Ji-ven-cse
| Ji-ven-cse () | |
 | |
| A Ji-ven-cse () első oldala | |
| Szerző | Pan Piao () és Pan Ku () |
| Ország | Han-kori (Kína) |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | a Han-kor előtt íródott művek tematikus bibliográfiája |
| Műfaj | bibliográfia |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | i. sz. 2. század eleje |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Ji-ven-cse | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 藝文志 |
| Egyszerűsített kínai | 艺文志 |
| Mandarin pinjin | Yìwénzhì |
| Wade–Giles | I4-wen2-chih4 |
A Ji-ven-cse () a kínai Han-dinasztia hivatalos történeti művének, Han su ()nak a 30. fejezete, amely az úgynevezett „mongráfiák” (cse () 志) szakasz utolsó fejezete. Ebben a tekintetben általában nem tekinthető önálló alkotásnak, a jelenleg ismert formája is a Han su () összeállítóinak munkája, az összeállítás alapjául szolgáló korábbi források, valamint a tematikája miatt, általában külön, mintegy önálló alkotásként szokás rá hivatkozni. A Ji-ven-cse () (szó szerint: „Értekezés az irodalomról”) valójában egy bibliográfiai katalógus, amely tartalmazza a Han su () összeállításának lezárásáig született, a szerzők által fellelhető vagy ismert kínai nyelvű könyveket. Ez a fejezet önmagában a 100 tekercsből álló Han su ()nak 30 tekercsét teszi ki tehát a teljes történeti műnek majdnem az egyharmada. A bibliográfiában szereplő műveknek – részben vagy egészben, illetve valamilyen változatban – ma mindössze közel 20%-a ismert, amelynek egyik oka a Csin ()-dinasztia idején, i. e. 204-ben elrendelt és végrehajtott nagy könyvégetés. Épp ezért a Ji-ven-cse () páratlan forrásnak számít a Csin ()-kor előtti irodalom és írásbeliség tanulmányozásához.
Összeállítása
Jól lehet, a Ji-ven-cse () összeállítását általában a Han su () szerzőinek, Pan Piao ()nak (班彪; i. sz. 3–54) és fiának, Pan Ku ()nak (班固; 32–92) – aki apja halála után folytatta és befejzte annak művét – tulajdonítják, azonban a fejezethez írt bevezetőből, előszóból tudni lehet, hogy ők egy bizonyos Liu Hszin () (劉歆; kb. i. e. 50. – i. sz. 23.) Csi lüe () (《七略》) című bibliográfiai összeállítására támaszkodtak. A Csi lüe () maga is Liu Hszin () apjának, Liu Hsziang () (劉向; i. e. 77–6) a Pie-lu () (《別錄》) címet viselő katalógusának kibővített változata volt, amely a császári könyvtárban fellelhető művek szerzőinek, címeinek és terjedelmüknek adatait tartalmazta.
Tartalma, szerkezete
Az alapul szolgáló katalógust Liu Hszin () még hét fő kategóriára lüe () 略) osztotta, Pan Ku () azonban ezt lecsökkentette hat kategóriára, és némelyiket meg is változtatta. A Csi lüe () (《七略》 ) csak az i. sz. 23. előtt íródott műveket tartalmazta, így Pan Ku () kiegészítette azon művekkel is, amelyek Liu Hszin () halála után i. sz. 92-ig, vagyis a saját haláláig eltelt hetven év alatt íródtak.
A hat kategória további egységekre osztott. Valamennyi lüe () változó számú csung ()ból (種) áll, amelynek jelentése: 'fajta', 'féle'. A szerkesztő itt valójában az egyes kategóriákon belüli irányzatokat kívánta elkülöníteni. Így például a hadtudományos irodalom tárgykörébe, kategóriájába sorolt műveket, a következő négy csung ()ra, vagyis irányzatra osztja:
- „Stratégiai és taktikai tervezők” (Csüan-mou-cse () 權謀者)
- „A hadászati terep- és erőviszonyokra (alapozók)” (Ping-hszing-si () 兵形勢)
- „A katonai tekintélyből fakadó győzelmet (hangsúlyozók)” (Ping-vej-seng () 兵威勝)
- „A katonai cselekre és fortélyokra (alapozók)” (Ping-csi-csiao () 兵技巧)
A csung ()okon belül a következő alkategória a csia () (家), amelynek jelentése: 'család', s amely kifejezéssel már magukat a műveket jelöli a bibliográfia. A bibliográfiai tételek, a műcímek végén fel van tüntetve az adott mű terjedelme is. Erre kétféle mértékegység is előfordul: a pien () (篇) a bambuszcsíkokra íródott művek tekercseit jelenti, míg a csüan () (卷) a selyemre íródott könyvek göngyölegére, tekercsére vonatkozik. Ezt manapság általában kötetként, vagy fejezetként fordítják és értelmezik.
| A hat kategória (lüe () 略) | Osztály (Csung () 種) | Iskola (Csia () 家) | Tekercs (pien () 篇, csüan () 卷) |
|---|---|---|---|
| A konfuciánusok (Liu ji lüe () 六藝略) | 9 | 103 | 3,123 |
| A filozófusok (Csu-ce lüe () 諸子略) | 10 | 189 | 4,324 |
| A si () és a fu-költők (Si fu lüe () 詩賦略) | 5 | 106 | 1,318 |
| A katonai írások (Ping-su lüe () 兵書略) | 4 | 53 | 833 |
| A csillagászok és jósok (Su su lüe () 術數略) | 6 | 190 | 2,528 |
| Az orvosok és alkímisták (Fang csi lüe () 方技略) | 4 | 36 | 868 |
A Ji-ven-cse () tehát 6 főkategóriába és 38 alkategóriába osztva összesen 596 művet ismertet, amely egykor összesen 13 269 tekercs terjedelmű volt. Ennek a majd hatszáz műnek ma csupán a kb. 20%-a ismert valamilyen formában, változatban.
A Ji-ven-cse ()hez a történelem során két tudós, írástudó írt kommentárt: Jen Si-ku () (顏師古; 581–645) és Vang Jing-ling () (王應麟; 1223–1296).
Hivatkozások
Megjegyzések
Források
Irodalom
- ↑ Loewe 1993: Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. ISBN 1-55729-043-1
Források
- Chinese Text Project《藝文志》
