Ji-ven-cse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ji-ven-cse
A Ji-ven-cse (Yiwenzhi) első oldala
A Ji-ven-cse első oldala
SzerzőPan Piao és Pan Ku
OrszágHan-kori (Kína)
Nyelvklasszikus kínai nyelv
Témaa Han-kor előtt íródott művek tematikus bibliográfiája
Műfajbibliográfia
Kiadás
Kiadás dátumai. sz. 2. század eleje
SablonWikidataSegítség
Átírási segédlet
Ji-ven-cse
Kínai átírás
Hagyományos kínai藝文志
Egyszerűsített kínai艺文志
Mandarin pinjinYìwénzhì
Wade–GilesI4-wen2-chih4

A Ji-ven-cse a kínai Han-dinasztia hivatalos történeti művének, Han sunak a 30. fejezete, amely az úgynevezett „mongráfiák” (cse 志) szakasz utolsó fejezete. Ebben a tekintetben általában nem tekinthető önálló alkotásnak, a jelenleg ismert formája is a Han su összeállítóinak munkája, az összeállítás alapjául szolgáló korábbi források, valamint a tematikája miatt, általában külön, mintegy önálló alkotásként szokás rá hivatkozni. A Ji-ven-cse (szó szerint: „Értekezés az irodalomról”) valójában egy bibliográfiai katalógus, amely tartalmazza a Han su összeállításának lezárásáig született, a szerzők által fellelhető vagy ismert kínai nyelvű könyveket. Ez a fejezet önmagában a 100 tekercsből álló Han sunak 30 tekercsét teszi ki tehát a teljes történeti műnek majdnem az egyharmada. A bibliográfiában szereplő műveknek – részben vagy egészben, illetve valamilyen változatban – ma mindössze közel 20%-a ismert, amelynek egyik oka a Csin-dinasztia idején, i. e. 204-ben elrendelt és végrehajtott nagy könyvégetés. Épp ezért a Ji-ven-cse páratlan forrásnak számít a Csin-kor előtti irodalom és írásbeliség tanulmányozásához.

Összeállítása[szerkesztés]

Jól lehet, a Ji-ven-cse összeállítását általában a Han su szerzőinek, Pan Piaonak (班彪; i. sz. 3–54) és fiának, Pan Kunak (班固; 32–92) – aki apja halála után folytatta és befejezte annak művét – tulajdonítják, azonban a fejezethez írt bevezetőből, előszóból tudni lehet, hogy ők egy bizonyos Liu Hszin (劉歆; kb. i. e. 50. – i. sz. 23.) Csi lüe (《七略》) című bibliográfiai összeállítására támaszkodtak. A Csi lüe maga is Liu Hszin apjának, Liu Hsziang (劉向; i. e. 77–6) a Pie-lu (《別錄》) címet viselő katalógusának kibővített változata volt, amely a császári könyvtárban fellelhető művek szerzőinek, címeinek és terjedelmüknek adatait tartalmazta.

Tartalma, szerkezete[szerkesztés]

Az alapul szolgáló katalógust Liu Hszin még hét fő kategóriára lüe 略) osztotta, Pan Ku azonban ezt lecsökkentette hat kategóriára, és némelyiket meg is változtatta. A Csi lüe (《七略》 ) csak az i. sz. 23. előtt íródott műveket tartalmazta, így Pan Ku kiegészítette azon művekkel is, amelyek Liu Hszin halála után i. sz. 92-ig, vagyis a saját haláláig eltelt hetven év alatt íródtak.

A hat kategória további egységekre osztott. Valamennyi lüe változó számú csungból (種) áll, amelynek jelentése: 'fajta', 'féle'. A szerkesztő itt valójában az egyes kategóriákon belüli irányzatokat kívánta elkülöníteni. Így például a hadtudományos irodalom tárgykörébe, kategóriájába sorolt műveket, a következő négy csungra, vagyis irányzatra osztja:

  • „Stratégiai és taktikai tervezők” (Csüan-mou-cse 權謀者)
  • „A hadászati terep- és erőviszonyokra (alapozók)” (Ping-hszing-si 兵形勢)
  • „A katonai tekintélyből fakadó győzelmet (hangsúlyozók)” (Ping-vej-seng 兵威勝)
  • „A katonai cselekre és fortélyokra (alapozók)” (Ping-csi-csiao 兵技巧)

A csungokon belül a következő alkategória a csia (家), amelynek jelentése: 'család', s amely kifejezéssel már magukat a műveket jelöli a bibliográfia. A bibliográfiai tételek, a műcímek végén fel van tüntetve az adott mű terjedelme is. Erre kétféle mértékegység is előfordul: a pien (篇) a bambuszcsíkokra íródott művek tekercseit jelenti, míg a csüan (卷) a selyemre íródott könyvek göngyölegére, tekercsére vonatkozik. Ezt manapság általában kötetként, vagy fejezetként fordítják és értelmezik.

A Han su Ji-ven-cse tartalma
A hat kategória (lüe 略) Osztály (Csung 種) Iskola (Csia 家) Tekercs (pien 篇, csüan 卷)
A konfuciánusok (Liu ji lüe 六藝略) 9 103 3,123
A filozófusok (Csu-ce lüe 諸子略) 10 189 4,324
A si és a fu-költők (Si fu lüe 詩賦略) 5 106 1,318
A katonai írások (Ping-su lüe 兵書略) 4 53 833
A csillagászok és jósok (Su su lüe 術數略) 6 190 2,528
Az orvosok és alkímisták (Fang csi lüe 方技略) 4 36 868

A Ji-ven-cse tehát 6 főkategóriába és 38 alkategóriába osztva összesen 596 művet ismertet, amely egykor összesen 13 269 tekercs terjedelmű volt. Ennek a majd hatszáz műnek ma csupán a kb. 20%-a ismert valamilyen formában, változatban.

A Ji-ven-csehez a történelem során két tudós, írástudó írt kommentárt: Jen Si-ku (顏師古; 581–645) és Vang Jing-ling (王應麟; 1223–1296).

Hivatkozások[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Loewe 1993: Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. ISBN 1-55729-043-1

Források[szerkesztés]