Hürrem szultána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Válide Hürrem szultána
Haseki Huerrem Sultan Roxelane.jpg
Haseki Hürrem szultána

Titulusai Szultána
Válide szultán
Haseki szultána
Válide szultán
Uralkodási ideje
1534. március 19.1558. április 15.
Elődje Ayşe Hafsa szultána
Utódja Mihrimah szultána
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oszmán-ház (házasság által)
Teljes neve Aleksandra Lisowska (születési név)
Haseki Hürrem szultána (uralkodói név, első)
Válide Hürrem szultána (uralkodói név, második)
Született 1500
Rohatin
Elhunyt 1558. április 15. 58 évesen
Topkapı palota, Isztambul
Nyughelye Szulejmán-mecset, Isztambul
Házastársa I. Szulejmán oszmán szultán
Gyermekei Şehzade Mehmed
Mihrimah szultána
Şehzade Abdullah
II. Szelim szultán
Şehzade Bayezid
Şehzade Cihangir
La Sultana Rossa (Rokszolana Szultána) az olasz mester, Tiziano Vecelli 1550-es festményén
Hürrem egy ukrán bélyegen

Válide Hürrem szultána (születési nevén: Aleksandra Lisowska esetleg Alexandra La Rossa; Európában gyakran Rokszolána vagy „A Ruténiai” néven emlegették; Rohatin, ?1500Isztambul, 1558. április 18.), I. Szulejmán szultán felesége, de facto társuralkodója, II. Szelim szultán anyja. Hürrem több mint egynegyed évszázadig játszott szerepet az oszmán történelemben. Szulejmánnak államügyekben is tanácsadója volt, emellett öt fiút és egy leányt szült neki.

Rajta kívül az Oszmán Birodalomban csak egy orosz származású szultána uralkodott, Turhan Hatice. Vele ért véget a Hürrem által elindított, mintegy 130 éves korszak: a nők szultanátusa.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alexandra egy ukrán ortodox pap leánya volt (az akkori Lengyelországban; ma Ukrajna). 1520-ban elfogták, és hajón Isztambulba vitték rabszolgának, ahol Szulejmán háremébe került. Itt kapta a Hürrem („Vidám”) nevet, magától a szultántól. A szultán minden szabad percét nála töltötte, a legtitkosabb terveit is vele beszélte meg, lakosztályából titkos átjáró vezetett Alexandra lakrészébe. Szulejmán az ő kedvéért fényűző módon átépíttette a Topkapı palotát. Hürrem végül nemcsak Szulejmán kedvenc ágyasává lett, de a szultán feleségül is vette, ami ritka dolognak számított. Házasságkötésükkor a nép szinte fellázadt Hürrem ellen, kígyónak és orosz boszorkánynak hívták.

Vetélytársával, a trónörökös Musztafa anyjával, Mahidevrannal számtalan alkalommal került összetűzésbe. Egyes források szerint többször fizikai bántalmazásra is sor került kettejük közt. A szultán Mahidevrant megfosztotta lakrészétől, és az ágyasokhoz száműzte. Ez nagyon enyhe büntetésnek számított, ugyanis ilyen esetekben bevett szokás volt a megunt asszonyt bőrzsákba varrni, majd a tengerbe vetni. A szultán anyja, Ayşe Hafsa válide szultána haláláig Mahidevrant és fiát, Musztafát támogatta, de eredménytelenül. Halálával Hürrem vette át a helyét, mint válide szultána.

Hürremnek öt fia és egy leánya született Szulejmántól. Legidősebb fia, Mehmet fiatalon meghalt ideglázban. Harmadik gyermeke (a második fiú), Adbullah mindössze egy évesen halt meg. Egyetlen leánya, Mihrimah szultána, aki anyja társa volt annak intrikáiban, Rüsztem pasa nagyvezír felesége lett, majd anyja helyébe lépve válide szultána lett öccse, Szelim mellett. Negyedik fiát, Bajezitet a perzsa sah végeztette ki, legkisebb fia, Cihangir pedig epilepsziás rohamban halt meg. A harmadik fiú, Szelim követte apját a trónon.

Hürremnek valószínűleg nagy szerepe volt abban, hogy Szulejmán 1553-ban kivégeztette Musztafa herceget. Fiai utódlását egyengető ambícióinak estek áldozatul Ibrahim pasa (Szulejmán húgának, Hatice szultánának a férje) és Kara Ahmed pasa nagyvezírek.

Hürrem idősödve, a csapásoktól megtörve már meglátta a szenvedőket, többet törődött a szegényekkel: számukra ingyenkonyhát, kórházat, iskolát, fürdőt építtetett Isztambulban és vidéken is. Férjével együtt a Szulejmán-mecsetben temették el.

Hürrem politikai befolyását mutatja, hogy Szulejmán (nyilván felesége szláv származása révén) a lengyel királlyal szorosabbra fűzte a kapcsolatait, melyet azok a Habsburgok és az orosz cár ellen kamatoztathattak, illetőleg a törökök a lengyelekkel is sakkban tartották a gyakran ingadozó hűbéres moldvai fejedelmeket. A lengyel királlyal maga Hürrem is levelezett. Hürrem Szultána maláriában halt meg 1558 -ban. , Szelim anyja halála után alig egy évtizeddel katasztrófával végződött háborút intézett Oroszország ellen is.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mehmet (Mehmed) (1521–1543)
  • Mihrimah (1522. március 21. – 1578. október 25.) (Egyetlen leánya, örököse, segítője.)
  • Abdullah (1523-1524)
  • Szelim (Szelim) (1524. május 28 – 1574. december 12.) (Szulejmán örököse)
  • Bayezid (Bejázid) (1525–1561) (Kedvenc fia.)
  • Cihangir (Dzsahangir) (1532 márciusa – 1553. augusztus 28.)

A populáris kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szulejmán című, 2011-ben indult török televíziós sorozat első három szezonjában Meryem Uzerli, a negyedikben Vahide Perçin alakítja Hürremet.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hürrem szultána témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]