Efedrin
-Ephedrin.svg)
| |
| |
| Efedrin | |
| IUPAC-név | |
| (1R,2S)-2-(metilamino)-1-fenilpropán-1-ol | |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 299-42-3 |
| PubChem | 5032 |
| DrugBank | nil |
| ATC kód | C01CA26, R01AA03 R03CA02 S01FB02 |
| Gyógyszer szabadnév | ephedrine |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C10H15NO |
| Moláris tömeg | 165,23 g/mol |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Biohasznosíthatóság | 85% |
| Metabolizmus | minimális (máj) |
| Biológiai felezési idő |
3–6 óra |
| Kiválasztás | 22-99% vese |
| Terápiás előírások | |
| Jogi státusz | Schedule VI (CA) |
| S4 (AU) | |
| P (UK) | |
| Terhességi kategória | A (US) |
| A (AU) | |
| Alkalmazás | orális, intravénás, intramuscularis, subcutan |
Az efedrin egy α és β adrenerg receptorokra egyaránt ható szimpatomimetikum, fenil-etilamin származék, mely szerkezetileg hasonló a szintetikus származékaihoz (amfetamin és metamfetamin). Az efedrint izgatószerként, étvágycsökkentőként, koncentrációt segítő anyagként, érösszehúzóként és alacsony vérnyomás kezelésére használják. Kémiailag alkaloid, amely számos Ephedra fajban megtalálható (Ephedraceae). Leggyakrabban a hidroklorid és szulfát sóit használják.
A hagyományos kínai orvoslásban használt ma huang (麻黄) gyógynövénynek (Ephedra sinica) az efedrin és pszeudoefedrin a fő hatóanyaga.
Kémia
Az efedrin optikai izomériát mutat és két kiralitásközpontja van. Hagyományosan azokat az enantiomereket, amelyekben a két kiralitásközpont térállása ellentétes, efedrinnek, azokat, ahol megegyezik, pszeudoefedrinnek nevezik. Azaz az (1R,2R)- és az (1S,2S)-enantiomereket pszeudoefedrinnek; míg az (1R,2S)- és (1S,2R)-enantiomereket efedrinnek nevezzük.
A gyógyászatban a (-)-(1R,2S)-efedrint használják.[1]
Gyógyszerhatás
Az efedrin egy szimpatomimetikus amin - fő hatását tehát a szimpatikus idegrendszerben fejti ki, az adrenerg receptorokon hatva. Központi idegrendszeri hatásai gyengék, mert a vér-agy-gáton csak kis mértékben képes átjutni (ellentétben az amfetaminnal és a metamfetaminnal).
Növeli a posztszinaptikus noradrenerg receptoraktivitást, mivel gyengén hat a posztszinaptikus α- és β-receptorokon. Hatásmódja az adrenalinéval azonos, vérnyomásemelő hatása az adrenalinénál sokkal gyengébb, később kezdődik és a lassúbb lebomlás miatt elhúzódóbb. Direkt alfa- és béta-adrenoceptor izgató hatása mellett indirekt perifériás noradrenlin-felszabadulást okoz. Hatását nagyobb mértékben az okozza, hogy a preszinaptikus neuron nem képes különbséget tenni az efedrin és az endogén adrenalin vagy noradrenalin között. Az efedrin tehát a noradrenalinnal keveredve részt vesz a noradrenalin visszavételi mechanizmusban és visszakerül az idegvégződés belsejébe vezikulákba zárva.
Az efedrin a gyomor-bélhuzamból jól felszívódik, és a májban bomlik le a főként oxidativ dezaminációval és demetilációval a CYP 450 3A4 isoenzim közreműködésével de főleg a vese választja ki.
Javallatok
Az efedrint korábban helyi dekongesztánsnak és hörgőtágítónak használták asztma kezelésében. Ma is használják, mert a perifériás ereket szűkíti, a hörgők simaizomzatának elernyesztése révén - fokozza a légzőkapacitást. De egyre kevesebbet használják, mivel megjelentek újabb szerek, kevesebb mellékhatással.[2] Az orrnyálkahártyaduzzanat kezelésében az efedrint erősebb α-adrenerg receptor agonisták váltották fel (pl. oxymetazoline). Az asztma kezelésében teljesen átvették a szerepét a β2-adrenerg receptor agonisták (pl. szalbutamol). Az efedrint továbbra is használják intravénásan a spinalis/epidurális anesztézia mellékhatásaként fellépő hipotenzió mérséklésére.[2] Más hipotenzív állapotokban is használható, többek között ganglionblokkolók, antiadrenerg szerek túladagolása esetén.[3] Használható narkolepszia és enuresis nocturna kezelésében is.
A hagyományos kínai orvoslásban évszázadok óta használják asztma és bronchitis kezelésére.[4] Mérsékli az allergiás tüneteket.
Mellékhatások
- bőrgyógyászati: arcpír, izzadás, acne vulgaris
- emésztőrendszer: hányinger, étvágytalanság
- húgyivarszervek: vizeletmennyiség nőhet
- idegrendszer: izgatottság, zavar, álmatlanság, enyhe eufória, hallucinációk, érzékcsalódás, paranoia, pánik
- légzőrendszer: tüdőödéma
- egyéb: szédülés, fejfájás, tremor, hiperglikémia
Vitatott mellékhatások
Az olyan súlyos, nemkívánatos kardiovaszkuláris mellékhatások mint a tachycardia, szívritmuszavar, szívinfarktus, Angina pectoris, hipertenzió, megjelenéséről jelentek meg publikációk, esettanulmányokban, FDA jelentésekben, de ezek létezése, vagy jelentős kockázata a klinikai vizsgálatok során nem igazolódott. A jelenlegi vizsgálatok szerint 1000-ből 1-használó esetén jelentkeznek, de az ok-okozati kapcsolat sem bizonyított. (Az efedrin, vagy az efedrin tartalmú gyógynövény táplálékkiegészítők használata és a súlyos szív és érrendszeri események között.) Tehát egyáltalán nem igazolt az sem, hogy okoz ilyen mellékhatást.[5]
Gyógyszerkönyv
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az alábbi formákban hivatalos:
| Efedrin, vízmentes | Ephedrinum anhydricum |
| Efedrin-hemihidrát | Ephedrinum hemihydricum |
| Efedrin-hidroklorid | Ephedrini hydrochloridum |
| Efedrin-hidroklorid, racém | Ephedrini racemici hydrochloridum |
Készítmények
- Coderetta N tabletta (Valeant Pharma)
- Coderit N tabletta (Valeant Pharma)
- Coldargan orrcsepp (Sigmapharm)
- Epherit tabletta (ExtractumPharma)
- Hemorid kenőcs (Wagner-Pharma)
- Broksin hörgőtágító (AbdiBrahm)
- Mixtura pectoralis köptető szirup[6]
Hivatkozások
- ↑ szerk.: Edited by Reynolds JEF: Martindale: The complete drug reference, 29th edition, London: Pharmaceutical Press (1989. november 3.). ISBN 0-85369-210-6
- ↑ a b Joint Formulary Committee. British National Formulary, 47th edition. London: British Medical Association and Royal Pharmaceutical Society of Great Britain; 2004. ISBN 0-85369-587-3
- ↑ Bicopoulos D, editor. AusDI: Drug information for the healthcare professional, 2nd edition. Castle Hill: Pharmaceutical Care Information Services; 2002.
- ↑ Ford MD, Delaney KA, Ling LJ, Erickson T, editors. Clinical Toxicology. Philadelphia: WB Saunders; 2001. ISBN 0-7216-5485-1 Research Laboratories; 1996. ISBN 0-911910-12-3
- ↑ Shekelle, P., Hardy, M. L., Morton, S. C., Maglione, M., Suttorp, M., Roth, E., & McKinnon, E. et al.. Ephedra and Ephedrine for Weight Loss and Athletic Performance Enhancement: Clinical Efficacy and Side Effects: Summary. ISSN 1530-440X (2003)
- ↑ https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/FoNo_1020.pdf[halott link]