Gelley Kornél
Gelley Kornél | |
Szophoklész: Elektra című drámájából készült tévéjáték felvétele Zsurzs Éva rendezésében. | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1932. március 5. Budapest |
Elhunyt | 1989. március 19. (57 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Pályafutása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
Aktív évek | 1954 - 1989 |
További díjak |
|
Gelley Kornél IMDb-adatlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelley Kornél témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gelley Kornél (Budapest, 1932. március 5. – Budapest, 1989. március 19.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész.
Fanyar egyéniségű jellemszínészként kategorizálták. Filmen és színházban is epizódszerepeket játszott. Két kivétel, mindkettő címszerep. Vészi Endre: Don Quijote utolsó kalandja; valamint Ladislav Smocek: Dr. Burke különös délutánja. Epizódszerepekben jelentős alakítások fűződnek nevéhez filmben, tévében, szinkronban és a rádióban is.
Élete
A Színművészeti Főiskolára azonnal felvették. Első szerződése 1954-ben a kecskeméti Katona József Színházhoz kötötte. A következő szezonban Szolnokra a Szigligeti Színházhoz szerződött. 1961-ben került a Nemzeti Színház társulatába. Itt huszonegy évadot töltött el. 1982-ben alapító tagként csatlakozott a budapesti Katona József Színházhoz. Korán bekövetkezett haláláig számos kiváló alakítással örvendeztette meg közönségét, Budapest mellett számos külföldi vendégjátékon is.
A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház lerombolása előtti utolsó előadáson a Lear királyt adták. Az utolsó mondatokat ő mondta el:
„ | Nehéz idő sújt: itt engedni kell, S azt mondanunk, mi fáj, nem azt, mi illik. A legkorosabb legtöbbet szenvedett. Mi ifjabbak, kik nyomdokába lépünk, Ily sok csapást s ily nagy kort meg nem érünk |
” |
Színházi szerepeiből
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 124.[Mj. 1]
- Shakespeare
- Szentivánéji álom (Demetrius)
- Rómeó és Júlia (Capulet)
- II. Richárd (York hercege)
- Troilus és Cressida (Menelaus)
- IV. Henrik (Bardolph)
- Lear király (Alban herceg)
- Hugo: A királyasszony lovagja (Don Cézár)
- Wesker A konyha (Alfredo)
- Weiss: Marat halála (Kokó énekes)
- Gorkij: Kispolgárok (Pjotr)
- Steinbeck: Egerek és emberek (Lennie)
- Szuhovo-Kobilin: Tarelkin halála (Óh)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (Péter apostol, Rudolf császár)
- Illyés Gyula: Az idegen (Soltész mérnök)
- Sütő András: A szuzai menyegző (Lysimachos)
Szerepei a budapesti Katona József Színházban
- Csehov: A manó (Gyagyin)
- Dumas-Várady Szabolcs: Három testőr (Buckingham herceg)
- Ladislav Smocek: Dr. Burke különös délutánja (Dr. Burke)
- Spiró György: Az imposztor (Niedzelski)
- Shakespeare: Coriolanus
- Gogol: A revizor (Tanfelügyelő)
- Canetti: Esküvő (Gall)
Filmjei
Játékfilmek
|
|
|
Tévéfilmek
|
|
Hangjátékok
- Osváth Zsuzsa: Kossuth (1963)
- Atukagava: A cserjésben (1964)
- Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs (1964)
- Hollós Ervin: Fiúk a térről (1966)
- Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
- Egri Viktor: Ének a romok felett (1968)
- Graham Billing: Forbush és a pingvinek (1968)
- Hegedűs Géza: Szerelem és diplomácia (1969)
- Schiller: Tell Vilmos (1970)
- Franz Kafka: A kastély (1971)
- Bernard Mazéas: Meleg családi élet Sloop úréknál (1973)
- Szabó Magda: Tündér Lala (1975)
- Zala Zsuzsa: Matróz Jack (1976)
- Jankovich Ferenc: Rügyfakasztó Benedek (1977)
- Szabó Magda: Sziget-kék (1979)
- Voltaire: A vadember (1979)
- Óz, a nagy varázsló (1980) .... Bádogember
- Giles Cooper: Ha fegyelmezik őket (1981)
- Kamarás István: Lényecske kalandjai (1981)
- László Endre: Sziriusz kapitány veszélyben (1981) .... Janisz Kitirosz
- Vészi Endre: A lepecsételt lakás (1983)
- Hernádi Gyula: Homokzsák-keringő (1989)
Díjai
Megjegyzések
- ↑ 2010. augusztus 29-i lekérdezés
- ↑ A film 1975-ben készült, de csak tizenhét évvel később, 1992-ben mutatták be. A források szerint, azóta sem került újra műsorra
Források
|
|