Nurbanu szultána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az anyaszultána udvarhölgyei körében, Topkapı palota, rekonstruált jelenet

Nurbanu szultána vagy Nurubanu anyaszultána, törökül Nurbanu Valide Sultan (Párosz, 1525Konstantinápoly (ma Isztambul), 1583. december 7.) II. Szelim szultán kedvenc felesége (Haseki Sultan) és III. Murád szultán anyja (Valide Sultan), az Oszmán Birodalom de facto társuralkodója volt 15741583 között Valide Sultan minőségben. Eredeti neve Cecilia Venier-Baffo volt, és egy velencei patríciuscsalád tagjaként, házasságon kívüli kapcsolatból született. Apja Nicolò Venier, Párosz ura, anyja Violante Baffo.[1] Sebastiano Venier velencei dózse unokahúga.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajreddin Barbarossa pasa, török tengernagy és híres kalóz fogta el még gyermekként 1537-ben, mikor az oszmánok elfoglalták Párosz szigetét, és vitte Isztambulba. Itt bekerült a trónörökös háremébe. A Nurbanu nevet kapta, melynek jelentése A Fény Hercegnője. II. Szelim 1566-ban lépett trónra, és Nurbanu lett a kedvenc felesége (Haseki Sultan). 1574-ben a fia, III. Murád lépett a trónra, és megkapta az anyaszultána (Valide Sultan) címet. Ekkor a Topkapı palotába költözött. Nurbanu jelentősen beleszólt a politikába, és önálló politikai tevékenységet is folytatott. Velencével, ahonnan származott és a francia udvarral is diplomáciai tárgyalásokat folytatott, és Medici Katalin francia királynéval is jó viszonyban volt. Elég gyakran jelent meg a nyilvánosság előtt, többször, mint a fia. Nem nézte jó szemmel, hogy fia csak egy feleséget tart, Szafijét, mert csak a sok feleség biztosíthatja az utódlást, és a hagyományok is ezt követelik meg. Ezért fia teljesítette anyja kívánságát és kibővítette háremét, de nem vált meg kedvenc feleségétől sem, aki folytatta anyósa hagyományait, és szintén nagy politikai befolyásra tett szert az Oszmán Birodalomban.

Nurbanut feltételezhetően egy genovai ügynök mérgezte meg. A Hagia Szophiában (Ayasofya) helyezték örök nyugalomra.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vagy Buffo

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alderson, A. D.: The Structure of the Ottoman Dynasty, Oxford, Clarendon Press, 1956.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]