E. M. Forster

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 06:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Hivatkozások: források --> jegyzetek AWB)
E. M. Forster
Forster portréja.
Forster portréja.
Élete
Született1879. január 1.
London, Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága
Elhunyt1970. június 7. (91 évesen)
Coventry, Egyesült Királyság
SírhelyCanley Garden Cemetery and Crematorium
SzüleiAlice Clara Whichelo
Edward Morgan Llewellyn Forster
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
Kitüntetései
  • James Tait Black-emlékdíj
  • Prometheus Award - Hall of Fame
  • Benson Medal (1937)
  • Honorary doctor of Leiden University (1954)
E. M. Forster aláírása
E. M. Forster aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz E. M. Forster témájú médiaállományokat.

Edward Morgan Forster (1879. január 1.1970. június 7.) angol regényíró, novellaíró és esszéíró. Művei közül ironikus és jól felépített regényei a legismertebbek, melyek a 20. századi Egyesült Királyság és Írország társadalmának osztálykülönbségeiből fakadó képmutatást mutatták be. Forster legismertebb regényei az Út Indiába és a Szellem a házban.

Forster homoszexuális volt, ám életében ezt nem vállalta fel a közvélemény előtt.[1] Halála után kiadott regénye, a Maurice, egy felnőttkorba lépő meleg férfiről szól.

Élete

Forster 1879. január 1-jén született Londonban. Építészmérnök apja Forster egyéves korában meghalt. Gyermekként 8000 angol fontot örökölt atyai nagynénjétől, Marianne Thorntontól. 1897 és 1901 között a cambridge-i King főiskola diákja volt, ahol bekerült az ún. Cambridge-i apostolok csoportjába, egy titkos vitacsoportba. Ebből a csoportból sokan tagjai lettek az első világháború előtt megalakult Bloomsbury csoportnak (Bloomsbury Group), többek között Forster is.

Az egyetem elvégzése után Forster Európában utazgatott édesanyjával. Ellátogatott Egyiptomba, Németországba és Indiába. Az I. világháború alatt az alkohol és a kábítószer "tudatos elutasítójává" vált, amikor a Vöröskeresztnek dolgozott Egyiptomban, 1916-17 telén. Alexandriában összeismerkedett egy 17 éves vasúti ellenőrrel, Mohammed el-Adl-lel, akibe szerelmes lett. Mohammed lett Forster egyik legerősebb inspirációja az íráshoz. Amikor ugyanis 1922-ben Mohammed meghalt tuberkulózisban, Forster az emlékezete segítségével kívánta őt megtartani, amelyhez jól jött a regényírás.

Forster az 1920-as évek elejét Indiában töltötte Dewas maharadzsájának személyi titkáraként. Mialatt a 'nagy király' udvarában tartózkodott, Forster először alakított ki életében tartós nemi kapcsolatot, egy Kanaya nevű fiatal fiúval, aki egyébként a fodrásza is volt. Miután visszatért Angliába, megírta élete első regényét Út Indiába (A Passage to India) címmel.

Forster 45 éves korában abbahagyta a regényírást, és a BBC Rádió tudósítójaként helyezkedett el. Forster boldog párkapcsolatban élt az 1930-as években Bob Buckinghammel, a londoni Metropolitan rendőrség egy kapitányával.

Anyja halála után Forster elfogadott egy állást volt iskolájában, Cambridge-ben, és szinte minden idejét ott töltötte. 1969-ben az Order of Merit renddel tüntették ki. 1970-ben 91 éves korában Coventry-ben hunyt el.

Forster művei

Szoba kilátással (A Room with a View)

Az 1900-as évek elején egy fiatal, jó családból származó angol ifjú hölgy, Lucy Honeychurch először látogat el a ködös Albionból a napfényes Toszkánába, Firenzébe. A Bertolini panzióban száll meg, ahol csak angolok szoktak szobát kivenni. A hely melegsége, a helyiek kedvessége nem csupán őt, de kuzinját és kísérőjét, Charlotte Bartlettet is elragadtatással tölti el. Lucy hamarosan megismerkedik egy különc ifjúval, George Emersonnal, aki egy számára teljesen szokatlan, érzelmekkel teli, bohém világot nyit meg előtte. A konzervatív Charlotte tanácsára azonban szinte menekülve indulnak Rómába, ahol Lucy összetalálkozik az álszent és sznob Cecil Vyse-szal, akinek közeledését már kuzinja is jó szemmel nézi. Hazatérve Angliába azonban ismét Emersonék társaságába kerül, és ekkor Lucy már nem tudja kivonni magát a fiatal George hatása alól, leendő esküvőjével nem törődve, szinte aléltan merül el a szenvedély és szerelem csillogó óceánjában.

Szellem a házban (Howards End)

Howards End egy vidéki birtok neve, s egyben az angol hagyomány Forster szerint legértékesebb részének jelképe, ahol az író érzelmek és konvenciók, szociális felelősség és emberi gonoszság égetően aktuális konfliktusára lel. A történet középpontjában két család áll. Egyrészt a dúsgazdag Wilcoxék: Henry, a hűvösen charme-os vállalkozó és beteges felesége, Ruth. Másrészről a művelt, érzékeny Schlegel kisasszonyok, akik intellektuális lelkivilágukat a londoni teaszalonokban élik. A két életforma között és alatt Leonard Bast, a Helen Schlegel védőszárnyai alá került fiatal hivatalnok tengődik, a kisember, aki a kultúra világába vágyakozik, de akit a wilcoxi könyörtelenség és a schlegeli könyörület egymással versengve tesz tönkre. Margaret Schlegel elszánt intelligenciájával megnyeri magának Ruth Wilcox barátságát. De ez csak a kezdet: a történet íve akkor kezd feszülni, amikor Ruth meghal, és Howards Endet Margaretre hagyja, az örökség átvételét azonban Henry Wilcox és gyermekei megakadályozzák. Ezzel végzetes bonyodalmak támadnak. Margaret elfogadja a megözvegyült Henry házassági ajánlatát, akinek fia elkeseredetten küzd az osztályába bekerülni törekvő jövevények ellen. A befagyott előítéletekből és mély érzelmekből kavarodó katasztrófa az óramű pontosságával közeledik.

Regényei

  • Where Angels Fear to Tread 1905;
  • The Longest Journey 1907;
  • Szoba kilátással (A Room with a View) 1908;
  • Szellem a házban (Howards End) 1910;
  • Út Indiába (A Passage to India 1924;
  • Maurice (written in 1913-1914, published posthumously in 1971);
  • Arctic Summer (an incomplete fragment, written in 1912-1913, published posthumously);

Novellái és kisregényei

  • The Celestial Omnibus 1911
  • The Eternal Moment 1928
  • Collected Short Stories (1947) a fent említett gyűjtemények tartalmazzák:
    • "The Story of A Panic"
    • "The Other Side Of The Hedge"
    • "The Celestial Omnibus"
    • "Other Kingdom"
    • "The Curate's Friend"
    • "The Road From Colonus"
    • "The Machine Stops"
    • "The Point Of It"
    • "Mr Andrews"
    • "Co-ordination"
    • "The Story Of The Siren"
    • "The Eternal Moment"
  • The Life to Come and other stories 1972:
    • "Ansell"
    • "Albergo Empedocle"
    • "The Purple Envelope"
    • "The Helping Hand"
    • "The Rock"
    • "The Life to Come"
    • "Dr Woolacott"
    • "Arthur Snatchfold"
    • "The Obelisk"
    • "What Does It Matter? A Morality"
    • "The Classical Annex"
    • "The Torque"
    • "The Other Boat"
    • "Three Courses and a Dessert: Being a New and Gastronomic Version of the Old Game of Consequences")
    • "My Wood"

Forgatókönyve

  • A Diary for Timothy 1945 (rendezte: Humphrey Jennings)

Szövegkönyve

Irodalmi kritikái

  • A regény aspektusai (Aspects of the Novel, 1927) fordította: Szili József (1999)
  • The Feminine Note in Literature (posthumous) 2001

Útikönyvei

  • Alexandria: A History and Guide 1922
  • Pharos and Pharillon (A Novelist's Sketchbook of Alexandria Through the Ages) 1923
  • The Hill of Devi 1953

Magyarul

  • Indiai kaland. Regény; ford. Csánk Endre; Béta, Bp., 1941
  • Út Indiába. Regény; ford. Göncz Árpád; Európa, Bp., 1967
  • Szellem a házban. Regény; ford. Réz Ádám, bev. Kéry László; Magvető, Bp., 1974 (Világkönyvtár)
  • Maurice; ford. Lázár Júlia; Európa, Bp., 1994 (Európa zsebkönyvek)
  • A regény aspektusai; ford. Szili József; Helikon, Bp., 1999 (Helikon universitas. Irodalom)
  • Szoba kilátással; ford. Kádár Melinda, LAZI, Szeged, 2002
  • Ahol angyal se jár; ford. Merényi Ágnes; Cartaphilus, Bp., 2011
  • Szoba kilátással; ford. Borbás Mária; Cartaphilus, Bp., 2012

Forster regényeiből készült filmek

  • Út Indiába (1984), rendezte David Lean
  • Szoba kilátással (1985), rendezte James Ivory
  • Maurice (1987), rendezte James Ivory
  • Where Angels Fear to Tread (1991), rendezte Charles Sturridge
  • Szellem a házban (1992), rendezte James Ivory

Hivatkozások

  1. glbtq >> literature >> Forster, E. M. [2006. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 19.)

Források

További információk