Jüan Csen
| Jüan Csen | |
| (Jüan Csen) portréja. | |
| Élete | |
| Született | 779. (Lojang), (Honan) tartomány, Kína) |
| Elhunyt | 831. szeptember 2. |
| Nemzetiség | kínai |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | költészet |
| Alkotói évei | Tang-kor |
Jüan Csen, (pinjin, hangsúlyjelekkel: Yuán Zhěn; kínai: 元稹; Wade-Giles átírás: Yüan Chen) ( (Lojang) 779 - 831. szeptember 2.) kínai költő és politikus a Tang-dinasztia korából. Felnőtt korában kapott tiszteleti neve (Vejcse) (微之) volt.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Az (Északi Vej) birodalom mongol származású Tuoba nevű uralkodói családjának 10. generációs leszármazottja volt. A család nevét időközben az új császár parancsára kínaiasították.[1]
Már nyolc éves korában megtanult írni, kilenc évesen verseket írt, tizenöt évesen állami vizsgát tett a konfuciánus tanok értelmezéséből.[1] 23 éves korában már a császári irattárban dolgozott. 806-ban különleges császári vizsgát tett a stratégiai gondolkodás témakörében, és a 18 vizsgázó közül – köztük volt életre szóló barátja, (Po Csü-ji) is – az első helyet nyerte el. Ezután a kormányzatban a törvényhozási iroda tanácsadója lett.[1] Hamar belevetette magát az udvari intrikákba, harcos és kritikus magatartásával sok ellenséget szerzett. Ellenfelei hamarosan eltávolították a fővárosból. Később újra sikerült visszakerülnie a császári udvarba. Kegyvesztettsége és visszatérése többször megismétlődött. Pályafutása vége felé vidéki kormányzóságot kapott, ahol maga is hírhedt lett korrupt magatartásáról.[1]
Költészete [szerkesztés]
820 körül már elismert költő volt, a verseire költött dalok (Po Csü-ji) műveivel együtt rendkívül népszerűek voltak. Költői stílusukban sok a közös vonás. (Jüan Csen) is közérthetően igyekezett kifejezni magát, ő is visszatért a régi jüe-fu (jo fu) dalok stílusához. Az ő költészetében is nagy szerepe van a társadalomkritikának.
Versei, esszéi, egyéb írásai 100 (kínai tekercs) kötetben maradtak fenn. Összeállított egy 300 kötetetes gyűjteményt is régi írásokból és kortárs jogi szövegekből.[1]
A régi kínai költők közül legközelebb Tu Fu állt hozzá. A sok vers mellett egy elbeszélése is fennmaradt, ami a Tang-kori művészi novella műfajának (csuan csi) egyik legkiemelkedőbb alkotása. Története századokon keresztül számos változatban élt tovább, erre alapszik a sok szerző által feldolgozott színmű, a Hszi hsziang csi (A nyugati szoba) is.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Világirodalmi lexikon V. (Im–Kamb). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1977. 794-795. o. ISBN 963-05-1345-5
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Yuan Zhen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||||||

