Jerome David Salinger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Jerome David Salinger (1919 január 1.) amerikai szerző, akit leginkább 1951-es Zabhegyező (The Catcher in the Rye) című regényéről és visszahúzódó természetéről ismert. 1965 óta nem adott ki semmilyen írást valamint 1980 óta nem adott interjút.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Manhattanben született zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként. (Anyja betért amikor összeházasodott az apjával, J.D. csak a bar micvóján tudta meg, hogy csak félig zsidó) Az apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger a nyugati part különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge Military Academy-re. Itteni élményeiről írta Zabhegyező című regényét. A New York Universityt egy tengerjáró hajón való munka kedvéért hagyta el az első éve után. 1938-ban A szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia tudását. Egy hónappal az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát. A collegevillei (Pennsylvania) Ursinus Collegeba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Universityn irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Ő közli először lapjában Salinger egy írását. 1942-ben behívják a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingwayt. feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába. Kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.

1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét a Slight Rebellion off Madisont. Ezt a művét a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield karaktere, akinek később egy egész regényt szentelt: az 1951-ben megjelent Zabhegyezőt (Catcher in the Rye). A művet több országban és egyes amerikai államokban is betiltották szabadszájúsága miatt (az átkozott szó pl. 255 alkalommal fordul benne elő). Ma évente 250 000 példányban kel el. 1953-ban néhány novelláját a The New Yorkerben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooeyt, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című kisregényeit. 1953-ban Cornish-ba (New Hampsphire költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség, az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult. Később Marlowba költözött. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas, egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey című művében Franny karaktere Claire életén alapul. 1965-ben elváltak. 1965 óta nem publikált új művet. 1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult. A világtól elvonultan él. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írónővel. Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát cáfolt meg. Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Könyvei

  • Zabhegyező (The Catcher in the Rye, 1951)
  • Kilenc történet (Nine Stories, 1953)
    • Ilyenkor harap a banánhal ("A Perfect Day for Bananafish", 1948)
    • Ficánka bácsi Connecticutban ("Uncle Wiggily in Connecticut", 1948)
    • Öt perccel az eszkimó háború előtt ("Just Before the War with the Eskimos", 1948)
    • A nevető ember ("The Laughing Man", 1949)
    • Lenn a dingiben ("Down at the Dinghy", 1949)
    • Alpári történet Esmének, szeretettel ("For Esmé with Love and Squalor", 1950)
    • Szemem zöld és csacska szám ("Pretty Mouth and Green My Eyes", 1951)
    • De Daumier-Smith kék korszaka ("De Daumier-Smith's Blue Period", 1952)
    • Teddy ("Teddy", 1953)
  • Franny és Zooey (Franny and Zooey, 1961)
    • Franny ("Franny", 1955)
    • Zooey ("Zooey", 1957)
  • Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás (Raise High the Roof Beam, Carpenters and Seymour: An Introduction, (1963)
    • Magasabbra a tetőt, ácsok ("Raise High the Roof-Beam, Carpenters", 1955)
    • Seymour: Bemutatás ("Seymour: An Introduction", 1959)

[szerkesztés] Kiadott történetei

  • "Go see Eddie" (1940)
  • "The Hang of It" (1941)
  • "The Long Debut of Lois Taggett" (1942)
  • "A Boy in France" (1945)
  • "This Sandwich Has No Mayonnaise" (1945)
  • "A Girl I Knew" (1948)
  • "Slight Rebellion off Madison" (1946)

[szerkesztés] Kiadott és antológiában nem szereplő történetei

  • "The Young Folks" (1940)
  • "The Heart of a Broken Story" (1941)
  • "Personal Notes of an Infantryman" (1942)
  • "The Varioni Brothers" (1943)
  • "Both Parties Concerned" (1944)
  • "Soft Boiled Sergeant" (1944)
  • "Last Day of the Last Furlough" (1944)
  • "Once a Week Won't Kill You" (1944)
  • "Elaine" (1945)
  • "The Stranger" (1945)
  • "I'm Crazy" (1945)
  • "A Young Girl in 1941 with No Waist at All" (1947)
  • "The Inverted Forest" (1947)
  • "Blue Melody" (1948)
  • "Hapworth 16, 1924]]" (1965)

[szerkesztés] Ki nem adott történetei

  • "The Ocean Full of Bowling Balls"
  • "The Last and Best of the Peter Pans"
  • "Two Lonely Men" (1944)
  • "The Children's Echelon" (1944)
  • "The Magic Foxhole" (1945)

[szerkesztés] Hivatkozások

  • Alexander, Paul (1999). Salinger: A Biography. Los Angeles: Renaissance. ISBN 1-58063-080-4. 
  • Crawford, Catherine (editor) (2006). If You Really Want to Hear About It: Writers on J. D. Salinger and His Work. New York: Thunder's Mouth. ISBN 978-1560258803. 

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/Jerome_David_Salinger"
Személyes eszközök