Fizikai mennyiségek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Alapmennyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapmennyiség Mértékegység
neve jele neve jele definíciója[1]
hosszúság l [2] méter m A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc időtartam alatt megtesz.
tömeg m kilogramm kg A kilogramm az 1889. évben, Párizsban megtartott 1. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sèvres-ben őrzött platina-iridium henger tömege.
idő t másodperc s A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.
elektromos áramerősség I [3] amper A Az amper olyan állandó villamos áram erőssége, amely két egyenes, párhuzamos, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny körkeresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2·10-7 newton erőt hozna létre.
termodinamikai hőmérséklet T kelvin K A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa.
anyagmennyiség n mól mol A mól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben. A mól alkalmazásakor meg kell határozni az elemi egység fajtáját; ez atom, molekula, ion, elektron, más részecske vagy ilyen részecskék meghatározott csoportja lehet.
fényerősség Iv kandela cd A kandela az olyan fényforrás fényerőssége adott irányban, amely 540 * 1012 Hertz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerőssége ebben az irányban 1/683 watt per szteradián.

Származtatott mennyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tér- és időmennyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mennyiség A mértékegység SI-n kívüli törvényes mértékegységek[4]
neve jele származtatása neve jele korlátozás nélkül korlátozással
hosszúság (út) l; (s) alapmennyiség méter m cm; dm tengeri mérföld; csillagászati egység; pc [parsec]; fényév
terület (felület, keresztmetszet) A; (S) l²; lb négyzetméter cm²; dm² ha [hektár]
térfogat V l³; lbh köbméter cm³; dm³; l (L) [liter]
síkszög (szög) α; β; γ; … s/r radián rad ° [fok], ' [ívperc], " [ívmásodperc] gon [újfok]
térszög Ω; ω A/r² szteradián sr
idő t; (τ) alapmennyiség másodperc (szekundum) s min [perc]; h [óra]; d [nap][5]
lineáris sebesség (sebesség) v; (c; u) Δs/Δt; s/t méter per szekundum m/s km/h
lineáris gyorsulás (gyorsulás) a dv/dt; Δv/t méter per szekundumnégyzet m/s²
nehézségi gyorsulás g
szögsebesség ω dα/dt; α/t radián per szekundum rad/s
szöggyorsulás ε dω/dt; Δω/t radián per szekundumnégyzet rad/s²

Rezgések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mennyiség A mértékegység SI-n kívüli törvényes mértékegységek[4]
neve jele származtatása neve jele korlátozás nélkül korlátozással
rezgésidő (periódus) T 2Π/ω másodperc s
fordulatszám n z/t egy per szekundum 1/s
frekvencia f, v 1/T; ω/2Π hertz Hz [=1/s]
körfrekvencia ω 2Πf radián per szekundum rad/s
hullámhossz λ méter m cm; dm
hullámszám σ 1/λ egy per méter 1/m
körhullámszám k 2π/λ egy per méter 1/m
fázisszög (fázis) φ ωt+φ0 radián rad
amplitúdó A méter m cm
csillapítási állandó δ egy per szekundum 1/s
időállandó τ 1/δ szekundum s

Mechanika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mennyiség A mértékegység SI-n kívüli törvényes mértékegységek[4]
neve jele származtatása neve jele korlátozás nélkül korlátozással
tömeg m, M alapmennyiség kilogramm kg
sűrűség ρ m/V kilogramm per köbméter kg/m³
halmazsűrűség ρB a hézagokkal kitöltött térfogatból számítjuk kilogramm per köbméter kg/m³
fajlagos térfogat v V/m köbméter per kilogramm m3/kg
tehetetlenségi nyomaték Θ, J m×r2 m2kg
lendítőnyomaték
mozgásmennyiség p m×v m×kg×s-1
perdület L r×p J×s (m2kg×s-1)
forgásmennyiség, forgási impulzus N M×t N×m×s
erő F m×a newton N
fajsúly[6] γ G/V N/m3
forgatónyomaték M F×r N×m
hajlítónyomaték M N×m
csavarónyomaték M N×m
erőlökés F×t N×s
nyomás p F/A pascal Pa
mechanikai feszültség σ F/A pascal Pa
nyírófeszültség τ F/A pascal Pa
fajlagos nyúlás ε 1
fajlagos térfogatváltozás εV
Poisson-szám μ
Young-modulus E
nyírási modulus G
kompressziós modulus K
súrlódási tényező μ
súrlódási szög arc tg μ
fajlagos menetellenállás
rugóállandó k F/Δl newton per méter N/m
rugómerevség Δl/F méter per newton m/N
felületi feszültség γ
munka W, L joule J
energia Q, E joule J
teljesítmény P W/t, Fv watt W
hatásfok η
fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás

Hőtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mennyiség A mértékegység SI-n kívüli törvényes mértékegységek[4]
neve jele származtatása neve jele korlátozás nélkül korlátozással
hőmérséklet T alapmennyiség kelvin K
hőtágulási tényezők
hőmennyiség Q joule[7] J
hőáram Φ watt W
hővezetési tényező λ
hőátadási tényező
hőátviteli tényező
hőkapacitás C joule J
fajlagos hőkapacitás c J/kg K
moláris hőkapacitás c J/mol K
fajhőviszony κ 1
entrópia s J/kg K
belső energia Eb joule J
specifikus gázállandó RA

A hőkapacitás jelét csak indexezve használják: cV állandó térfogaton vett hőkapacitás, cp állandó nyomásom vett hőkapacitás, cn politropikus hőkapacitás

Elektromosságtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mennyiség A mértékegység SI-n kívüli törvényes mértékegységek[4]
neve jele származtatása neve jele korlátozás nélkül korlátozással
áramerősség I amper A
töltés Q coulomb C
töltéssűrűség
térerősség E V/m
feszültség U volt V
fluxus
fluxussűrűség
kapacitás C farád F
permittivitás
szuszceptibilitás
áramsűrűség

Fénytan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mennyiség A mértékegység SI-n kívüli törvényes mértékegységek[4]
neve jele származtatása neve jele korlátozás nélkül korlátozással
fényerősség Iv kandela cd
fényáram Φv lumen lm
fénysűrűség Lv cd/m2
megvilágítás Ev lux lx
törésmutató n 1
gyújtótávolság f méter m

A törésmutató értékét mindig a nátrium D színképvonalára adják meg.Jele ezért nD

Hangtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mennyiség A mértékegység SI-n kívüli törvényes mértékegységek[4]
neve jele származtatása neve jele korlátozás nélkül korlátozással
hangsebesség (gázokban) c (κp/ρ)1/2 m/s
részecskesebesség[8] v J/p m/s
részecskesebesség szint Lv 20 log10(v'/v0) 1 dB
hangintenzitás J p×v W/m2
hangintenzitásszint LJ 20 log10(J/J0) 1 dB
hangteljesítmény P J×A watt W
hangteljesítményszint LW 20 log10(P/P0) 1 dB
hangenergia E J×t×A joule J
hang-energiasűrűség e J/c W×s/m3
hangosság hangnyomás, az emberi fül érzékenységével súlyozva
hangosságszint hangnyomásszint, az emberi fül érzékenységével súlyozva phon
hangnyomás p (J×Z)1/2 pascal Pa
hangnyomásszint Lp 20 log10(p/p0) 1 dB
hangáram q v×A m3/s
hangimpedancia Z ρ×c N×s/m3

A szint angolul level, ezért a szint-jellegű mennyiségek jele az L betű
A hangáram a v részecskesebesség és az A keresztmetszet szorzata

Molekuláris fizika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mennyiség A mértékegység SI-n kívüli törvényes mértékegységek[4]
neve jele származtatása neve jele korlátozás nélkül korlátozással
anyagmennyiség n alapmennyiség mól mol
moláris tömeg MB mB/nB kg/mol
moláris térfogat Vm VB/nB m3/mol
molalitás mB nB/mA mol/kg
koncentráció cB nB/∑Vi mol/m3 mol/L
tömegkoncentráció γB mB/∑Vi kg/m3 kg/L

A betűk jelentése: A az oldószer, B az értékes komponens (oldott anyag). Ahol a mól mértékegység szerpel, a definícióban tiszta vegyi anyagnak kell szerepelnia. Ahol egyéb mértékegység – kg, m3 – áll, ott a mértékegység kötetlenül alkalmazható elegyekre, vagy keverékekre is.

A molalitásnál a nevezőben nem az egész oldatnak, hanem csak az oldószer tömege szerepel

Külön nevű származtatott egységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A frekvencia mértékegysége a hertz; jele: Hz. 1 Hz = 1 s-1
  • A radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége a becquerel; jele: Bq. 1 Bq = 1 s-1
  • Az erő mértékegysége a newton; jele: N. 1 N = 1 m · kg · s-2
  • A nyomás mértékegysége a pascal; jele: Pa. 1 Pa = 1 N · m-2
  • Az energia mértékegysége a joule; jele: J. 1 J = 1 N · m
  • A teljesítmény mértékegysége a watt; jele: W. 1 W = 1 J · s-1
  • Az elnyelt sugárdózis mértékegysége a gray; jele: Gy. 1 Gy = 1 J · kg-1
  • A dózisegyenérték mértékegysége a sievert; jele: Sv. 1 Sv = 1 J · kg-1
  • A villamos töltés mértékegysége a coulomb; jele: C. 1 C = 1 A · s
  • A villamos feszültség mértékegysége a volt; jele: V. 1 V = 1 W · A-1
  • A villamos kapacitás mértékegysége a farad; jele: F. 1 F = 1 C · V-1
  • A villamos ellenállás mértékegysége az ohm; jele: Ω. 1 Ω = 1 V · A-1
  • A villamos vezetőképesség mértékegysége a siemens; jele: S. 1 S = 1 Ω-1
  • A mágneses fluxus mértékegysége a weber; jele: Wb. 1 Wb = 1 V · s
  • A mágneses indukció mértékegysége a tesla; jele: T. 1 T = 1 Wb · m-2
  • Az induktivitás mértékegysége a henry; jele: H. 1 H = 1 Wb · A-1
  • A fényáram mértékegysége a lumen; jele: lm. 1 lm = 1 cd · sr
  • A megvilágítás mértékegysége a lux; jele: lx. 1 lx = 1 lm · m-2
  • A katalitikus aktivitás mértékegysége a katal; jele: kat. 1 kat = 1 mol · s-1
  • A síkszög mértékegysége a radián; jele: rad. 1 rad = 1 m · m-1 = 1
  • A térszög mértékegysége a szteradián; jele: sr. 1 sr = 1 m2 · m-2 = 1

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Kormányrendelethez módosította a 136/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet
  2. kis L betű
  3. nagy i betű
  4. ^ a b c d e f g h a 127/1991. (X. 9.) Kormányrendelet 1. számú mellékletének III. és IV. fejezete alapján
  5. továbbá: naptári időegységek: hét, hónap, év
  6. elavult, lásd: Műszaki–technikai mértékegységrendszer
  7. A 8/1976 Mt.R. mellékletében szerepel a joule kiejtése: dzsúl
  8. Sengpiel, Eberhard Sengpiel: Zusammenhang der Akustischen Grössen. sengpielaudio.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győrik Albert, Molnár Károly, Zágonyi Gyula, Zobory István.szerk.: Molnár Károly: Útmutató a műszaki mértékegységeknek az SI mértékegységeire való átszámításhoz. Műegyetemi Kiadó (1978. február) 
  • Fénytan: Pelyhe János: Világítástechnikai jegyzet (pdf). Színház és Filmművészeti Egyetem, 2006. augusztus 8. (Hozzáférés: 2010. március 5.)