Hürrem szultána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Válide Hürrem szultána
Tizian 123.jpg
Válide Hürrem szultána

Titulusai Szultána
Válide szultán
Haseki szultána
Oszmán Birodalom Válide szultánja
Uralkodási ideje
1534. március 19.1558. április 15. vagy 18.
Elődje Ayşe Hafsa szultána
Utódja Mihrimah szultána
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oszmán-ház (házasság által)
Teljes neve Aleksandra Lisowska (születési név)
Haseki Hürrem szultána (uralkodói név, első)
Válide Hürrem szultána (uralkodói név, második)
Született 1500
Rohatin
Elhunyt 1558. április 18. (58 évesen)
Topkapı palota, Isztambul
Nyughelye Szulejmán-mecset, Isztambul
Házastársa I. Szulejmán oszmán szultán
Gyermekei Mehmed herceg
Mihrimah szultána
Abdullah herceg
II. Szelim szultán
Bajazid herceg
Dzsahángír herceg
Válide Hürrem szultána, velencei művész festménye, 18. század
Hürrem egy ukrán bélyegen

Válide Hürrem szultána (születési nevén: Aleksandra Anastasia Lisowska esetleg Alexandra La Rossa; Európában gyakran Rokszolána vagy „A Ruténiai” néven emlegették; Rohatin, ?1500Isztambul, 1558. április 15. vagy 18.), I. Szulejmán szultán felesége, de facto társuralkodója, II. Szelim szultán anyja. Hürrem több mint harminc évig játszott szerepet az oszmán történelemben. Szulejmánnak államügyekben is tanácsadója volt, emellett öt fiút és egy leányt szült neki.

Rajta kívül az Oszmán Birodalomban csak egy orosz származású szultána uralkodott, Turhan Hatice. Vele ért véget a Hürrem által elindított, mintegy 130 éves korszak: a nők szultanátusa.

Korai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern információk között nem esik szó a szultána gyermekkoráról, kivéve az ukrán származásáról. Valószínűleg egy ortodox pap lányaként jött világra. Családját a tatárok megölték, mikor megtámadták a falujukat. Hürremet elfogták, és több rabszolgapiacra került. Majd végül az egyik piacon vették meg, és így kerülhetett az Oszmán hárembe.

Élete a háremben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1520-ban elfogták, és hajón Isztambulba vitték rabszolgának, ahol Szulejmán háremébe került. Itt kapta a Hürrem („Vidám”) nevet, magától a szultántól. A szultán minden szabad percét nála töltötte, a legtitkosabb terveit is vele beszélte meg, lakosztályából titkos átjáró vezetett Alexandra lakrészébe. Szulejmán az ő kedvéért fényűző módon átépíttette a Topkapı palotát. Hürrem végül nemcsak Szulejmán kedvenc ágyasává lett, de a szultán feleségül is vette, ami ritka dolognak számított. Házasságkötésükkor (melynek pontos dátuma ismeretlen) a nép szinte fellázadt Hürrem ellen, kígyónak és orosz boszorkánynak hívták. (Halála után többen is megátkozták.) Vetélytársával, a trónörökös Musztafa anyjával, Mahidevrannal számtalan alkalommal került összetűzésbe. Egyes források szerint többször fizikai bántalmazásra is sor került kettejük közt. A szultán Mahidevrant megfosztotta lakrészétől, és az ágyasokhoz száműzte. Ez nagyon enyhe büntetésnek számított, ugyanis ilyen esetekben bevett szokás volt a megunt asszonyt bőrzsákba varrni, majd a tengerbe vetni. A szultán anyja, haláláig Mahidevrant és fiát, Musztafát támogatta, de eredménytelenül.

Hatalomra jutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1534. március 19-én elhunyt anyósa, Hafsa szultána. Ezáltal, mint az uralkodó felesége, Ő vette át a helyét, mint valide szultána. Mivel Hürrem Szulejmán előtt hunyt el, így anyai jogán nem kerülhetett a Topkapı élére.

Intrikái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saját és gyermekei útját egyengető ambíciói miatt nem egy ember vesztette el vagyonát, pozícióját vagy életét. Hatalma Musztafa herceg megöletésekor teljesedett ki igazán. Rüsztem pasával, egyik lehűbb szolgálójával, a birodalom nagyvezírével sikerült elérniük, hogy árulással vádolják meg a trónörökös Musztafát. Ezt követően a szultán csatába hívta, ahol hagyományos oszmán módon (selyemzsinórral való megfojtás) kivégezték.

Hürrem évekig tartó viszályban győzte le Pargali Ibrahim pasát, aki a szultán gyermekkori barátja, nagyvezíre és legfőbb tanácsadója volt. Ibrahim számtalanszor lehetőséget kapott az uralkodótól arra, hogy elhagyja Isztambult, de ő saját felelősségére maradt. 1536 március idusán a szultán a Topkapı palotába hívatta Ibrahimot, majd korábbi ígérete ellenére (miszerint nem fogja megöletni), elküldte a selyemzsinórt neki.

Hürrem politikai játszadozásainak esett áldozatul továbbá Kara Ahmed pasa nagyvezír is.

Hürrem politikai befolyását mutatja, hogy Szulejmán - nyilván felesége származása révén ([[|Ruszinföld|Ruténia]] akkor Lengyelországhoz tartozott) - szorosabbra fűzte kapcsolatait a lengyel királlyal, ki a helyzetet a Habsburgok és az orosz cár ellen kamatoztathatott, illetőleg a törökök a lengyelekkel is sakkban tartották a gyakran ingadozó hűbéres moldvai fejedelmeket. A lengyel királlyal maga Hürrem is levelezett.

Jótékonykodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idősödve, a csapásoktól megtörve már meglátta a szenvedőket, többet törődött a szegényekkel: számukra ingyenkonyhát, kórházat, iskolát, fürdőt építtetett Isztambulban és vidéken is.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hürrem feltehetően maláriában halt meg 1558-ban. Szulejmán élete végéig gyászolta.

A mennyeket fekete felhők fedték be, nincs pihenés számomra, nincs levegő, se gondolat, se remény. […] Én lemostam, letöröltem a világot, lelki bánatom érted van, szerelmem. Erő, nincs több erőm, hogy elárulja nekem, csak hit van, a hit a te érzelmeidben, nem a húsban, de az én szívemben, Hürrem...
– Részletek Szulejmán búcsúverséből[1] [2]

Testét a Szulejmán-mecsetben helyezték örök nyugalomra, férje mellett. Valamint halála után Mihrimah szultánát is itt temették el.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hürremet mindig is jól ismerték mind Törökországban, mind Európában, így sok művészt megihletett. Hürrem számtalan nyugati művész festményén szerepel, többször Szulejmán társaságában, de alakja megjelenik a zeneművészetben: többek közt Joseph Haydn 63. szimfóniájában, operákban (pl.: Denys Sichynsky által), balett művekben, valamint számos novellában (főleg az ukrán, de azon kívül a német, angol és francia irodalomban).

2007-ben a mariupol-i muszlimok mecsetet építettek Roxolána tiszteletére.

Hürrem többször megjelenik a filmművészetben: dokumentumfilmekben, mozifilmekben, sorozatokban.

A világszerte népszerű Szulejmán (Muhteşem Yüzyıl) című televíziós sorozat első 3 évadjában a török-német származású Meryem Uzerli, majd a 4. évadban a török Vahide Perçin alakította a nagy szultánát.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mehmed (1521–1543)
  • Mihrimah (1522. március 21. – 1578. október 25.) (Egyetlen leánya, örököse, segítője.)
  • Abdullah (1523-1524)
  • Szelim (Szelim) (1524. május 28 – 1574. december 12.) (Szulejmán örököse)
  • Bajazid (1525–1561) (Kedvenc fia.)
  • Dzsahángir (1532 márciusa – 1553. augusztus 28.)

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szulejmán Muhibbi álnéven szerelmes verseket is írt a feleségéhez.
  2. Citatum: A mennyeket fekete felhők fedték... vers teljes szövege (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 6.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hürrem szultána témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]