Ražanj (Rogoznica)
| Ražanj | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Rogoznica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22 203 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 131 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 14 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 30′ 40″, k. h. 15° 58′ 35″Koordináták: é. sz. 43° 30′ 40″, k. h. 15° 58′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ražanj falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Rogoznicához tartozik.
Fekvése
Šibeniktől légvonalban 23, közúton 35 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 10 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, az azonos nevű félszigeten fekszik.
Története
Területe évszázadokig velencei uralom alatt állt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. A határában álló 120 méter magas Movar-hegyre a franciák erődöt építettek. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 119, 1910-ben 166 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől kezdtek itt épülni hétvégi házak és nyaralók. Azóta egyre inkább üdülőtelepülés jelleget ölt. Lakossága 2011-ben 161 fő volt, akik főként a turizmusból éltek, mellette mezőgazdasággal (szőlő, olivaolaj, füge) foglalkoztak. A faluban kávézókat, éttermeket és kisebb üzleteket találunk.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 119 | 119 | 133 | 166 | 0 | 0 | 181 | 182 | 180 | 171 | 142 | 155 | 180 | 161 |
(Lakosságát 1857-ben Sapina Docához, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben a Marina községbeli Sevidhez számították.)
Nevezetességei
- Az autópályától 6-7 km-re, a település déli részén fekszik a Stivašnica nevű festői öböl, ahol kristály tiszta tengert, sziklás strandot, valamint teljes nyugalmat és csendet találhatunk. Az öböl távol van a nagyobb idegenforgalmi helyek zajától és tömegétől. A fürdésen kívül a kristály tiszta víz és a tagolt tengerpart ideális a búvárkodásra és a halászatra. A Stivasnica-öbölben több magánszállás és apartman is található.
- A Ražanj-félsziget délnyugati csücskén található a Planka-fok (Ploča-, vagy Pločica-foknak is nevezik) az kelet-adriai part legkiállóbb része, mely földrajzi és éghajlati szempontból északi, és déli részre osztja az Adriát. Ezen a helyen találkoznak az északi és a déli szelek, ciklonok és anticiklonok, valamint a tengeráramlatok. A legnagyobb hullámok is megtörnek itt és olyan nyugalom uralkodik, melyet csak el lehet képzelni és amely nem található másutt az Adria környékén.[4] Az időjárást is jelentősen befolyásolja, hiszen emiatt nyári hónapokban Rogoznicán háromszor kevesebb eső esik, mint a szomszédos nagyvárosokban, Splitben és Šibeniken. Az ókori görögök Diomedesz-fokként ismerték és már Homérosz is írt róla.[4] Több görög szerző, így Timaiosz, Eratosztenész, később a római idősebb Plinius műveiben is szerepel. A Planka-fokhoz Trogiri Szent János püspök egyik csodája is kapcsolódik. A legenda szerint a szent a 11. században a Planka-foknál egy hajótörést követően a vízen járva mentette meg Kálmán magyar király és tengerészei életét. Ennek a csodának az emlékére 1324-ben itt fogadalmi kápolnát építettek. A Szent János kápolna ma is áll a puszta sziklás táj közepén. Kőből épített egyszerű, zömök, nyugat-keleti tájolású, négyszög alaprajzú gótikus épület, félköríves apszissal, egyszerű oltárral. Bár a templom több tíz méterre áll a tengertől, mégis ki van téve a hullámok pusztító hatásának.[4]
- A félsziget nyugati részén emelkedő Movar-hegyre a franciák a 19. század elején erődöt építettek, ahonnan a környező adriai térséget tudták ellenőrizni. Az erőd maradványai később is katonai őrhelyként szolgáltak. Ma nagyszerű kilátás nyílik innen és tiszta időben egészen az olasz partokig ellátni.
- Az i. e. 1. században a közelében süllyedt el egy Itáliából Görögországba tartó, amforákkal túlságosan megrakott közepes római kereskedelmi hajó. Az amforák 20 méteres mélységben hevernek a tengerben. A helyet 1998-ban tárták fel és a maradványokat konzerválták.[5] A II. világháború során 1942-ben a Muloi világítótorony és a Velika Smokvica-sziget között torpedózta meg egy angol tengeralattjáró a Ninucia nevű olasz szállítóhajót. A roncsok 66 évig hevertek a tenger fenekén, mire megtalálták. Ez a tengerrész még számos, különböző korokban elsüllyedt hajóroncsok tárháza, valóságos tenger alatti múzeum, mely egyaránt vonzza a szakembereket és búvárkodást kedvelő turistákat.[5]
Források
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ a b c Tz-rogoznica.hr:Čudesna i tajanstvena Punta Planka (horvátul)
- ↑ a b Tz-rogoznica.hr:Muzej u dbokom platevnilu (horvátul)
További információk
- Rogoznica község hivatalos oldala (horvátul)
- Rogoznica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A rogoznicai Nagyboldogasszony plébánia honlapja (horvátul)
- A Planka-fok és környéke ismeretője (horvátul)
- A Movar-hegy ismeretője (horvátul)
