Dornavátra
| Dornavátra (Vatra Dornei) | |||
 |
|||
| A kaszinó felújítás közben | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Bukovina | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Suceava | ||
| Rang | Municípium | ||
| Polgármester | Ioan Moraru | ||
| Irányítószám | 725700 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 16 321 fő (2002) +/- | ||
| Magyar lakosság | 95 | ||
| Népsűrűség | 116 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 802 m | ||
| Terület | 144,34 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dornavátra
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 47° 20′ 46″, k. h. 25° 21′ 31″ | |||
| Dornavátra weboldala | |||
Dornavátra (románul Vatra Dornei, németül Dorna Watra) város Suceava megyében, Bukovinában, Romániában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye délnyugati részén helyezkedik el, a Radnai-havasok, Besztercei-havasok, Kelemen-havasok, Gyamaló és az Obcsinák hegységekkel övezve.
A megyeszékhelytől, Szucsávától 104 km-re, Moldvahosszúmezőtől 40 km-re, Besztercétől pedig 85 km-re található; a Aranyos-Beszterce és a Dorna folyók egyesülésénél.
Történelem [szerkesztés]
A legendák szerint, Dragoş moldvai vajda beleszeretett egy Dorina nevű pásztorlányba, akit egy vadászat során tévedésből megölt, a vajda a lány emlékének adózva parancsot adott egy új település alapítására, melyet a lányról nevezett el.
A város körül található ásványvízforrásokat már az 1750-es években felfedezték a pásztorok, ezeket „burcut”-aknak nevezték el (a magyar borkút, borvíz szóból).
1775-től osztrák fennhatóság alá került.
1805-ben, egy osztrák orvos, Ignatziu Plusch, vizsgálta a forrásokat, és azt tanácsolta a Bécsi udvarnak, hogy érdemes lenne egy üdülőközpontot építeni ezek köré, 1811-re ez el is készült, öt fürdőkabint foglalt magába, az ásványvizet egy csőrendszer és egy vízátemelő rendszer szállította az üdülőbe. 1870-ben újabb 20 fürdőkabint építettek hozzá. Az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött az üdülőhely, a 15 már meglévő forrás mellé újabbakat tártak fel, ilyen a Sentinela forrás (régi nevei: Falkenhein, Augusztus 23). A 19. század végén az üdülőközpontot a Román Egyházi Alap vette meg.
1886-ban Ferenc József engedélyt és anyagi támogatást adott a település fejlesztésére, ekkor építették a Községi Palotát, a Nemzeti Palotát, a vasútállomást a városban és a fürdő mellett is egyet, a város akkori főterén található katolikus és zsidó templomot, elemi iskolát. Városi rangját 1907-ben kapta.
Az első világháború során a város és a fürdő nagy része megsemmisült, a háború után Bukovinát Romániához csatolták. Az újjáépítési munkálatok a két világháború között nagyon lassan és nehezen mentek, mivel az egyház, amely még mindig a fürdő tulajdonosa volt, minimális befektetést hajtott végre.
A második világháborúban, 1943-ban és 1944-ben a front több alkalommal is a városon vezetett keresztül, újbóli jelentős károkat okozva a városban.
1945-ben a fürdőt államosították, ezt követően felújították.
Népesség [szerkesztés]
A város népességének alakulása:
- 1930 - 9826 lakos
- 1948 - 7078 lakos
- 1956 - 10 822 lakos
- 1966 - 13 815 lakos
- 1977 - 15 873 lakos
- 1992 - 18 488 lakos
- 2002 - 16 321 lakos
A lakosság etnikai megoszlása a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 16 012 (98.10%)
- Németek: 109 (0.66%)
- Magyarok: 95 (0.58%)
- Romák: 54 (0.33%)
- Ukránok: 22 (0.13%)
- Zsidók: 10 (0.06%)
- Lengyelek: 9 (0.05%)
- Törökök: 3 (0.01%)
- Lipovánok: 2 (0.01%)
- Tatárok: 1 (0.0%)
- Csehek: 1 (0.0%)
- Olaszok: 1 (0.0%)
- Más etnikumúak: 2 (0.01%)
A lakosság 94,19%-a ortodox (15 374 lakos), 2,57%-a katolikus (421 lakos) vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- Bukovinai Etnográfiai Múzeum
- Természettudományi és Vadász Múzeum
- Kaszinó
- A Keleti-Kárpátok érintetlen hegységei (Radnai-havasok, Besztercei-havasok, Kelemen-havasok, Gyamaló, Obcsinák)
- A város körül kialakított sípályák
- A többször felújított és átépített ásványvizes fürdők
- A 19. század végén épített római katolikus templom és zsidó zsinagóga
- „Nasterea Maicii Domnului” ortodox templom
- „Sfintii Trei Ierarhi” ortodox katedrális
Gazdaság [szerkesztés]
Fontos turisztikai központ, köszönhetően a város körül elhelyezkedő vadregényes havasoknak, és az itt található számos gyógyforrásnak és ásványvízforrásnak.
Jelentős a város faipara, élelmiszeripara (itt készítik a „Dorna” és a „Bucovina” palackozott ásványvizeket).
