Kolozsvár köztéri szobrai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátyás király emlékműve
Márton Áron szobra

Kolozsvár köztéri szobrai jellemzően a belvárosban és a sétatéren találhatóak. Keletkezési idejüket tekintve a 19. század - 21. század alkotásai. Számos szobor található a házsongárdi temetőben is, de ezeket a cikk nem tartalmazza.

Fő tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mátyás király emlékműve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, egyben Kolozsvár egyik közismert jelképe. A város főterén, a Szent Mihály-templom mellett álló mű elkészítését Nagy Lajos, az unitárius kollégium tanára indítványozta a városi közgyűlésnek 1882. július 22-én. Az alapkövet a milleniumi ünnepségek keretében, 1892. szeptember 30-án helyezték el, az emlékművet 1902. október 30-án avatták fel. Lyka Károly szerint, aki többször is írt az alkotásról, ez az első monumentális magyar szobor.

Márton Áron szobra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Mihály templom bejárata mellett álló Márton Áron szobor elkészítésére a plébánia 2001-ben pályázatot írt ki, amelyet Bocskay Vince szovátai művész nyert el. A szobrot – a városi tanács által támasztott adminisztrációs nehézségek megoldása után – 2009. február 28-án avatták fel, a gyulafehérvári püspökség megalapításának 1000., a Szent Mihály-templom fennállásának 670., illetve Márton Áron püspökké szentelésének 70. évfordulója alkalmával.[1]

A forradalmárok emlékműve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1989-es romániai forradalom során Kolozsvár főterén tizenhárman haltak meg, és huszonnyolcan megsebesültek. (A város egészében a halottak és a sebesültek száma 26 és 57 volt.) Nekik állít emléket Liviu Mocan 2003-ban felállított alkotása, amely hét hengerből áll. A hengereken golyónyomok láthatóak, magasságuk 2,5 – 3,5 méter között van.[2]

Farkas utca és környéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent György-szobor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Farkas utcában, a református templom előtti kis téren található sárkányölő Szent György szobra. A Kolozsvári testvérek 1373-as alkotásáról készült másolatot 1904-ben állították fel az Arany János (Lucian Blaga) téren, jelenlegi helyére 1960-ban került.

Erdélyi iskola szoborcsoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Erdélyi iskola szoborcsoport a Farkas utca elején, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem előtt áll. Romulus Ladea alkotását, amely az erdélyi iskola mozgalom kiemelkedő tagjait (Gheorghe Șincait, Samuel Micu Kleint és Petru Maiort) ábrázolja, 1973. június 30-án, a "tanítók napján" leplezték le.

Baba Novac szobra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baba Novac szobra a Szabók bástyája előtt áll. Az 1,80 méter magas bronzszobrot, Virgil Fulicea alkotását, 1975-ben állították fel. A szobor azért van ezen a helyen, mert miután 1601. február 5-én Baba Novacot, Vitéz Mihály kapitányát a Fő téren kivégezték, testét a bástya elé tették ki közszemlére. 1936. május 21-én ugyanide hármas fakeresztet állítottak Baba Novac emlékére.

Deák Ferenc utca[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anyafarkas-szobor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az anyafarkas-szobor a belvárosban, a Deák Ferenc utca (Bulevardul Eroilor) közepén áll. A szobrot Róma városa adta ajándékba Romániának 1921 szeptemberében. (Két további másolat Bukarestbe a Róma térre, illetve Chișinăuba került.) Az emlékmű hű mása a capitoliuminak, kiegészítve egy domborművel, amely Traianus császárt ábrázolja. Az emlékmű felirata: Alla città di Clvj, Roma Madre, MCMXXI ('Kolozsvár városának, Róma anya, 1921'). Eredetileg a Fő téren állították fel, ferdén szembe a Mátyás király-emlékművel. Az ünnepélyes leleplezés 1921. szeptember 28-án ment végbe, a város első román polgármestere, (Iulian Pop) által, 25 000 néző jelenlétében. A második bécsi döntés után a szobrot eltávolították. 1955-ben a Művészeti Múzeumba került, majd 1965-ben ismét felállították, ezúttal az egyetem Farkas utcai központi épülete elé. Itt 1973-ig maradt, amikor az Erdélyi iskola szoborcsoport került a helyére, az anyafarkast pedig ismét a fő téren, a Deák Ferenc utca torkolatában helyezték el. 1994-ben a szobrot restaurálták és a jelenlegi helyére állították, helyére Memorandisták emlékműve került.

Memorandisták emlékműve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Memorandisták emlékműve a Fő tér sarkán, a Deák Ferenc utca (Bulevardul Eroilor) torkolatában áll. Az 1894-es Memorandum-per 100. évfordulóján, 1994 májusában állították fel és 1994 júniusában leplezték le. Az alapozási munka során római kori öntöde maradványaira bukkantak.

Óvár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karolina-oszlop[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Óvárban, a Múzeum téren álló Karolina-oszlop I. Ferenc király, és negyedik felesége, Karolina Auguszta királyné 1817-es látogatásának emlékére készült 1831-ben. Az oszlop faragása a helybeli Schindler Mihály és Antal mesterek műve, a sasok vaskoszorúját Henczenberger János lakatos készítette. A domborművek Josef Klieber bécsi szobrász alkotásai. Az emlékoszlop eredetileg a főtéren állt, és 1898-ban került a jelenlegi helyére.

Ion Luca Caragiale szobra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ion Luca Caragiale szobra a Caragiale-parkban található, a Malomárok partján. A parkot 1952. február 1-jén avatták fel a főposta épülete mögött. A Ion Irimescu által készített szobrot az író születésének századik évfordulójára, 1957-ben állították fel.

Constantin Daicoviciu szobra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Széchenyi tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mihai Viteazul szobra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vitéz Mihály szobra 1976 óta áll a Széchenyi téren, amely ma az ő nevét viseli (Piața Mihai Viteazul). A 4,70 méter magas talapzaton álló 7 méteres lovasszobor Marius Butunoiu alkotása. A talapzat alapozásán álló domborművek a fejedelemnek a törökökkel vívott csatáit ábrázolják, valamint Moldva, Havasalföld és Erdély egyesítését. A talapzaton az uralkodó címere látható.[3]

Bocskai tér és környéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Avram Iancu szobra

Avram Iancu szobra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Avram Iancu szobra a Bocskai (utóbb Győzelem, jelenleg Avram Iancu) téren áll, az ortodox katedrális előtt. Ilie Berindei alkotását 1993. december 1-jén avatták fel. A szobor művészi értékét erősen vitatják.[4][5] 2007 júliusában a Clujeanul című hetilap és a MindBomb akciócsoport a szobor eltávolítását kezdeményezte.[6]

Mihai Eminescu és Lucian Blaga szobrai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Román Nemzeti Színház bejárata előtt a román irodalom két jelentős alakjának szobra áll. A Mihai Eminescut ábrázoló alkotás, Ovidiu Maitec műve, 1976-ban került a helyére, a Romulus Ladea által készített Lucian Blaga-szobor pedig 1986-ban.[7]

Sétatér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1967. február 10-én a sétatéren a román irodalom két neves erdélyi képviselőjének, George Coșbucnak és Liviu Rebreanunak emeltek szobrot, előbbi Petre Arthur, utóbbi Romulus Ladea alkotása.

2006-ra az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet terveztek a Sétatérre. A résnyire nyitott börtönajtót ábrázoló emlékművet Szakáts Béla temesvári szobrászművész készítette el. Az engedélyek elhúzódása miatt a felavatásra csak 2009. október 29-én került sor.

Egyéb helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Donát[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hója domboldalának egy kimagasló pontjára a 18. század végén állították fel szőlősgazdák védőszentjének, Szent Donátnak a szobrát. A szobrot az 1970-es évek elején román diákok ledöntötték, ekkor letört a feje. Id. Starmüller Géza megszervezte a helyreállítást, fia, ifj. Starmüller Géza pedig új fejet faragott a szobornak. Az 1990-es években a telek tulajdonosa bekerítette a szobrot, így azóta nem tekinthető meg szabadon.

Mária-oszlop[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barokk Mária-oszlopot 1744-ben emeltették hálaadományként, az 1738-ban kezdődött pestisjárvány végén. Anton Schuchbauer alkotása eredetileg a piarista templom előtti téren állt, 1961-ben pedig a Szentpéteri templom mögötti kertben helyezték el.

Mikó Imre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mikó-kertben áll Mikó Imre szobra, Vay Miklós alkotása, amelyet az Erdélyi Múzeum-Egyesület emeltetett 1889-ben. A talapzat felirata: „Hídvégi gróf Mikó Imre, az Erdélyi Múzeum alapítója, a nemzeti tudomány nagylelű pártfogója s buzgó művelője dicső emlékének a hálás Múzeum Egylet.”

Bethlen Gábor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013. október 23-án, Bethlen Gábor beiktatásának 400. évfordulóján avatták fel az alsóvárosi református templom udvarán a fejedelem szobrát, Péterfy László alkotását.[8]

Horia, Cloșca és Crișan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már nem létező szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fellegvár város felé néző oldalán 1900-ban sétányt alakítottak ki, amely a sétatérre vezetett. A sétány oldalán állt Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló mellszobra, amelyet 1901. június 16-án avattak fel. Szintén 1901-ben helyezték át a Fellegvár tetején húzódó sétányra a Magyar utcai Fejedelemkertből áthozott négy szobrot is (Árpád, Lehel, Vérbulcsú, Örs). A fejedelmek szobrait 1919-ben pusztították el, a királyné mellszobra 2011-ben a Szépművészeti Múzeum raktárából került elő.[9]

Szeszák Ferenc A Kárpátok őre című 1914-ben készült alkotását 1915. augusztus 18-án (Ferenc József születésnapján) avatták fel. A Deák Ferenc utca elején álló szoborba a hadiárvák és özvegyek javára adakozók szegeket verhettek be. Az alkotást az 1918 decemberében bevonuló románok rombolták le. A Kárpátok őre hű másolatát először Szilvásváradon helyezték el, végül 2013 júliusában Csíkcsomortánban állították fel újra.[10][11]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szobrot kapott Márton Áron Kolozsváron. Múlt-kor történelmi portál, (2009. márc. 1.)
  2. Monumentul revoluționarilor. Biblioteca Județeana "Octavian Goga" Cluj
  3. Statuia ecvestră a lui Mihai Viteazul. Biblioteca Județeana "Octavian Goga" Cluj
  4. Szabadság, 2004. július 2.
  5. Balogh József, Bukarest: Funar úr szobrokkal álmodik, Népszava, 1993. április 6.
  6. Benkő Levente: A Bocskai téri szobor eltávolítását kéri a MindBomb akciócsoport. Krónika, (2007. júl. 18.)
  7. P. Kovács Klára: Nemzeti Színház, Kolozsvár. lexikon.adatbank.ro
  8. Felavatták Kolozsváron a „magyarság Gedeonjának” szobrát. Szabadság, (2013. okt. 23.)
  9. Papp Annamária: Előkerült Erzsébet királyné eredeti kolozsvári mellszobra, Szabadság, 2011. szept. 29.
  10. Kárpátok Őre avatása Csíkcsomortánban (magyar nyelven). erdely.ma, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2013. július 8.)
  11. 95 év után újra áll a Kárpátok Őre (magyar nyelven). alfahir.hu, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2013. július 8.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]