Nemeshódos
Nemeshodos (Vydrany) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Dunaszerdahelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1245 | ||
Polgármester | Balódi László | ||
Irányítószám | 930 16 | ||
Körzethívószám | 031 | ||
Forgalmi rendszám | DS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1783 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 91 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 116 m | ||
Terület | 16,05 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 35′ 15″48.016667°N 17.587500°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 35′ 15″48.016667°N 17.587500°E | |||
Nemeshodos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeshodos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nemeshodos (1899-ig Hódos, szlovákul Vydrany, korábban Hodoš) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Dunaszerdahelytől 3 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1245-ben "Hodus" alakban említik először. Nevét hódokban gazdag területéről kapta. Lakói 1287-ben nemesi rangot kaptak. 1279-ben "Hudus", 1287-ben "Hodos", 1361-ben "Kishodos", 1428-ban "Felsewhodos" alakban említik a korabeli források. Pozsony várának uradalmához tartozott. A 13. század végén a Hódossy család birtoka, később nemesi község lett. 1828-ban 133 házában 951 lakos élt, akik főként állattartással foglalkoztak. Határában 7 uradalmi major is volt. A 19. században a helyi nemes Vermes család birtoka volt.
Vályi András szerint "HODOS. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Sík Abonyhoz 1/2 óra járásnyira, határja két nyomásban van, terem rozszsa, árpája, tengerije, szántó földgye, réttye, legelője bőven van, erdeje nints, vagyonnyaikat Szerdahelyen, és Samarján adják el."[2]
Fényes Elek szerint "Hodos, magyar falu, Pozson vmegyében, Szerdahelytől nyugotra 1/2 mfd. Lakja 379 kath., 485 ref., 26 zsidó. Ref. anyatemplom, és ekklézsia. Legelője, rétje elég, melly kevés de jó szénát terem. F. u. több nemesek. Ut. p. Somorja." [3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 986 lakosából 949 magyar, 1 szlovák anyanyelvű és 36 csecsemő volt, ebből 587 református, 375 római katolikus és 24 zsidó vallású volt.
1910-ben 997 lakosából 993 magyar, 3 német és 1 szlovák anyanyelvű volt.
2001-ben 1390 lakosából 1187 magyar és 170 szlovák volt.
2011-ben 1456 lakosából 1203 magyar és 220 szlovák volt.
2021-ben 1783 lakosából 1382 (+53) magyar, 297 (+48) szlovák, 7 (+24) cigány, (+1) ruszin, 12 (+2) egyéb és 85 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1825-ben Vályi Lajos református esperes-lelkész és kerületi főjegyző.
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
- ↑ http://www.nagylakoma.com/
Források
[szerkesztés]- Nagy Iván 2023: Adalékok Nemeshodos településnéprajzához. Múzeumi Híradó 2023
- Vörösmarty Géza 1980: Az utolsó hodosi kovácsmester – Posledný majster-kováč vo Vydranoch. In: Spravodaj múzea – Múzeumi Híradó, Dunajská Streda 4/ 2, 6-8, 15-17.
- Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.