Ugrás a tartalomhoz

Lübeck

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2020. november 15., 12:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
Lübeck
Lübeck címere
Lübeck címere		 Lübeck zászlaja
Lübeck zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySchleswig-Holstein
JárásSchleswig-Holstein (1946. augusztus 23. – )
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1143
PolgármesterBernd Saxe (SPD)
Irányítószám23501 − 23570
Körzethívószám0451, 04502
RendszámHL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség218 095 fő (2022. dec. 31.)[1][2]
Népsűrűség990 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság13 m
Terület214,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 53° 52′ 11″, k. h. 10° 41′ 11″Koordináták: é. sz. 53° 52′ 11″, k. h. 10° 41′ 11″
Lübeck (Schleswig-Holstein)
Lübeck
Lübeck
Pozíció Schleswig-Holstein térképén
Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén
Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén
Lübeck weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lübeck témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lübeck város Észak-Németországban. Schleswig-Holstein szövetségi tartomány második legnagyobb városa. Évszázadokig a Hanza-szövetség központja volt, és építészeti öröksége miatt a Világörökség része.

Nevének eredete

A helységnév forrása egy szláv Liubice, (kedves, szép) amire 1080-ból is van latin említés: civitas Liubice (Liubice lakói). A végződés az alnémet beke - bize mintájára módosult. Első magyar említése, a Lubec(c)a 1597-ből latinos alak.[3]

Fekvése

Lübeck a Trave folyó partján fekszik, Németország legnagyobb balti-tengeri kikötőjével. A Travét az Elba-Lübeck csatorna köti össze az Elba folyóval.

Története

Lübecki házak

700 körül elbai szlávok telepedtek le Holstein keleti részén, és többek között megalapították Liubice települést, mintegy 6 km-re a mai városközponttól. A 10. századra jelentősége megnőtt, és egy várat emeltek, amelyet azonban 1128-ban rügeni szlávok leromboltak.

Lübecket 1143-ban alapította II. Adolf schauenburgi és holsteini gróf. A város többször gazdát cserélt, majd Barbarossa Frigyes császár egy húsz főből álló tanácsot állított a város élére. A tanács a 19. századig fennmaradt, és mivel főként kereskedőkből állt, ez döntően meghatározta a város politikáját. 1226-tól szabad császári város lett. A 14. században a Hanza-szövetség legmeghatározóbb tagjává vált.

A harmincéves háború (amelyben Lübeck semleges maradt) pusztításai és a transzatlanti kereskedelem felélénkülése miatt a Hanza-szövetség lassan lehanyatlott. 1806-ban Napóleon csapatai elfoglalták Lübecket. A város 1871-ben az újonnan alapított Német Birodalom része lett.

A második világháború alatt Lübecket érte az első brit légitámadás Németországban: az 1942. március 28-i bombázás és az azt követő tűzvész elpusztított három templomot és az óváros egy részét is. A háború utáni évtizedekben a város lakossága jelentősen nőtt az NDK-ból érkező menekültekkel.

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A1-es és az A20-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Lübeck Hauptbahnhof

Nevezetességei

A városháza

Híres lübeckiek

Rendezvények

  • Február: HanzaBike
  • Május: Kereskedelem és Hanza
  • Május: evezőverseny a Wakenitz-en
  • Július: néptáncfesztivál
  • Július: Travemünde-i hét
  • Július/augusztus: Schleswig-Holstein-i zenei fesztivál
  • Július/szeptember: Homokvilág
  • Augusztus: Duckstein Festival, früher Traveuferfest
  • Szeptember: minden második évben óvárosi fesztivál
  • November: Északi filmnapok
  • December: karácsonyi vásár
  • December: jégcsónakverseny

Jegyzetek

Források

További információk

  • Lübeck hivatalos honlapja
  • Heinrich Christian Zietz: Ansichten der freien Hansestadt Lübeck und ihrer Umgebungen. Mit 16 Kupfern. Friedrich Wilmans, Frankfurt M 1822, Weiland, Lübeck 1978 (Repr.).
  • Otto Grautoff: Lübeck. Stätten der Kultur. Bd 9. Klinkhardt & Biermann, Leipzig 1908.
  • Fritz Endres (Hrsg.): Geschichte der freien und Hansestadt Lübeck. Otto Quitzow, Lübeck 1926, Weidlich, Frankfurt M 1981 (Repr.). ISBN 3-8035-1120-8
  • Erich Keyser (Hrsg.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Bd 1. Nordostdeutschland. Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages. Kohlhammer, Stuttgart 1939.
  • Abram Enns: Kunst und Bürgertum – Die kontroversen zwanziger Jahre in Lübeck. Christians – Weiland, Hamburg – Lübeck 1978. ISBN 3-7672-0571-8
  • Lübeck 1226 – Reichsfreiheit und frühe Stadt. Scheffler, Lübeck 1976.
  • Gerhard Schneider: Gefährdung und Verlust der Eigenstaatlichkeit der Freien und Hansestadt Lübeck und seine Folgen. Schmidt-Römhild, Lübeck 1986. ISBN 3-7950-0452-7
  • Antjekathrin Graßmann (Hrsg.): Lübeckische Geschichte. Schmidt-Römhild, Lübeck 1989. ISBN 3-7950-3203-2
  • Ernst Deecke: Lübische Geschichten und Sagen. Schmidt-Römhild, Lübeck 1973
  • Peter Guttkuhn: Kleine deutsch-jüdische Geschichte in Lübeck. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Lübeck 2004. ISBN 978-3-7950-7005-2
  • Heinz Stoob: Stadtmappe Lübeck. in: Deutscher Städteatlas. Bd 3. Teilband 6. Acta Collegii Historiae Urbanae Societatis Historicorum Internationalis. Serie C. Im Auftrag des Kuratoriums für vergleichende Städtegeschichte e. V. und mit Unterstützung der Deutschen Forschungsgemeinschaft, hrsg. von Heinz Stoob, Wilfried Ehbrecht, Jürgen Lafrenz und Peter Johannek. Dortmund-Altenbeken, 1984. ISBN 3-89115-006-7
  • Lübeck-Lexikon. Die Hansestadt von A bis Z. Hrsg. von Antjekathrin Graßmann. Lübeck: Schmidt-Römhild 2006. ISBN 3-7950-7777-X
  • Manfred Finke: UNESCO-Weltkulturerbe Altstadt von Lübeck. Stadtdenkmal der Hansezeit., Wachholtz-Verlag, Neumünster 2006, ISBN 978-3-529-01335-5.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lübeck&oldid=23254577”