Giuseppe Gasparo Mezzofanti
Giuseppe Gasparo Mezzofanti | |
Született | 1774. szeptember 19.[1][2][3][4][5] Bologna[6][7] |
Elhunyt | 1849. március 15. (74 évesen)[8][3] Róma[9][8] |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | olasz |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | bíboros (1838. február 12. – ) |
Iskolái | Bolognai Egyetem |
Sírhelye | Sant'Onofrio |
{{{hivatal}}} | |
Vallása | római katolikus egyház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Giuseppe Gasparo Mezzofanti témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Giuseppe Gasparo Mezzofanti (Bologna, 1774. szeptember 19. – Nápoly, 1849. március 15.) olasz bíboros, ismert nyelvész és poliglott, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bolognában született és tanult. Teológiai tanulmányait még azelőtt befejezte hogy elérte volna a pappá szentelés alsó korhatárát, így később 1797-ben szentelték pappá. Ugyanebben az évben lett a Bolognai Egyetem arab nyelvek professzora. Később elvesztette ezt a beosztását, mert visszautasította a Ciszalpin Köztársaság hűségesküjét, mely az idő tájt Bolognát kormányozta.
Karrier
[szerkesztés][10]1803-ban könyvtáros asszisztensként dolgozott a Bolognai Intézetben, majd nem sokkal ezután visszahelyezték korábbi beosztásába az ázsiai és görög nyelvek professzoraként. Tudományos címétől 1808-ban az alkirály ismét megfosztotta. 1814-ben VII. Piusz pápa rehabilitálta és a címet újra megkaphatta. Ezt a fokozatot meg is tartotta 1831-es maradásáig, amikor is Rómába távozott a Népek Evangelizációjának Kongregációja szervezet tagjaként, mely a katolikus egyház misszionárius tevékenységgel foglalkozó kormányzó szerve volt. 1833-ban kinevezték a Vatikáni Apostoli Könyvtár vezetőjének, majd 1838-ban bíborossá avatták és ugyanebben az évben a Népek Evangelizációjának Kongregációja szervezet vezetője is lett. Szerteágazó érdeklődése többek között az etnológiára, archeológiára, numizmatikára és asztronómiára is kiterjedt.
Ő mondta Frankl Ágoston cseh nyelvésznek: "Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet alkotó képessége és ütemének harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyezek? A magyar!"
Életéről magyarul lásd még Chr. János Mitternutzner (hibás névalakǃ) művét.[11]
Beszélt nyelvei
[szerkesztés]Mezzofantit korának legismertebb poliglottjaként is számon tartják aki folyékonyan beszélt 38 nyelven és 50 dialektusban, de ennél jóval több nyelven értett.
"Anyanyelvén, az olaszon kívül az alábbi nyelveket ismerte ritka kiválósággal."
- Bibliai héber
- Rabbinikus héber
- Arab
- Arámi
- Kopt
- Klasszikus örmény
- Modern örmény
- Perzsa
- Török
- Albán
- Máltai
- Ógörög
- Modern Görög
- Latin
- Spanyol
- Portugál
- Francia
- Német
- Svéd
- Dán
- Holland
- Angol
- Illír
- Orosz
- Lengyel
- Cseh/Bohémiai
- Magyar
- Kínai
"Nyelvek, melyeket állítása szerint folyékonyan beszélt, de ritkán volt alkalma tesztelni azokat:"
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1929. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
- ↑ a b BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2023. január 15.)
- ↑ Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1929
- ↑ Anonymous 1911.
- ↑ Mitterrutzner, Johann Chrysostomus Joseph: Mezzofanti József bíbornok; ford. Szöllősy Károly; Réthy Ny., Arad, 1888
Források
[szerkesztés]- Anonymous, 1911
- Catholic Encyclopedia: http://www.newadvent.org/cathen/10270b.html
- Charles William Russell, Life of the Cardinal Mezzofanti, Facsimile copy of the 1st edition (London, Longman &Co, 1858), page 467.
- Johann Chrysostomus Joseph Mitterrutzner: Mezzofanti József bíbornok; ford. Szöllősy Károly; Réthy Ny., Arad, 1888