőlőtermesztés filoxéra előtt és után Vörösváron. Vörösvári Újság, 2004. október 1. [2015. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 21.)