Joseph Bonaparte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Bonaparte
Joseph-Bonaparte.jpg

Nápoly királya
József
Uralkodási ideje
1806. március 30. – 1808. július 6.
Elődje IV. Ferdinánd
Utódja I. Joachim
Spanyolország királya
József
Uralkodási ideje
1808. július 6. – 1813. június 13.
Elődje IV. Károly és VII. Ferdinánd
Utódja VII. Ferdinánd
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bonaparte-ház
Született 1768. január 7.
Corte, Korzika
Elhunyt 1844. július 28. (76 évesen)
Firenze, Itália
Házastársa Julie Clary
Gyermekei Julie Joséphine Bonaparte
Zénaïde Laetitia Julie Bonaparte
Charlotte Napóleone Bonaparte
Édesapja Carlo Buonaparte
Édesanyja Letizia Ramolino

Joseph Bonaparte eredeti olasz nevén Joseph Buonaparte, magyar nyelven Bonaparte József (Corte, 1768. január 7.Firenze, 1844. július 28.), József néven nápolyi, majd spanyol király, ügyvéd, diplomata, katona, Napoléon Bonaparte idősebb fivére.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Buonaparte.svg

Fivéréhez hasonlóan Joseph is a köztársaság eszméjének volt a híve. A korzikai hazafi, Pascal Paoli győzelme után kénytelen volt elhagyni Korzikát és Franciaországban keresett menedéket. Elkísérte Napóleont az itáliai hadjárat első szakaszában, és részt vett a Szárd Királysággal folytatott tárgyalásokon, amely végül a cherascói fegyverszünettel végződött. Ezután szerepet vállalt a Korzika visszaszerzésére irányuló hadjáratban és segédkezett a sziget közigazgatásának az átszervezésében.

A Direktórium 1797-ban követnek nevezte ki a pármai udvarba, majd hasonló tisztséget kapott Rómában. 1797 végén visszatért Párizsba és az Ötszázak Tanácsában egyike volt Korzika képviselőiének.

Joseph-nek nem sok köze volt a brumaire 18–19-i államcsínyhez. Az államtanács és törvényhozó testület tagja volt, 1800-ban megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. Elnökölt az Ausztriával kötött lunéville-i békeszerződéshez vezető tárgyalásokon (1801), és egyike volt Franciaország képviselőinek az angol követtel, Lord Cronwallisszal folytatott megbeszéléseken. Ennek eredményeként írták alá az amiens-i békét. Egy évvel később megszakadtak Anglia és Franciaország kapcsolatai, és Joseph diplomáciai erőfeszítései hiábavalónak bizonyultak.

Napóleon császár hatalmának megszilárdításának kérdésében a két fivér nem értett egyet. Miután Napóleon élete végéig kinevezett első konzul lett örökös nélkül, ezért Joseph, mint legidősebb fivér igényt tartott erre a rangra. Napóleon azonban Lajos öccsének fiát, Napóléon-Louis herceget akarta utódának. A császárság kihirdetésével az ellentét a két testvér között tovább mélyült. Joseph visszautasította Napóleon ajánlatát, hogy Lombardia királyává teszi, ha lemond a francia trón utódlására támasztott igényéről.

I. József nápolyi király címere
I. József spanyol király címere

Napóleon 1806-ban Nápolyba küldte, hogy ott elűzze a Bourbonokat. Még ugyanabban az évben császári rendelettel Nápoly királya lett. Felszámolta a feudalizmust, megreformálta a szerzetesrendeket, átszervezte a jogi, pénzügyi és oktatási rendszert.

1808-tól azonban Napóleon császár egyre elégedetlenebbé volt Joseph magatartásával szemben. Visszahívta őt a Nápolyi Királyságból és Spanyolország királyává tette meg. Madridot azonban nagy sietve kellett elhagynia, amikor a spanyol felkelők Bailénnél megverték a francia csapatokat. Napóleon császár ugyan 1808 végén egy hadjárat révén még visszahelyezte őt a trónra, de ezután már spanyol királyként olyan alárendelt helyzetbe süllyedt, hogy négyszer is felajánlotta lemondását.

1814. március 30-án, amikor a Napóleon-ellenes koalíció csapatai elérték Párizst, Joseph elmenekült, és meghagyta Marmont marsallnak, hogy kössön fegyverszünetet a szövetségesekkel, ha azok döntő erőfölénybe kerülnek.

1815-ben Napóleon visszatérésének száz napja alatt Joseph csak jelentéktelen szerepet játszott. Miután Napóleon Rochefort-nál letette a fegyvert, Joseph az Egyesült Államokba távozott.

1830-ban kiállt amellett, hogy elismertesse unokaöccsének, a riechstadti hercegnek, Napóleon császár fiának jogát a francia trónra. Ezután Angliába látogatott, majd egy ideig Genovában, később Firenzében élt, és ott is halt meg.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Bonaparte témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
IV. Károly
Spanyolország királya
1808–1813
Bonaparte-ház
Spanyolország királyi címere
Következő uralkodó:
VII. Ferdinánd