Koprivna (Bresztovác)
| Koprivna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 245 m |
| Terület | 7,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 10″, k. h. 17° 28′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 10″, k. h. 17° 28′ 59″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Koprivna (1910 és 1981 között Koprivna Požeška) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 16, közúton 17 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 11 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtőin, a Rudinska- és az Oraši-patak összefolyásánál fekszik.
Története
A középkorban nemesi birtokként 1380-ban („Kopprinna”) és 1506-ban („Kwprina”) is említik. Részben a rudinai bencés apátságé volt, részben Poders(i)a várához tartozott.[2] Valószínűleg a középkori településnek a maradványait őrzik a határában található „Grančine” régészeti lelőhely középkori leletei. A helyiek által „Turska gradinának” nevezett középkori lelőhelyen vélhetően egykori erődítmény romjai találhatók. A falunak török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Koprivnicza” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Koprivna” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Koprivna” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Koprivna” néven 19 házzal és 140 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 125, 1910-ben 419 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a szerb, 45%-a magyar, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 7 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 125 | 143 | 131 | 223 | 365 | 419 | 271 | 283 | 164 | 178 | 140 | 106 | 95 | 70 | 8 | 7 |
Nevezetességei
„Grančine” és „Turska gradina” középkori régészeti lelőhelyek.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 334. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Bus.hr: A község nevezetességei
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
