Erdős
Erdős (Lesnica) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Ólublói |
Rang | község |
Polgármester | Ján Gondek |
Irányítószám | 065 33 |
Körzethívószám | 0 52 |
Forgalmi rendszám | SL |
Népesség | |
Teljes népesség | 488 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 36 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 490 m |
Terület | 14,60 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 24′ 08″, k. h. 20° 28′ 11″Koordináták: é. sz. 49° 24′ 08″, k. h. 20° 28′ 11″ | |
Erdős weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdős témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Erdős (1899-ig Lesnicz, szlovákul: Lesnica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 522 lakosából 519 szlovák volt.
Fekvése
Ólublótól 20 km-re északnyugatra, a Dunajec-áttörésbe torkolló kis oldalvölgyben az Erdész patak völgyében fekszik, közel a szlovák-lengyel határhoz. A Pieninek Nemzeti Park (PIENAP) területén van.
Története
1297-ben Leznice néven említik először. A falut a Görgeyek alapították az Óerdősnek nevezett határrészen. A 15. században a régi falu mellett egy Újerdős nevű település is keletkezett. A középkorban üveghutája volt. A Görgeyek után a Sváby család a földesura, akik 1518-ban a karthauziaknak adták, ezután Vöröskolostor uradalmához tartozott. 1707-től a kamalduli rendé. 1598-ban 18 ház állt a faluban. 1787-ben 83 házában 510, 1828-ban 93 házában 665 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal és fuvarozással foglalkozó gorálok voltak. A 19. században a falu a Koronafürdői vendégek kedvelt szálláshelye volt.
Vályi András szerint "LESZNICZA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Camaldulenzis Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Dunavetz folyó vize mellett, határja néhol soványas, vagyonnyai sem nevezetesek."[2]
Fényes Elek szerint "Lesznicz, tót falu, Szepes vármegyében, Galliczia szélén: 661 kath. lak., paroch. templommal. A lechniczi uradalomhoz tartozik."[3]
1910-ben 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott. 1938-39-ben rövid ideig Lengyelország része volt.
Népesség
2001-ben 519 lakosából 517 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus plébániatemploma a 17. század elején épült egy korábbi reneszánsz templom átépítésével. Főoltára a 18. században készült. 16. századi kő keresztelőmedencéje van.
- Lakói ma is a jellegzetes gorál népviseletet hordják.
- A falu a környező hegyekbe vezető turistautak kedvelt kiindulópontja.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.