Hőnig
Hőnig (Hanigovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Kisszebeni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1330 |
Polgármester | Alena Havrilová |
Irányítószám | 082 57 |
Körzethívószám | 051 |
Forgalmi rendszám | SB |
Népesség | |
Teljes népesség | 126 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 16 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 521 m |
Terület | 8,47 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 10′ 24″, k. h. 21° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 24″, k. h. 21° 01′ 00″ | |
Hőnig weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hőnig témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Hőnig (szlovákul Hanigovce, németül Hönigsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése
Eperjestől 25 km-re északnyugatra, Kisszebentől 10 km-re északnyugatra fekszik.
Története
Hőnig a 14. században a német jog alapján történt nemesi betelepítéssel keletkezett. Várát 1320 és 1330 között az Ákos nembeli Micsk bán fából építtette. A települést 1330-ban „Henigsdorf”-ként említik először. 1342-ben Nagy Lajos megengedte, hogy a várat a bán kővárrá építtesse át. 1349-ben „Henyngfalua”, 1364-ben „vilal Henningi”, 1392-ben „Naghennyng” néven szerepel a falu az írott forrásokban. A 14. század végéig a sárosi váruradalom része volt, majd a vár felépülte után annak tartozéka lett. 1427-ben 27 portája adózott. 1444 körül a cseh husziták foglalták el a várat. 1556-ban a császári seregek ostrommal vették be, majd 1557-ben leégett, azóta rom. A falu a 16. században a Perényieké, később a Tarczay család birtoka. A 17. századtól a Péchy család tulajdonában állt. 1787-ben 70 házában 456 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HENIG. Königsdorf, Hanikovcze. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchi Uraség, lakosai katolikusok, feszik Péchújfalunak szomszédságában, és annak filiája, réttye, legelője tágas, erdeji, és piatzozásai közel vannak.”[2]
1828-ban 53 háza volt 391 lakossal, akik főként mezőgazdaságból éltek. A 19. század közepén éhínség pusztított, mely után lakói közül sokan kivándoroltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „HÖNIG. Hönigsdorf. Tót falu Sáros Várm. lakosai katolikusok, fekszik a’ Sárosi járásban, határja középszerű, fája, legelője elég van, eladásra meglehetős módgya.”[3]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben a falunak 663, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 136 lakosából 128 szlovák és 6 ruszin volt.[4]
2011-ben 133 lakosából 122 szlovák.
Nevezetességei
- A falu határában állnak Újvár várának romjai (14. század).
- Szent Demeter tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1863-ban épült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 14.)