Hója

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 46′ 20″, k. h. 23° 31′ 19″

A Hója-erdő déli oldala és a Donátnegyed

A Hója (románul: Pădurea Hoia) hegygerinc és erdő Kolozsvárott, a Törökvágástól nyugatra.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hója-erdő kiterjedése megközelítőleg 295 hektár, legmagasabb pontja 506 méter. Déli, Kis-Szamosra lejtő oldala meredekebb, míg északi, Nádas felé lejtő oldala lankásabb. Keleten a Törökvágás választja el a Fellegvártól, nyugaton pedig a Csigadomb követi a Szamos-Nádas vízválasztó részeként. Északkeleti részén található a Bácsi-torok.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve először 1564-ben bukkant fel. Tulogdy János szerint szláv eredetű, jelentése bekerített lólegelő. Janitsek Jenő szlavista, helynévkutató szerint azonban e név a szóba jöhető ukránból vagy délszlávból sem magyarázható. Egyedül az ukrán hvoja jöhetne számba magyarázatként, viszont annak jelentése fenyves, a kolozsvári erdő viszont tölgyes. Asztalos Lajos szerint a német Heu és a holland hooi (mindkettő jelentése széna) majdnem azonos a Hója névvel, így elképzelhető, hogy a szászok betelepülésekor még legelőként használt domboldal neve innen származik, s a megnevezés a későbbiekben kiterjedt az egész erdőre és gerincre.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hója domboldalának egy kimagasló pontjára a 18. század végén állították fel szőlősgazdák védőszentjének, Szent Donátnak a szobrát. A szobrot az 1970-es évek elején román diákok ledöntötték, ekkor letört a feje. Id. Starmüller Géza megszervezte a helyreállítást, fia, ifj. Starmüller Géza pedig új fejet faragott a szobornak. Az 1990-es években a telek tulajdonosa bekerítette a szobrot, így azóta nem tekinthető meg szabadon.

A Törökvágás mentén áll a Romulus Vuia Néprajzi Park a város által a Néprajzi Múzeumnak ajándékozott 130 holdnyi területen. A Romulus Vuia néprajzkutató tervei alapján kialakított skanzenben Avram Iancu egykori havasi háza is megtekinthető. A néprajzi park szomszédságában szabadtéri események rendezésére alkalmas nyílt tér található. A városi ifjúság már a 19. század végétől majálisokat tartott itt. 1928-ban épült fel az EKE Gaudeamus néven ismert turistaháza és vendéglője, majd 1942-ben a síugró sánc. A második világháború után mindkettő elpusztult.

Paranormális jelenségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hója-erdő nevezetességét az itt dokumentált állítólagos paranormális jelenségeknek is köszönheti. 1968-ban például egy kolozsvári amatőr fényképész egy UFO-t örökített meg, amely a szakemberek véleménye szerint hitelesnek tűnt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]