Pécsi Sándor (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Alpacino41 (vitalap | szerkesztései) 2021. május 24., 10:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Hangjáték)
Pécsi Sándor
1969-ben
1969-ben
Életrajzi adatok
Születési névPéchy Sándor
Született1922. március 18.
Sajószentpéter
Elhunyt1972. november 4. (50 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaHelén (h. 1949–1972)
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek1944–1972
Híres szerepeiSchiller: Ármány és szerelem (Miller, a muzsikus)
Díjai
Kossuth-díj1951, 1953
Kiváló művész1968
Érdemes művész1961
További díjak
Pécsi Sándor IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Pécsi Sándor (egyértelműsítő lap).

Pécsi Sándor (született Péchy) (Sajószentpéter, 1922. március 18. – Budapest, 1972. november 4.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. A 20. század magyar mozijának és színpadjának kivételes tehetségű alakja.

Élete

Sajószentpéteren született 1922. március 18-án. Apja Péchy Sándor, üveggyári vas- és fémesztergályos, anyja Szalay Margit üveggyári munkás. Szülei az impériumváltás után, a Felvidékről menekült magyar nemesemberek voltak. A sajószentpéteri református nagytemplomban keresztelték meg. A településen nem sokáig éltek, mivel kisgyermekkorában szülei elköltöztek, és több kisebb-nagyobb Borsod megyei faluban is megfordultak. Később Pécsi Sándor a származását érintően ezt mondta:[1]

„ A Pécsi családi név. De nem cs-vel, hanem ch-val írják. A Péchyt én póriasítottam Pécsire – közismert álszerénységem okából… Különben családunk Eperjes környékéről, Pécsújfalu községből származik… A kassai Miklós-börtönben találtam is egy körözvényt, Emerich Péchy aláírással. Ez az ősöm valami Habsburg-párti pernahajder kapitány lehetett. A körözvényben ugyanis megtiltotta Eperjes férfilakosságának, hogy Kossuth-szakállt, pakompartot s egyéb hazafias szőrzetet viseljen. Legyen békétlen haló porában! ”

Diákként nyolc évig a Sárospataki Református Kollégiumban tanult, és nem sokon múlott, hogy nem lett lelkész belőle. Helyette színésznek tanult, a Színművészeti Akadémiát 1944-ben végezte el, s a Miskolci Nemzeti Színház, 1946-ban Művész Színház, majd 1948-ban a Madách Színház tagja lett.

„

Maradj gyermek örökké.
Kerüld a feltűnést.
Hogy több légy, mint a többi,
többet kell élned
(főleg szenvedésben)
s tenned!!

 ”
– Pécsi Sándor[2]

1972. november 4-én hunyt el szívroham következtében.[3]

Színpadi szerepei

Márkus Lászlóval Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus c. darabjának előadásán (1968)

Filmjei

Az Egyiptomi történet című film forgatása közben. Középen Psota Irénnel és Latabár Kálmánnal

Játékfilmek

Tévéfilmek

Cd-k, hangoskönyvek

  • Maros Rudolf – Benedek Elek: A nagyotmondó legény

Hangjáték

  • Apók hatalma (1943)
  • Mihail Szvetlov: Mese (1948)
  • Shakespeare: Felsült szerelmesek (1948)
  • Hendrick Klára–Tasnádi Éva: Utazás a széllel bélelt papucsban (1959)
  • Takács Tibor: A hét lépés vers legendája (1961)
  • Majoros István: Baleset, avagy az igazság lovagja (1962)
  • Dino Buzzati: Hét emelet (1964)
  • Harold Pinter: Az étellift (1964)
  • Lévai Béla–Siklós Judit: Egy hang tragédiája (1964)
  • Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (1964)
  • A zenélő doboz (1964)
  • Carel és Jozef Capek: A rovarok életéből (1965)
  • Don Juan kalandos élete (1965)
  • Gáspár Margit: Egyedül a toronyban (1965)
  • Gyárfás Miklós: Sír az oroszlán (1965)
  • Kenneth Miller: Az eltemetett ügy (1965)
  • Hollós Ervin: Fiúk a térről (1966)
  • Momo Kapor: Álomhinta (1967)
  • Graham Billing: Forbush és a pingvinek (1968)
  • Joachim Goll: Himalája-madár (1968)
  • Anders Bodelsen: Előléptetés (1969)
  • Karel Capek: Janecsek, az ősember meg a római császár (1969)
  • Lendvai György: A bálvány (1969)
  • Németh László: II. József (1970)
  • Pekka Lounea: Álomtalan éjszaka (1970)
  • Sós György: A szürke autó utasai (1970)
  • Az elhagyott robot (1972)

Díjak, kitüntetések

Emléktáblája egykori lakhelyén, a Cserje utca 6. szám alatt
Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 27-2-54

Emlékezete

Jegyzetek

  1. ↑ Cserje Zsuzsa. Pécsi Sándor. Múzsák Közművelődési Kiadó. ISBN 9635640315 
  2. ↑ Kiváló színész volt, nem hős. 90 éves lenne Pécsi Sándor (magyar nyelven). civishir.hu. (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
  4. ↑ Sárospatak – Pécsi Sándor utca (térkép) Utcakereso.hu
  5. ↑ Pécsi Sándor Guruló Színház (magyar nyelven). guruloszinhaz.uw.hu. (Hozzáférés: 2012. március 18.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pécsi_Sándor_(színművész)&oldid=23892306”