Romulus Vuia Néprajzi Park
| Romulus Vuia Néprajzi Park | |
 | |
| A csizéri fatemplom a szabadtéri múzeumban | |
| A múzeum adatai | |
| Teljes neve | Parcul Etnografic Naţional „Romulus Vuia” |
| Elhelyezkedés | Kolozsvár Románia |
| Alapítva | 1929. április 12. |
| Igazgató |
|
| Elhelyezkedése | |
 Romulus Vuia Néprajzi Park
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 41″, k. h. 23° 33′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 41″, k. h. 23° 33′ 15″ | |
 | |
| A Romulus Vuia Néprajzi Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Romulus Vuia Néprajzi Park témájú médiaállományokat. | |
A kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park (románul Parcul Etnografic Naţional „Romulus Vuia”) a város néprajzi múzeumának 1929-ben alapított szabadtéri részlege.
Fekvése[szerkesztés]
Története[szerkesztés]
A romániai Kulturális Minisztérium 1920-ban kezdeményezte egy néprajzi múzeum létrehozását. 1922. május 4-én a Károly herceg Kulturális Alapítvány bizottságot hozott létre a múzeum megalapítása és megszervezése céljával. A bizottság tagjai George Vâlsan földrajztudós, etnográfus, Sextil Pușcariu, Alexandru Lapedatu történész, Romulus Vuia etnográfus, földrajztudós és George Oprescu történész voltak. 1923-tól az alapítvány Romulus Vuiát nevezte ki a múzeum igazgatójának. Vuia - a külföldön látott skanzenek hatására - szabadtéri részleg létrehozását kezdeményezte, amelyet kezdetben a Fellegvárra képzelt el. Amikor 1928-ban Vuia arról értesült, hogy a kormány készül kisajátítani az akkor a római katolikus egyház tulajdonát képező Hója erdőt, minden követ megmozgatott, hogy a területet a múzeum kapja meg.[1] 1922. április 12-én a Maniu-kormány a Hója erdőből 75 hektárnyi területet átadott a néprajzi múzeumnak a szabadtéri részleg kialakításához.[2]
A szabadtéri múzeumot 1929. június 1-jén alapította a kultusz- és művészeti minisztérium. Kezdetben a területe 75 hektár volt. A park kezdeményezője, Romulus Vuia néprajzkutató elképzelése szerint néhány gazdaságban parasztok laktak, akiknek a hagyományos gazdasági tevékenységeket kellett bemutatniuk.[1][3]
1929 és 1940 között a következő építményeket állították fel a parkban: egy alsóvidrai ház (1929), egy polyáni esztena, juhásszal és 75 juhhal (1930), egy út menti kereszt Nagylupsáról (1931), egy telcsi gazdaság, egy sztánai magyar csűr (1936). A parkban egy vendéglő is nyílt, ahol hagyományos erdélyi ételeket szolgáltak fel. A második világháború alatt az építmények többsége elpusztult.[1][3]
1956-ban Teodor Onișor, Valer Butură és Kós Károly tudományos szempontok szerint újratervezték a parkot, amelynek négy tematikus része lett volna: tájegységek szerinti gazdaságok és épületek, műhelyek és egyéb létesítmények, valamint egy-egy etnobotanikai és etnozoológiai rész. 1964-ben az anyagi források elégtelensége miatt az a döntés született, hogy ezek közül csak az első két részt valósítják meg.[3][4]
Az 1980-as években a park elhanyagolt állapotba került, a látogatók száma csökkent.[5]
A park 1993-ban vette fel Romulus Vuia nevét.[4]
2006-ban a szomszédos Tetarom I ipari park létesítése során a szakszerűtlen földmunkák miatt földcsuszamlás következett be; emiatt több kiállított parasztporta megrongálódott. Ezeket lebontották, és a további földmozgások megakadályozása után tervezték visszaépíteni.[6][7]
2017-ben elkezdődött egy projekt, amely a park bővítését és felújítását célozza.[8] 2020-ban elkezdték a fák ültetését, amelyek majd elválasztják skanzent az ipari parktól.[9] A 12 millió euró költségű beruházás során a parkot 12 hektárról 42 hektárra bővítik, kialakítanak egy szabadtéri színpadot, sétányokat, kerékpárutakat, játszótereket, szánkópályát, piknikezőhelyeket, egy üdülőfalut, látogatóközpontot és irodaépületet, valamint raktárhelyet a néprajzi múzeum gyűjteményei számára.[10][11]
Leírása[szerkesztés]
A szabadtéri múzeumban a következő építmények találhatóak:[12][1]
- Fatemplom, Kerlés, 17. század
- Fatemplom, Nagypetri, 18. század eleje
- Vándor üveges háza, Meregyó, 1884
- Fazekas háza, Lehecsény, 18. század második fele
- Kézműves műhely, Füzespaptelek, 19. század vége
- Mészégető kemence, Bába, 20. század közepének megfelelő rekonstrukció
- Vashámor, Torockó, 19. századnak megfelelő rekonstrukció
- Parasztgazdaság, Havasnagyfalu
- Parasztgazdaság, Bedecs, 19. század első fele
- Parasztgazdaság, Komorzán, 1725
- Parasztgazdaság, Gyeke, 19. század második fele
- Parasztgazdaság, Kászonimpér, 1678
- Pásztorszállás, Pestera, 19–20. század
- Fűrészmalom, Batiza, 19. század vége
- Csutorásmalom, Baucár, 19. század közepe
- Posztóványoló, Bondoraszó, 19. század második fele
- Olajprés, Nagyalmás, 18. század vége
- Olajprés, Herepe, 19. század vége
- Olajprés, Szártos, 19 .század közepe
- Kapu, Abrudbánya, 1793
- Szőlőprés, Avasújváros, 19. század közepe
- Kerékgyártó műhely, Jód, 19. század vége
- Sokszögű csűr, Bucsum-Pojén, 19. század vége
- Kereszt, Nagylupsa, 19. század vége
- Fatemplom, Csizér, 1773
- Kőfaragó háza, Nagyalmás, 18. század második fele
- Fazekas háza, Alsóborgó, 19. század eleje
- Móc kádár háza, Alsóvidra, 19. század közepe
- Műhely, Hernécs, 19. század eleje
- Tánctér, Kisilva, 1935
- Kovácsműhely, Füves, 19. század második fele
- Parasztgazdaság, Háromalmás, 19. század második fele
- Parasztgazdaság, Bárdfalva, 1795
- Parasztgazdaság, Felsőgáld, 18–19. század
- Pásztorszállás, Görgényhodák, 19. század közepe
- Parasztgazdaság, Kiszsolna, 1789
- Parasztgazdaság, Telcs, 1841
- Malom, Alsóborgó, 1819
- Ványoló, Zágra, 19. század második fele
- Ványoló, Galadna, 19. század második fele
- Olajprés, Bosoród, 19. század vége
- Olajprés, Borgóprund, 19. század közepe
- Temetőkapu, Oláhléta, 1709
- Szőlőprés, Muzsna, 1841
- Prés, Podsága, 19. század közepe
- Aranyzúzó, Bucsum-Pojén, 19. század második fele
- Kereszt, Vármező, 20. század eleje
Rendezvények a park területén[szerkesztés]
- Csalogányok Éjszakája, a Román Ornitológiai Társaság szervezésében[13]
- Jazz in the Park dzsesszfesztivál[14]
- a Kolozsvári Magyar Napok keretében örömfőzés, gyermekfoglalkozások és futóverseny[15][16]
- kézműves vásár és műhelyek[17]
- borkostolás és vásár[18]
- bábszínházi előadás[19]
- képzőművészeti[20] és egyéb[21] kiállítások.
- könnyűzenei koncert[22]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Szűcs Brigitta: Az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállítása. skanzen.hu (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.) arch
- ↑ Parcul Etnografic Național „Romulus Vuia” din Cluj-Napoca împlinește 90 de ani 05/07/2019. www.servuscluj.ro (2019. július 5.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ a b c Istoric. www.muzeul-etnografic.ro (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ a b Tudor Sălăgean: Mașter planningul pentru dezvoltarea Parcului Etnografic din CIuj-Napoca. Direcții pentru asigurarea accesului persoanelor cu deficiențe de veder. In Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei. Cluj-Napoca: Mega. 2017.
- ↑ T. Szabó Csaba: Kolozsvár legdinamikusabb múzeumáról: Interjú Tudor Sălăgean történésszel, az Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgatójával. Szabadság, (2017. február 18.) arch Hozzáférés: 2022. augusztus 6.
- ↑ A szomszédos ipari park miatt földcsuszamlás fenyegeti a skanzent. kulturpart.hu (2009. március 20.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Pengő Zoltán: Kicsúszik a föld a kolozsvári skanzen alól. kronikaonline.ro (2009. március 19.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Septimiu Avram: Parcul Etnografic va deveni grădina de vară a clujenilor. Transilvania Reporter, (2017. április 7.)
- ↑ Adrian Loghin: A început revitalizarea și extinderea Parcului Etnografic din Cluj-Napoca. cluju.ro (2020. november 6.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Laurentiu Cotu: CJ Cluj investeşte 12 mil. euro în extinderea cu 30 de hectare a parcul etnografic ’’Romulus Vuia’’ din Cluj-Napoca. Ziarul Financiar, (2020. november 5.)
- ↑ Clujul va avea cel mai mare parc etnografic din Romania. Va găzdui obiecte care acum stau în subsolul unor blocuri. www.bzc.ro (2020. szeptember 19.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Obiective muzeale. www.muzeul-etnografic.ro (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Noaptea Privighetorilor la Cluj. Clasicul DUET dintre muzicieni şi PĂSĂRI va avea loc în Parcul Etnografic „Romulus Vuia”. cluj24.ro (2022. június 1.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Locul. www.jazzinthepark.ro (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.) arch
- ↑ Rohonyi D. Iván: Gyermekfoglalkozás is volt a Falumúzeumban az Argumentum Nostrum egyesület szervezésében. Szabadság, (2021. augusztus 22.)
- ↑ Pap Melinda: Járvány előtti fergeteges hangulatot ígér a 13. Kolozsvári Magyar Napok. kronikaonline.ro (2022. május 12.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Târg meșteșugăresc cu ateliere de creație în parcul etnografic din Cluj-Napoca, în acest weekend. actualdecluj.ro (2021. augusztus 24.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Sergiu Vlăgea: Clujenii, așteptați în Parcul Etnografic „Romulus Vuia” / Eveniment cu degustare de vinuri și produse tradiționale. Ziua de Cluj, (2022. május 20.)
- ↑ Teatrul de Păpuși în Parc- Capra cu trei iezi. foaiatransilvana.ro (2021. október 15.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ ,,AIA la sat” în Parcul Etnografic ,,Romulus Vuia” Cluj-Napoca. cluj.transilvania-tv.ro (2020. június 22.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Remus Florescu: Primul parc de distracţii din Cluj-Napoca: până când primăria se va implica, acesta va fi construit din piese LEGO. adevarul.ro (2014. december 1.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Anca Aron-Vîrtic: Concert VAMA în Parcul Etnografic ,,Romulus Vuia” din Cluj-Napoca. cluju.ro (2021. augusztus 20.)
További információk[szerkesztés]
- Elmentünk felfedezni Kolozsvár elfeledett parkját. fotok.transindex.ro (2021. május 9.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- Ioan Toșa: Parcul etnografic de la Hoia (1929-1979). Revista Muzeelor, (1979. június)
