Lug Subotički
| Lug Subotički | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Koska |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31224 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 234 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 92 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 34″, k. h. 18° 19′ 17″45.509418°N 18.321500°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 34″, k. h. 18° 19′ 17″45.509418°N 18.321500°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lug Subotički (középkori magyar neve Szombathely) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Koskához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 28, közúton 38 km-re nyugatra, községközpontjától 4 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon, Koska és Budimci között fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu keleti határában feküdt a középkorban Szombathely vára és mezővárosa. A várat a Kórógyiak építették 1258-ban röviddel azután, hogy „Kos” földjét a tatárok elleni harcokban szerzett érdemeikért IV. Béla királytól adományul kapták. 1321-ben a Szelczei család birtoka lett, akik 1386-ban kegyvesztetté váltak és Zsigmond király elvette tőlük, majd a Garaiaknak adta. Ekkor a vár mellett mezőváros fejlődött ki. A mezőváros fejlődésére kedvezően hatott Nekcse, Eszék, Diakovár és Valpó közelsége. Ekkor már állt a plébániatemplom is, melynek plébánosa a környező települések híveit is ellátta. A 15. században a vár újra a Kórógyiak birtoka lett. Az első török támadások után a 15. század végén az uradalom székhelyét Koskáról a kőtömbökből épített, sokkal jobban védhető Szombathely várába helyezték át. A török uralom előtti utolsó birtokosa Geréb Mátyás volt. 1536-ban a térség váraival együtt elfoglalta a török. A várba török helyőrséget vezényeltek, a városba pedig muzulmán lakosság települt be. A vár és a város a török elleni felszabadító háború során 1687 körül pusztult el, csak romjai maradtak.
A 19. század második felében „Pustinje” néven mezőgazdasági major jött létre a mai falu helyén, a Koskáról Budimcire menő út mentén. Közvetlenül a második világháború előestéjén 1939-ben új lakók telepedtek le a mai falu környékén. Az új telepesek között, akik a horvát Zagoráról és a Drávamellékről érkeztek szájról szájra terjedt a hír, hogy a közelben az egykori vár területén jelentős mennyiségű építőanyag, falak maradványai, kőtömbök találhatók. Az első lakók ezekből építették fel házaikat, gazdasági épületeiket. Ezt a helyet, a középkori vár és város helyét ma is Gradinának nevezik. A környező erdők kiirtása is nyomban megkezdődött. A környéken fűrésztelepek létesültek, mivel a közelben haladt el a keskeny nyomtávú erdei vasút, mely rönköket szállított egy Belistyei fűrészüzembe. Lug különleges helyen volt, mert a vasút itt ágazott el Belistye és Atyina irányába, de a vasút utasokat is szállított a híres Ćiro-vonaton, amely Raholcán még mindig látható a vasútállomáson.
A közúti szállítás fejlesztésével az 1960-as évek végén a vasút megszűnt és a síneket eltávolították. 1953-ban megnyílt a település iskolája és ekkortól működik a helyi képviselőtestület is. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború kezdetén a helyiek polgári őrséget szerveztek a Budimci irányából jövő esetleges szerb támadások elkerülésére, Budumcin ugyanis az akkori lakosok többsége szerb nemzetiségű volt akik ellenezték a horvát függetlenséget. 1991 őszén lakosság nagy része csatlakozott Horvátország védelméhez. Többségük a horvát hadsereg 132. nekcsei dandárjában és a belügyi egységekben harcolt. 2011-ben a falunak 335 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 874 | 1.061 | 1.040 | 889 | 568 | 581 | 428 | 335 |
Gazdaság, infrastruktúra
[szerkesztés]A helyiek főként szántóföldi gazdálkodással és néhányan állattenyésztéssel foglalkoznak. Egy mezőgazdasági szövetkezet is működik a településen. A faluban egy bolt található, egy Anagalis nevű bevásárlóközpont, továbbá működik egy Tropicana nevű diszkóklub is. A falunak buszmegállója, temetője, gyermekjátszótere és futballpályája van. Jól működő gáz- és telefonhálózattal van ellátva, utcái aszfaltosak.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szombathely középkori várának mára csekély felszíni nyoma maradt. A romokat a 20. század közepén nagyrészt a házak építéséhez hordták el. Az egykori vár területe sűrű bozóttal, fákkal van benőve, de a műholdképén még jól látszik a kétrészes castellum árokrendszere.
- A faluban található a Boldogságos Szűz Mária neve tiszteletére szentelt római katolikus templom, amely a budimci a Szentháromság katolikus plébániájához tartozik. Búcsúünnepét szeptember 12-én tartják. A templomot 1972-ben építették, a budimci plébániához való csatolásáig a koskai Szent Péter és Pál plébánia filiája volt.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a koskai Ivana Brlić-Mažuranić elemi iskola négyosztályos területi iskolája működik. A szomszédos Branimirovac alsó tagozatos tanulói is ide járnak.
Egyesületek
[szerkesztés]A település önkéntes tűzoltó egyesültét 2017-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
