Zilai János
| Zilai János | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1929. február 3. Gyöngyös |
| Elhunyt | 2009. május 19. (80 évesen) |
| Ismeretes mint | kertészmérnök |
| Házastárs | Kovács Anna |
| Pályafutása | |
| Szakterület | szőlészet |
Zilai János (Gyöngyös, 1929. február 3. – 2009. május 19.[1][2][3]) magyar kertészmérnök, szőlész, egyetemi tanár.
Életpályája[szerkesztés]
1929. február 3-án született Gyöngyösön, id. Zilai János és Zörög Anna fiaként. Felsőfokú tanulmányait 1947-ben kezdte meg a budapesti Agrártudományi Egyetemen (a későbbi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem jogelődjén), majd 1958-1960 között mezőgazdasági tanárképzőt is végzett a fővárosban.
1951-től 1981-ig az Agrártudományi Egyetem Szőlőtermesztési Tanszékén oktatott többféle munkakörben, utolsó egyetemi beosztása egyetemi tanár volt. 1982-től 1989-ig, nyugdíjazásáig a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója volt. 1966-ban kapta meg a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot, 1987-ben pedig a mezőgazdasági tudományok doktorává nevezték ki.
Nem kis része volt abban, hogy Báthori Tibor, az ő segítsége révén sikeres borásszá válhatott, és később, a rendszerváltás körüli években szinte egymaga tette országosan ismertté az Etyek–Budai borvidék, illetve a hazánkban az akkor még szinte újdonságnak számító chardonnay szőlőfajta nevét.[4]
Kutatási területe[szerkesztés]
Elsősorban a szőlőszaporítás biológiai tényezőivel, és a szőlőfajták termesztési értékének kutatásával foglalkozott.
Szervezeti tagságai[szerkesztés]
A Magyar Tudományos Akadémia Kertészeti Bizottságának tagja, egy időben a szőlőtermesztési albizottság elnöke volt, emellett tagja volt a Szegedi Akadémiai Bizottságnak is.
Művei[szerkesztés]
Mintegy 130 könyv, könyvrészlet, tudományos dolgozat és szakcikk szerzője volt, általában társszerzőkkel, ezen belül főleg Csepregi Pállal. Fő műveik az öt kiadást megért Ampelográfia, valamint az 1988-ban kiadott Szőlőfajta-ismeret és -használat.
- A szőlőfajták értékmérő tulajdonságainak számítógépes értékelése és azok eredményei
- A termőrefordítás hatása a szőlőlevelek NPK tartalmára
- A tárolási módok hatása szőlővesszők beltartalmi változására és az eredési százalékra
- Az évjárat hatása a szőlő (must) titrálható savtartalmára
- Csikmádéfalvi Istvánffi Gyula, az Ampelológiai Intézet megalapítója
- Házikerti kézikönyv
- Kertészeti növények termesztése és növényvédelme 1.
- Miklós-telep létesítésének előzményei
- Szőlőfajtáink
- Szőlőtermesztés 3. Fajtaismeret és fajtahasználat
- Újabb tapasztalatok az SzMg2 természetes növényi bioregulátor alkalmazásával
Családja[szerkesztés]
1955-ben kötött házasságot, felesége Kovács Anna. Két gyermekük született: János (1956) és Zoltán (1959).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
- ↑ PIM.hu
- ↑ Weér Yvo: Etyek apja, a chardonnay bábája. borboy.blog.hu, 2010. május 14. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
Források[szerkesztés]
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1992. Biográf, Budapest.
- A Kertészettudományi Kar Szőlészeti és Borászati Intézet Szőlészeti Tanszékének története, Budapesti Corvinus Egyetem. Hozzáférés: 2016. január 18.
További információk[szerkesztés]
- Magyar Bor Akadémia Almanach 1992-2002. Szerk. Lelkes Lajos et al. Magyar Bor Akadémia-Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2002.
- Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András, Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.