Nyelvemlék

Nyelvemléknek nevezünk minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket. Nyelvemlékké gyakorlatilag bármilyen lejegyzett szöveg válhat.

A nyelvemlékeket a következő csoportokba szokás osztani:

1. Szórványok – A vizsgált nyelv szavai, mondatai egy javarészt más nyelvű szövegbe ágyazódva helyezkednek el. (Legismertebb magyar példája a Tihanyi alapítólevél.)
2. Glosszák – Magyarázatok, feljegyzések az adott nyelven.
3. Tulajdonnévjegyzékek – Az adott nyelven beszélők neveit lajstromzó listák. (Például a magyar "A tihanyi apátság birtokösszeírása".)
4. Tárgylajstromok – A hétköznapi élet eszközeinek a felsorolása az adott nyelven.
5. Egyéb felsorolások
6. Szójegyzékek – kisebb terjedelmű szótárak, a szavak mellékjelentéseinek értékelése nélkül, velük alkotott kifejezések mellőzésével.
7. Szótárak – a nyelv szavainak átfogóbb és bővebb fordításai, értelmezései.
8. Szövegek – a nyelvet legjobban jellemző, összefüggő mondatokból álló írások.

Nyelvek legkorábbi nyelvemlékei

sumer – i. e. 3400 és 3100 között, az uruki templomi levéltárból egyiptomi – i. e. 3400 és 3200 között, sírbéli feliratok az U-j sírból görög – i. e. 1500 körül kínai – i. e. 1300 körül föníciai – i. e. 1000 körül héber – i. e. 950 körül, a Gézeri parasztnaptár etruszk – i. e. 700 körül latin – i. e. 700 körül, Praenestei fibula perzsa – i. e. 525 körül szanszkrit – i. e. 500 körül keltibér – i. e. 100 körül arab – i. sz. 100 körül, az En Avdat felirat óskandináv – 160 körül gót – 350 körül, bibliafordítás (Wulfila / Ulfilas püspök) ír – 500 körül, Ogham feliratok angol(szász) – 660 körül türk – 700 körül, türk rovásírás (Orkhon) japán – 700 körül német – 775 körül, Abrogans spanyol – kb. 804

(ó)francia – kb. 842, a Strasbourgi eskük olasz – 960 és 963 között szlovén – 972 és 1093 között, a Freising-kéziratok katalán – kb. 1028 horvát – kb. 1100, Baška-tábla dán- kb. 1100 portugál – 1189 magyar – 1192–1195 Halotti beszéd és könyörgés lengyel – kb. 1270, Henryków könyve orosz – 1300-1350 között albán – 1400 körül koreai – 1446 román – 1521, Neacşu levele lett – 1530 észt – 1535 finn – 1543, Abckiria litván – 1545

Források

• Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. ISBN 9631747387
• Szabó Dénes: A magyar nyelvemlékek, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2014.

Magyar nyelvemlékek

Egyéb művek

• Bagonyai ráolvasások (1488)
• Besztercei szójegyzék
• Budapesti glosszák
• Csáti Demeter: Ének Pannónia megvételéről (1526)
• Csíkszentmiklósi felirat
• Csízió (15. század utolsó negyede)
• Czestochowai nyelvemlék (1501)
• Drágffy Mária kelengyelajstroma
• Gergely éneke Jaksics Demeter veszedelméről (1490 körül)
• Guden vitéz végrendelete
• Halotti beszéd és könyörgés
• Kolozsvári glosszák
• Konstantinápolyi felirat
• Leleszi alapítólevél
• Marosvásárhelyi sorok
• Rotenburgi János magyar nyelvmestere
• Tihanyi alapítólevél
• Váradi Regestrum
• Az zenth Paal leueley magyar nyeluen
• Zobori oklevél

Egyéb

• Nyelvemlékek Erdélyben

További információk

• Az összes ómagyar kori szövegemlék betűhű szövege elérhető és kereshető az Ómagyar korpuszban. Emellett néhány szövegemlék mai magyarra normalizált változata és a hozzá tartozó morfológiai elemzés is elérhető.

Kapcsolódó szócikkek

• Nyelvészet