Jósika-palota

Jósika-palota
Lábasház
Hely	Kolozsvár
Építési adatok
Építési stílus	klasszicizmus
Elhelyezkedése
Jósika-palota Pozíció Románia térképén

A Jósika-palota, más néven Lábasház Kolozsvár főterének nyugati oldalán álló klasszicista stílusú műemlék épület. A Lábasház nevet az első emeleti erkélyt tartó négy toszkán oszlop miatt kapta. A helyi diákvilágban a ház előtt való elhaladáshoz különböző babonák kapcsolódtak: csak adott irányban szabad elhaladni előtte, illetve vizsga előtt nem ajánlatos átmenni az oszlopok alatt.

Története

A palota északi szárnyának helyén állt a Kakas-ház, amely a 16. században az erdélyi fejedelmek szállása volt. A hagyomány szerint 1594-ben ennek az ablakából nézte végig Báthory Zsigmond a törökpárti főurak kivégzését. Amikor a fejedelmi udvar a városba látogatott, a városi tanács ajtókat töretett a főtéri szomszédos házak tűzfalán, hogy összekösse az épületeket; levéltári adatok szerint ez történt a Jósika- és Rhédey-palotákkal is. A 16. század végén a Franciaországból menekült gazdag Zeller család lakott itt, a házat ennek a családnak a leányágán örökölték a Csákyak, majd báró Jósika János felesége, Csáky Rozália révén került a Jósika család birtokába.

A Jósika-palota eredetileg egy emeletes volt, majd 1828-ban Jósika János főkormányszéki elnök építtette rá a második emeletet. Az udvari szárnyat 1864-65-ben fia, Jósika Lajos guberniumi tanácsos építtette. Az első emeleten először a Nemzeti Kaszinó, majd az 1880-as évektől az Igazságügyi palota felépültéig a királyi ítélőtábla székelt, a földszinten pedig két szobában a Jósika család levéltárát helyezték el. Itt szervezte meg gróf keresztszegi Csáky Rozália 1824-ben a nincsteleneknek munkalehetőséget biztosító Kolozsvári Jóltevő Asszonyi Egyesületet.

A 20. század második felében itt kapott helyet az Orvostudományi Egyetem központi könyvtára.

Leírása

Az eredetileg egy emeletes ház homlokzatát valószínűleg háromszögű oromzat zárta. A 19. században épített feltűnően alacsony második emeleten az 1960-as évekig két oroszlán által tartott Jósika-címer volt látható a jelenleg is meglevő 1828-as évszám felett. A bejárati kapu felett elhelyezkedő első emeleti erkélyt négy toszkán stílusú oszlop tartja. Ma az egyetlen lábasháza a városnak. Azért kapta nevét mégis tulajdonosáról, mert építése idején már két ilyen típusú ház is volt a Fő téren (a másik a tér északi oldalán állt, az úgynevezett Nagylábasház). Az egyenes párkányzatú klasszicista épületen a kisméretű sarokrizalitok és a kapu alatti lapos csehboltozat a késői barokk hatására utalnak.

Források

• Balogh Ferenc: A kolozsvári Fő tér újkori arculatának kialakulása. Az együttes várostájképi értékeinek kibontakozása. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0 Online hozzáférés
• Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992. 31. o.
• Kolozsvár építészeti és művészeti emlékei a XIX. század közepéig. In Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. kötet. Bukarest: Kriterion. 1982. 156–157. o.
• A kolozsvári Jósika-ház. In Kelemen Lajos: Művelődéstörténeti tanulmányok I. kötet. Kolozsvár: Kriterion. 2006. 257–259. o. ISBN 973 26 0852 8
• Kovács András: Kolozsvár városképe a XVI–XVII. században. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0 Online hozzáférés