Piros bakator

Piros bakator
fehérborszőlő
Piros bakator
Egyéb nevei	Bakator, Pirosbakar, Ménesi rózsás
Eredet	magyar szőlőfajta
Hazai elterjedtsége	ritka
Általános elterjedtsége	igen ritka
Fürt leírása	közepes méretű fürt, piros színű, nagy bogyók
Érési időszak	október közepe

A piros bakator a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó régi magyar szőlőfajta, amelyből mára már csak elenyésző terület maradt meg.

Ismertebb társnevei: bakator, bakar, pirosbakar, ménesi rózsás. Sok változata között a fehér (más néven ezerjó). a fekete, a kék, a zöld, a sárga, a rózsaszín, a gránátpiros és a tüdőszínű bakator is ismert.

Eredete

Egyike a legkiválóbb magyar szőlőknek, mely az Érmellék fő fajtájának számított. Az érmelléki borvidék újkori felfedezése ismét előtérbe hozta a fajta utáni érdeklődést és keresletet. Az olasz eredetre irányuló megtévesztő származását már 1832-ben cáfolják. ( Lásd : http://real-eod.mtak.hu/2692/ ) Az érmellékiek eredetileg ott keletkezett szőlőfajtának tartják.

Elterjedtsége

Nem beszélhetünk összefüggő területekről, jelenkori ismereteink szerint a Kárpát-medence hét nevesebb borvidékén foglalkoznak termesztésével: Délvidéken, a szerémségi területen Maurer Oszkár http://www.maurer.rs/, Badacsonyban Málik Zoltán https://www.malikpince.hu/, Szent György Hegyen ifj. Bencze István http://www.benczebirtok.hu/, Somlón Andrási László http://www.somlokincse.hu/index.php/hu/ Archiválva 2018. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, a kárpátaljai Beregszász térségében Sass Krisztián http://ittmagyarulis.eu/item/sass-csaladi-pinceszet/, a szatmári régióban az avasújvárosi szőlősgazdák, kiemelten Bartos István, valamint érmelléki szülőföldjén, Bihardiószegen, Heit Lóránd http://heit.hu/bakator/

Ampelográfiai leírása

Tőkéje erős növekedésű. Vesszői vastagok, hosszú ízközűek, barnásvörös színűek, csíkozottak. Rügyei közép nagyok, hegyesedők, elállók, kissé gyapjasak. Vitorlája nemezes, enyhén bronzos futtatású, sárga színű. Levele nagy, kerekded, ötkaréjos. Felső oldalöblei mélyek, kerekdedek, zártak. Vállöble legtöbbször zárt. Fogai tompák. Színe szürkészöld, felületén közepesen hólyagos. Fonáka nemezes. Szövete vastag és erős. Fiatal és kifejlett leveleinek karéjszélei lefelé és befelé hajlók. Erei és levélnyele pirosak, sűrűn serteszőrösek. Hajtása szembetűnően lilásan csíkozott. Virága funkcionálisan nővirág. Porzó társnövényei lehetnek a vállas erdei, vagy a fehér járdovány. Fürtje közép nagy, vállas, ágas, szabálytalan alakú, közepesen tömött vagy laza. Bogyói közép nagyok, gömbölyűek, vastag héjúak, hús piros színűek, pontozottak, lédúsak, igen kellemes ízűek.

Termesztési értéke

Közepesen termő fajta. Jó minőséget csak kedvező feltételek között ad. Bora finom, illatos pecsenyebor. Csak október közepére érik be. Jó talajt, meleg, védett fekvést kíván. Hideg területen rendszeresen rúg. Nem rothad. Rövid metszéssel is terem, de rossz termékenyülésre számítva inkább hosszúra metszik. Adott évjáratban hajlamos az aszúsodásra.

Termékenyülését kevert (pl. Erdei fehérrel történő) telepítéssel segítették elő. A piros bakator a kisebb jelentőségű fajták közé tartozik. A telepítésre előírt fajták között ma már nem is szerepel.

Bakator Szövetség

2017. május 26-án életre hívták öt Kárpát-medencei borász példaértékű összefogásával a Bakator Szövetséget. A közös nyilatkozatban Maurer Oszkár (Hajdújárás, Délvidék), Málik Zoltán (Badacsony), ifj. Bencze István (Hegymagas), Bartos István (Avasújváros, Partium) és Heit Loránd (Bihardiószeg, Partium), mint az ősi szőlővel, a bakatorral foglalkozó szakemberek kijelentették, hogy összehangolva munkájukat együtt lépnek fel a bakator szőlő és más ősi magyar fajták felélesztéséért és népszerűsítéséért. 2017 őszén csatlakozott a szövetséghez Andrási László (Somlóhegy), valamint 2018 májusában Sass Krisztián (Kígyós, Kárpátalja).

Források

• Prohászka Ferenc: Szőlő és bor, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978 ISBN 963-230-442-X
• Dr. Kosinszky Viktor: A gyakorlati szőlőtermesztés, Sárik Gyula és Géza Könyvnyomdai Műintézet, Cegléd, 1939
• Csepregi Pál - Zilai János: Szőlőfajtáink. Ampelográfia,, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1960, második, átdolgozott kiadás; ampelográfiai leírás a szabad felhasználásra vonatkozó szabályozás alapján
• Piros bakator (angol nyelven). vivc.de. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 8.)

További információk

• Egykori szőlőfajtáink
• Régi szőlőfajták