Neológ zsinagóga (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neológ zsinagóga
Kvár Neológ zsinagóga.jpg

Település Kolozsvár
Ország Románia
Vallás zsidó
Irányzat neológ
Építési adatok
Stílus mór
Építés kezdete 1886
Építés befejezése 1887
Tervező Hegner Izidor
Elhelyezkedése
Neológ zsinagóga  (Magyarország)
Neológ zsinagóga
Neológ zsinagóga
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 38″, k. h. 23° 35′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 38″, k. h. 23° 35′ 11″
A zsinagóga belseje

A kolozsvári neológ zsinagóga jelenleg az egyetlen működő zsinagóga a városban, egyúttal a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma. A volt Nagy (később Ferenc József, Horthy Miklós, jelenleg Horea) utcában, a Kistemető (Kuun Géza, Crișan) utca sarkához közel található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főleg értelmiségiekből és nagypolgárokból álló, úgynevezett kongresszusi vagy neológ hitközség 1881-ben vált ki az anyahitközségből. A hitközség vezetője előbb a nagyváradi Kunstadt Izsák volt, aki havonta egyszer látogatott el Kolozsvárra, őt rövid ideig dr. Kohut Sándor követte, majd a neves tudós Eisler Mátyás, a sémi nyelvek magántanára a kolozsvári egyetemen lett a főrabbi.

Először a Trencsin téren igényeltek telket a városi tanácstól az építkezés céljára, akkor még status quo ante hitközség néven, a kérelem átfutási ideje alatt azonban a megnevezés haladó izraelita hitközség-re változott. Végül A mór stílusú zsinagógát Hegner Izidor vasúti mérnök tervei alapján a Horváth-testvérek és Reményik Károly cége építette 1886-1887-ben. Az épületet 1912-ben felújították. 1927-ben a vasgárdisták dúlták fel: a padokat összetörték, és a Tóra-tekercseket az utcán elégették. 1944. június 2-án a várost ért légitámadás során a templom is bombatalálatot kapott. 1947-ben nyílt meg újra; az újjáépítés Lengyel Sámuel tervein alapult.

Jelenleg a koncentrációs táborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mór stílusú templom homlokzatán, a két torony között a Tízparancsolatból olvasható tíz sor.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Asztalos Lajos: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008 149–150. o. ISBN 9789736431593  
  • Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992 117. o.  
  • Lőwy Dániel: A Kálváriától a tragédiáig: Kolozsvár zsidó lakosságának története. Kolozsvár: Koinónia. 2005 33–35; 106. o. ISBN 9737605020