P. G. Wodehouse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
P. G. Wodehouse
PGWodehouse.jpg
P. G. Wodehouse 1904-ben
Élete
Született 1881. október 15.
 Anglia, Guildford
Elhunyt 1975. február 14. (93 évesen)
 USA, Southampton
Nemzetiség angol
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) dal, dráma, regény
P G Wodehouse Autograph.JPG
P. G. Wodehouse aláírása

Sir Pelham Grenville Wodehouse (1881. október 15.1975. február 14.) brit író.

Wodehouse elismert mestere volt az angol prózának, tiszteletnek örvendett mind a kortársak körében, mint Hilaire Belloc, Evelyn Waugh és Rudyard Kipling, mind a modern írók körében (Douglas Adams, Salman Rushdie, Terry Pratchett és Stephen Fry...)

Sean O’Casey találóan " az angol irodalom cirkuszi bolhájá"-nak nevezte ("English literature's performing flea"), amely lekicsinylő meghatározást Wodehouse megkedvelte és egyik önéletrajzi jellegű kötetének ezt a címet adta. A The Times így üdvözítette őt: "tréfás zseni, akit az ő korában elismertek, mint a komédia klasszikus és vén mesterét".

Manapság legismertebb a Jeeveses és Blandings Kastélyos regényeiről és rövid történeteiről, de Wodehouse tehetséges drámaíró és dalszövegíró is volt, társszerzője és írója volt tizenöt darabnak és 250 dalszövegnek vagy harminc zenés vígjátékhoz. Együtt dolgozott Cole Porterrel az "Anything Goes" musicalen és gyakran együttműködött Jerome Kernnel és Guy Boltonnal. Ő írta a dalszöveget a "Show Boat"-beli "Bill" című slágerhez. Társszerzője volt a mi Molnár Ferencünknek is, ő dolgozta át zenés színpadra a Játék a kastélyban című színművét, The Play's the Thing (A színdarab az igazi) címen. Egyik kritikusa, J. Agate így fogalmazott: "P.G. Wodehouse-t egy kicsivel Shakespeare alá sorolom és tetszés szerinti távolságra mindenki más fölé."

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wodehouse, akit családja és barátai közül a legtöbben úgy hívtak: "Plum" (a Pelham szó kiejtéséből képezve, jelentése: Szilva) 1881. október 15-én született Guildford-ban. Bentlakásos iskolába járt, ahol csak hat-hét havonta egyszer látta a szüleit. Elhagyatottnak érezvén magát, Wodehouse nagyon közel került a fivéréhez, aki megosztotta vele művészet-szeretetét. Wodehouse, hogy betöltse az űrt az életében, fáradhatatlanul írt. Jó néhány iskolai szünetet töltött egyik vagy másik nagynénjénél; ebből kitalálható, hogy ez adta neki a "nagynénik libafalkájától" való egészséges rémületet, ez tükröződőtt a Blandings Kastélyos sorozatban Lady Constance Keeble számos unokahúga és unokaöccse feletti zsarnokságában, valamint Bertie Wooster félelmetes nagynénjei, mint Agatha és Dahlia hatalmaskodásában.

Dulwich College-ban tanult, ahol most a könyvtár róla van elnevezve, de a remélt előmenetelt az egyetemre megakadályozták a család anyagi problémái. Így azután a Hong Kong és Shanghai Banknál (amely jelenleg HSBC néven ismert) dolgozott Londonban két évig, bár soha nem érdekelte a bankszakma, mint karrier. Részidőben írt, miközben a bankban dolgozott, végül elég sikeresnek bizonyult ahhoz, hogy teljes munkaidős foglalkozásként írhasson. Több évig újságíró volt a The Globe-nál (egy, már megszűnt angol újság), mielőtt végül is elment Hollywood-ba, ahol hatalmas összegeket keresett mint forgatókönyvíró. Számos novellájából sorozatot is csináltak és leközölték magazinokban, mint például a The Saturday Evening Post és a The Strand, melyek ugyancsak jól fizettek. Első igazi könyvsikere a Psmith in the City (1910) - Psmith a pénzvilágban.

1940 májusában, a németek franciaországi villámháborúja idején Wodehouse Le Touquet-ban élt, tengerparti villájában. Házi őrizetbe vették, majd néhány hónap múlván internálták; előbb Lille-ben, később a belgiumi Liège fogolytáborában, végül a ma Lengyelországhoz tartozó Tost városka elmegyógyintézetében tartották fogva. Itt írta Money in the Bank című regényét. Végül is, előrehaladott életkorára való tekintettel, ideiglenesen elengedték, s 1941 júniusában a berlini Adlon Hotelba költöztették, ahol állandó felügyelet alatt állt. Itt elfogadta a náci propagandaminisztérium ajánlatát, vállalta, hogy öt politikamentes rádióműsort készít, s azokat felolvassa a berlini rádió USA felé sugárzott adásában.

Később a naivitásával magyarázta tettét. Azt állította, hogy "ostoba seggfej" volt életének ebben az időszakában. Az angolszász közvélemény felzúdulással fogadta a tényt, hogy kedvenc humoristája a berlini rádió hullámhosszán hallatja hangját. Pedig hát valójában meglehetősen ártalmatlan, humoros szövegek voltak ezek. Például ilyenek: "Soha nem érdekelt a politika. Egyszerűen képtelen vagyok bárminemű ellenséges érzést felszítani magamban. Valahányszor ellenséges érzület készül fölgerjedni bennem egy ország iránt, egy végtelenül rendes polgárával találkozom. Együtt járkálunk, s nekem minden harcias gondolatom vagy érzésem elenyészik."

Azonban, mint George Orwell a P. G. Wodehouse védelmében című kitűnő tanulmányában írja: "...ha valakire elegendő sarat dobálnak, az meg is ragad rajta, és a sár meglehetősen sajátos módon tapadt meg Wodehouse-on. Az a benyomás maradt meg az emberekben, hogy Wodehouse rádióbeszédei (nem mintha bárki is emlékezne rá, hogy miről volt szó bennük) nem csupán mint árulót leplezték le őt, hanem mint a fasizmussal való ideológiai szimpatizánst is. Még manapság is számos olvasói levélben szerepel az az állítás, miszerint regényeiben »fasiszta tendenciák« mutathatók ki, és e vád azóta is ismételten elhangzik. Mindjárt megkísérlem majd, hogy elemezzem e könyvek szellemi atmoszféráját, de fontos tisztán látnunk, hogy az 1941-es események semmi rosszabbat nem bizonyítanak rá Wodehouse-ra, mint balgaságot."

Sokan tehát anélkül kiabáltak kígyót-békát Wodehouse-ra, hogy tudták volna, valójában mit is tartalmaztak az inkriminált rádióbeszédek.

Érdekes, hogy szinte mindenkinél vehemensebben követelte az író felelősségre vonását és megbüntetését Alan Alexander Milne. Pedig ki gondolta volna a Winnie the Pooh (Micimackó) finom és gyengéd szavű szerzőjéről? Később aztán Plum elegáns módon állt bosszút. A The Mating Season (Nászidőszak) című regényében Bertie Wooster több ízben is "émelyítően bárgyú klapanciáknak" nevezi Christopher Robin verseit. (Ez a Christopher Robin, aki az író fia volt, és valójában neki írta Milne az egész történetet, a magyar változatban Róbert Gidává változott.)

Később azonban az angol olvasóközönség megbocsátott kedvencének. Könyvei állítólag ott vannak az angol királynő éjjeliszekrényén, s Tony Blair volt miniszterelnök kedvenc írója. Végül is a Nyugat, ahogy a bolondnak nyilvánított és így büntetését szintén elkerülő Ezra Poundban is, nem az ellenséget, hanem a művészt tartotta fontosnak. Az író azonban soha nem tért vissza Nagy-Britanniába. Az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, és hogy ez a négyéves közjáték mit sem vont le írói munkásságának értékéből, és botlását a legfelső körökben is megbocsátották, bizonyítja az a tény, hogy 93 éves korában Wodehouse-t lovaggá ütötték. Sir P. G. Wodehouse alig néhány héttel élte túl a kitüntetést, életének kilencvennegyedik esztendejében hunyt el egy Long Island-i kórházban.

Vérbeli íróhoz méltóan, szinte az utolsó leheletéig dolgozott. Még a kórházi ágyán is gépelte a Sunset at Blandings (Blandingsi napnyugta) című utolsó regényét, amely immár befejezetlen maradt. Ám így, torzóként is kiadták, a szerző arra vonatkozó, részletekbe menő jegyzeteivel kiegészítve, hogy miként kívánta befejezni a cselekményt.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Blandings Kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Something Fresh (1915) – Magyar címe: Valami új
  • Leave it to Psmith (1923) – Magyar címe: Forduljon Psmithhez
  • Summer Lightning (1929) – Magyar címe: Nyári zivatar
  • Heavy Weather (1933)- Magyar címe: Viharos idő
  • Blandings Castle (1935) – (Tizenkét rövid történet, ebből hat Blandings-ről szól; 1926-tól 1928-ig írták; ezek a "Nyári zivatar" előtt történnek)
  • Lord Emsworth and Others (1937) – (A címe ellenére a kilenc novella közül csak egy, a "The Crime Wave at Blandings" érinti Lord Emsworth-t)
  • Uncle Fred in the Springtime (1939) – Magyar címe: Fred bácsi csúcsformában
  • Full Moon (1947) – Magyar címe: Kedélyes kastély
  • Nothing Serious (1950) – (Egy Blandings Kastélyos történet a könyvben levő tízből történetből, a "Birth of a Salesman")
  • Pigs have Wings (1952) – Magyar címe: Szárnyasdisznók
  • Service With a Smile (1961) – Magyar címe: A jókedvű jótevő
  • Galahad at Blandings (1965) – Magyar címe: Galahad mindent elrendez
  • Plum Pie (1966) – (Egy Blandings-es történet a kilencből, a "Sticky Wicket at Blandings", valószínűleg a "A jókedvű jótevő" előtt olvasandó)
  • A Pelican at Blandings (1969) – Magyar címe: Egy Pelikán Blandingsben
  • Sunset at Blandings (1977)

Lord Ickenham[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Uncle Fred in the Springtime (1939) – Magyar címe: Fred bácsi csúcsformában
  • Uncle Dynamite (1948) – Magyar címe: Dinamit bácsi
  • Cocktail Time (1958) – Magyar címe: Koktéltájm
  • Service With a Smile (1961) – Magyar címe: A jókedvű jótevő

Parazita Klub[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Young Men in Spats (1936) – (Tizenegy rövid történet a Parazita Klub tagjairól, ebből hármat Mr Mulliner mesél)
  • Lord Emsworth and Others(1937) – (A könyvben levő kilenc történetből az egyik a Parazita Freddie Widgeon-ról szól)
  • Nothing Serious (1950) – (Egy Freddie Widgeon-történet a könyvben levő tíz történetből)
  • Barmy in Wonderland (1952) –
  • Cocktail Time (1958) – Magyar címe: Koktéltájm
  • A Few Quick Ones (1959) – (Tíz rövid történet)

Golfos történetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Man Upstairs (1914) – (Egy golfos történet a könyvben levő kilenc történetből)
  • The Clicking of Cuthbert (1922) – Magyar címe: Golfőrültek(Tíz golfos történet, kilencet a legidősebb szereplő mesél)
  • The Heart of a Goof (1926) – Magyar címe: A dinka lelke(Kilenc golfos történet)
  • Mr Mulliner Speaking (1929) – (Egy golfos történet a könyvben levő kilenc történetből)
  • Lord Emsworth and Others (1937) – (Három golfos történet a könyvben levő kilenc történetből)
  • Nothing Serious (1950) – (Öt golfos történet a könyvben levő tíz történetből)
  • A Few Quick Ones (1959) – (Egy golfos történet a könyvben levő tíz történetből)
  • Plum Pie (1966) – (Egy golfos történet a könyvben levő kilenc történetből)

Jeeves[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Man With Two Left Feet (1917) – (Tizenhárom rövid történet gyöjteménye, az egyik az "Extricating Young Gussie", amelyben bemutatkozik Jeeves, Bertie, és Agatha nagynéni; ámbár Bertie vezetékneve valószínűleg inkább Mannering-Phipps, mint Wooster. Bertie-nek van egy Gussie Mannering-Phipps nevű unokatestvére. Bertram-nak nem volt vezetékneve, és ez egy jelentős vita tárgya marad a Wodehouse tanulmányozók körében azzal kapcsolatban, hogy ő valóban Bertie Wooster volt, vagy csupán Bertie Mannering-Phipps.)
  • My Man Jeeves (1919) – (Nyolc rövid történet, négy Jeeves-ről és négy Reggie Pepper-ről. Ezekből többet újraírtak a "Folytassa, Jeeves" részére.)
  • The Inimitable Jeeves (1923) – Magyar címe: Halihó, Jeeves!, Majd a Tóbiás (Tizenegy rövid történet)
  • Carry on, Jeeves (1925) – Magyar címe: Folytassa, Jeeves, Ejnye Tóbiás (Tíz rövid történet, ebből öt valamilyen formában ismétlés a "My Man Jeeves"-ből)
  • Very Good, Jeeves (1930) – Magyar címe: Igenis, Jeeves!, Isten veled, Tóbiás (Tizenegy rövid történet)
  • Thank You, Jeeves (1934) – Magyar címe: Köszönöm, Jeeves!, Köszönöm, Tóbiás (Az első teljes terjedelmű Jeeves regény)
  • Right Ho, Jeeves (1934) – Magyar címe: Megőrült, Jeeves?
  • The Code of the Woosters (1938) – Magyar címe: Gáz van, Jeeves!
  • Joy in the Morning (1947) - Magyar címe: Hajómágnás a pácban
  • The Mating Season (1949) – Magyar címe: Nászidőszak
  • Ring for Jeeves (1953) – Magyar címe: Jeeves majd megoldja (Ebben Bill Belfry "kölcsönkéri" Jeeves-et Bertie-től)
  • Jeeves and the Feudal Spirit (1954) – Magyar címe: Bertie Wooster állja a sarat
  • A Few Quick Ones (1959) – (Egy Jeeves-es történet a könyvben levő tíz történetből)
  • Jeeves in the Offing (1960) – Magyar címe: Jeeves szabadságon
  • Stiff Upper Lip, Jeeves (1963) – Magyar címe: Fő a pléhpofa, Jeeves!
  • Plum Pie (1966) – (Egy Jeeves történet a könyvben levő kilenc történetből)
  • Much Obliged, Jeeves (1971) – Magyar címe: Bravó, Jeeves! (Ebben az egy regényben jelenik meg Jeeves keresztnevének egyetlen említése, Reginald)
  • Aunts Aren't Gentlemen (1974) – Magyar címe: A nénikém nem talpig úrinő!

Mr. Mulliner[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Meet Mr Mulliner (1927) – (Kilenc rövid történet) - Magyar címe: Halló Mulliner. Ebben csak nyolc történet van, hiányzik a Portrait of a disciplinarian című történet.
  • Mr Mulliner Speaking (1929) – (Kilenc rövid történet)
  • Mulliner Nights (1933) – (Kilenc rövid történet)
  • Blandings Castle (1935) – (Tizenkét rövid történet, ebből öt Mulliner-ről szól)
  • Young Men in Spats (1936) – (Tizenegy rövid történet a Parazita Klub tagjairól, ebből hármat Mr Mulliner mesél)
  • Lord Emsworth and Others (1937) – (Kilenc rövid történet, ebből egyet Mr Mulliner mesél)
  • Eggs, Beans, and Crumpets (1940) – (Egy Mr Mulliner történet a könyvben levő kilenc történetből)
  • A Few Quick Ones (1959) – (Két Mr Mulliner történet a könyvben levő tíz történetből)
  • Plum Pie (1966) - (Egy Mr Mulliner történet a könyvben lévő kilenc történetből)
  • The World of Mr Mulliner (1972) - Két eredeti történet (Gyüjtemény és két történet)

Psmith[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mike (Mike at Wrykyn) (1909) – Magyar címe: Mike és Psmith (Újra kiadva két részben 1953-ban, mint "Mike at Wrykyn" és "Mike and Psmith"; a második rész ugyancsak publikálva lett 1935-ben, mint "Enter Psmith", a magyar kiadás csak a második részt tartalmazza)
  • Psmith in the City (1910) – Magyar címe: Psmith a pénzvilágban
  • Psmith, Journalist (1915) – Magyar címe: Psmith Amerikában (Amerikai címe: The Prince and Betty. Figyelni kell arra, hogy az Angliában kiadott "The Prince and Betty" és a "Psmith, Journalist" teljesen különböző regények; az amerikai "The Prince and Betty" a két könyv keveredése)
  • Leave it to Psmith (1923) – Magyar címe: Forduljon Psmithhez

Iskolai történetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Pothunters (1902)
  • A Prefect's Uncle (1903)
  • Tales of St Austin's (1903) – (Rövid történetek)
  • The Gold Bat (1904)
  • The Head of Kay's (1905)
  • The White Feather (1907) – (Egy fél-önéletrajzi regény)
  • Mike (Mike at Wrykyn) (1909) – Magyar címe: Mike és Psmith

Ukridge[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Love Among the Chickens (1906) – Magyar címe: Csirkék és szerelem (Az egyetlen teljes terjedelmű Ukridge regény, újraírt változata 1921-ben lett publikálva)
  • Ukridge (1924) – Magyar címe: Az életművész (Tíz rövid történet, amelyek nyilvánvalóan a "Love Among the Chickens" eseményei előtt történnek)
  • Lord Emsworth and Others (1937) – (Három Ukridge történet a könyvben levő kilenc történetből
  • Eggs, Beans, and Crumpets (1940) – (Három Ukridge történet a könyvben levő kilenc történetből)
  • Nothing Serious (1950) – (Egy Ukridge történet a könyvben levő tíz történetből)
  • A Few Quick Ones (1959) – (Egy Ukridge történet a könyvben levő tíz történetből)
  • Plum Pie (1966) – (Egy Ukridge történet a könyvben levő kilenc történetből)

Minden más[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • William Tell Told Again (1904)
  • Not George Washington (1907) – (Egy önéletrajzi regény)
  • The Globe By the Way Book (1908) – (Összegyűjtött újságcikkek; Egy összeállítás a "By the Way" rovatból, Wodehouse és Herbert Westbrook által írva, melyek megjelentek a The Globe-ban)
  • The Swoop (1909)
  • A Gentleman of Leisure (1910)
  • The Prince and Betty (1912) – Magyar címe: Betty és a herceg (Nem lett kiadva Amerikában)
  • The Little Nugget (1913) - Magyar címe: Az Aranyrögöcske [1]
  • The Man Upstairs (1914) - Tizenkilenc rövid történet.
  • Uneasy Money (1917) - Magyar címe: Meglepő örökség
  • Piccadilly Jim (1918) – (Részleges folytatása a The Little Nugget-nek)Magyar címe: Piccadilly Jim
  • The Coming of Bill (1920)
  • A Damsel in Distress (1919) – Magyar címe: Hölgy a pácban, A bajbajutott várkisasszony
  • Jill the Reckless (1921) – (Az 1920-as amerikai kiadás címe: The Little Warrior) – Magyar címe: Jill, a vakmerő
  • Indiscretions of Archie (1921) - Magyar címe: Az eszményi vő, Utazás az após körül
  • The Girl on the Boat (1922) – Magyar címe: Eszményi Sámuel
  • The Adventures of Sally (1922) – Magyar címe: Sally kalandjai
  • Bill the Conqueror (1924) – Magyar címe: Hódító Willie (1997), Hódító Bill(1931)
  • Sam the Sudden (1925) - Magyar címe: Hűbele Sámuel, Nimród leánya
  • The Small Bachelor (1927)
  • Money For Nothing (1928) – Magyar címe: Talált pénz
  • Big Money (1931) - Magyar címe: Rengeteg pénz
  • If I Were You (1931)
  • Louder and Funnier (1932) – (Újságcikkek gyűjteménye, melyek eredetileg a "Vanity Fair" magazin számára lettek írva)
  • Doctor Sally (1932) – (Az amerikai "Crime Wave at Blandings" gyűjteményben található, "The Medicine Girl" címmel) Magyar címe: Dr. Sally
  • Hot Water (1932) - Magyar címe: Tüzes víz
  • Blandings Castle (1935) – (Tizenkét rövid történet: hat Blandings-ről, öt Mulliner-ről szól; egy pedig Bobbie Wickham-ről, amely egyik sorozatba sem passzol)
  • Laughing Gas (1936)
  • Summer Moonshine (1938) - Magyar címe: Nyári holdfény [2]
  • Eggs, Beans, and Crumpets (1940) – (A könyvben levő kilenc történetből négy rövid történet Bingo Little-ről, egy pedig Freddie Fitch-Fitch-ről) - Magyar címe: Ürgék, szivarok és pasasok
  • Quick Service (1940) – Magyar címe: Karikacsapás (1987)
  • Money in the Bank (1946) - Magyar címe: Pénz a bankban
  • Spring Fever (1948) - Magyar címe: Tavaszi bezsongás
  • Nothing Serious (1950) – (Egy Bingo Little és egy Conky Biddle történet a könyvben levő tíz történetből)
  • The Old Reliable (1951)
  • Bring on the Girls (1954) – (Egy önéletrajzi együttműködés Guy Bolton-nal, "Életünk valószínűtlen története zenés vígjátékban, képekkel bizonyítva" címmel.)
  • Performing Flea (1953) – (Címe: "Egy önarckép levelekben P.G.Wodehouse-tól, egy Bevezetővel és További Jegyzetekkel W. Townend-től")
  • French Leave (1956)
  • Over Seventy (1957) - (Visszaemlékezés és újságírás; alcíme: "Egy önéletrajz kitérőkkel")
  • Something Fishy (1957) – Magyar címe: Valami sumákság
  • Ice in the Bedroom (1961) – Magyar címe: Szajré a budoárban
  • Frozen Assets (1964) – Magyar címe: Különös végrendelet
  • Plum Pie (1966) – (Kilenc rövid történet: egy Jeeves-es, egy golfos, egy Freddie Threepwood-os, két Bingo Little-ös, egy Ukridge-os, két Freddie Widgeon-os, és egy Mr Mulliner-es történet) - Magyar címe: Tökös-mákos
  • Company For Henry (1967) – Magyar címe: Az ellopott levélnehezék
  • Do Butlers Burgle Banks? (1968) – Magyar címe: Kirabol a komornyikom
  • The Girl in Blue (1970) – Magyar címe: A kék ruhás lány
  • Pearls, Girls and Monty Bodkin (1972) – ()
  • Bachelors Anonymous (1973) – ()
  • The Luck of the Bodkins (1935) – Magyar címe: Öröm az ürömben

Halála utáni publikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok korai munkáját – a legelsőktől kezdve – kiadták könyv formában Wodehouse halála után; e gyüjtemények némelyike alább olvasható

  • The Uncollected Wodehouse (1976) – (Rövid történetek, csak Amerikában adták ki)
  • The Swoop! and Other Stories (1979) – (Csak az Egyesült Államokban lett kiadva. Tartalmazza a "The Swoop"-ot és tíz rövid történet, négy közülük korábban nem volt gyűjteményben)
  • The Eighteen-Carat Kid and Other Stories (1980) – (Csak az Egyesült Államokban lett kiadva. Tartalmazza a "William Tell Told Again"-t, három rövid történetet és egy "Epilógus"-t)
  • A Man of Means (1991) – (Hat korai rövid történet, C. H. Bovill-lel együtt írták)
  • Plum Stones (1993-95) – (Tizenkét történet kategorizált kötetei és más írások)
  • Tales of Wrykyn and Elsewhere (1997) – (Tizenöt korai iskolai történet, tizenkettő közülük Wrykyn-ban játszódik)
  • The Luck Stone (1997) – (Egy kalandregény "Basil Windham" álnéven írva, a sorozat kezdete 1908-ban)
  • What Ho! (2000) – (a Trustees of The P. G. Wodehouse Estate összeállítása. Rövid történetek a következő könyvekből: Young Men in Spats, The Inimitable Jeeves (magyarul: Halihó, Jeeves), Blandings Castle and Elsewhere, Lord Emsworth and Others, Young Man in Spats, The Heart of a Goof, Meet Mr. Mulliner) – Magyar címe: Hahó!
  • Death At The Excelsior and Other Stories (2003) – (Egy összeállítás nyilvános tárgykörű rövid történetekből)
  • The Politeness of Princes and Other School Stories (2003) – (Egy összeállítás nyilvános tárgykörű iskolai történetekből)
  • A Wodehouse Miscellany (2003) – (Egy összeállítás nyilvános tárgykörű cikkekből, rövid történetekből és költeményekből)
  • A Prince for Hire (2003) – (A "Psmith, Journalist" és a "The Prince and Betty" történetek újabb keveredése, a sorozat kezdete eredetileg 1931)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap