Otavice (Ružić)
Otavice | |
Otavice látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Šibenik-Knin |
Község | Ružić |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 22322 |
Körzethívószám | (+385) 022 |
Népesség | |
Teljes népesség | 151 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 308 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 50′ 44″, k. h. 16° 15′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 50′ 44″, k. h. 16° 15′ 45″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Otavice témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Otavice falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Ružićhoz tartozik. Otavice a szomszédos valaha népesebb Čavoglave mellett a község legnevezetesebb települése, melyet annak köszönhet, hogy itt áll a leghíresebb horvát szobrászművész Ivan Meštrović családi háza és mauzóleuma.
Fekvése
Knintől légvonalban 22, közúton 25 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 6 km-re északnyugatra Dalmácia középső részén, a Petrovo-mező keleti részén, a Svilaje-hegység nyugati lábánál, a Čikola jobb partján fekszik. Mögötte emelkedik az erdőkben és legelőkben gazdag Svilaje-hegység, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Petrovo-mezőre, Drniš városára és a látótér közepén elhelyzkedő Meštrović-mauzóleumra.
Története
A település valószínűleg az Otavac-patakról kapta a nevét, amely itt ömlik a Čikolába. A patakon ma is áll az egykor fontos malom.[2] A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A legenda szerint 1573-ban a törökkel vívott harcban itt veszítette életét Neorić vicebán az azonos nevű település elöljárója, akiről ezt a településrészt később Banovacnak nevezték el.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 374, 1910-ben 477 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során megszállták a szerb csapatok. A horvátok tulajdonában levő összes házat és gazdasági épületet lerombolták. Az agressziónak négy polgári halálos áldozata volt.[3] 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során a horvát csapatok foglalták vissza. A falut a háború után újjáépítették, de a lakosság létszáma az 1971-es 420-nak a háború utánra alig a felére esett vissza. A településnek 2011-ben 183 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoznak.
Lakosság
Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
374 | 401 | 389 | 439 | 485 | 477 | 449 | 374 | 472 | 505 | 469 | 420 | 320 | 283 | 190 | 183 |
Nevezetességei
- Ivan Meštrović családi háza a település központjában található. A híres művész itt töltötte gyermekkorát. A délszláv háború idején ezt a házat is lerombolták és még nem állították helyre, pedig mind építészetileg, mind kulturális jelentőségénél fogva ez fontos lenne. A ház közelében áll az alapiskola épülete.
- Otavicén az 1932-ben épített mauzóleumban temették el Ivan Meštrovićot. Temploma a Legszentebb Megváltó tiszteletére van szentelve. Oltárát és a freskókat Joze Kljaković akadémiai festőművész készíttte. A mauzóleum a délszláv háború során súlyosan megrongálódott, bronz kapuit és a család tagjainak portréit elvitték, belső díszítéséből csak a kőből faragott domborművek maradtak meg. 1998-ban helyreállították és időnként miséket is tartanak benne.[6]
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Opcina-Ruzic.hr:Otavice Archiválva 2015. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ Opcina-Ruzic.hr:Domovinski rat Archiválva 2016. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Franjevci-split:Gradac Drniški – povijest župe (horvátul)
További információk
- Ružić község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Otavice képekben (horvátul)
- Otavice – Ivan Meštrović sírja (horvátul)
- Otavice (horvátul)