Râșca (Suceava megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Râșca
Mănăstirea Râşca1.jpg
A râșcai kolostor
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régió Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Suceava
Rang községközpont
Beosztott falvak Buda, Dumbrăveni, Jahalia, Slătioara.
Irányítószám 727465
SIRUTA-kód 150123
Népesség
Népesség 2681 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 5052 (2011)[2]
Népsűrűség 25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 207,14 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Râșca (Románia)
Râșca
Râșca
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 22′, k. h. 26° 14′Koordináták: é. sz. 47° 22′, k. h. 26° 14′

Râșca település Romániában, Moldvában, Suceava megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A DN 15B út közelében, Bogdănești mellett fekvő település.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település híres népviseletéről, melyben az egykori szabad parasztok ruházatának hagyománya él tovább.

Râșca környéke erdőkben gazdag. Ezen a vidéken több állat és növénykülönlegesség is megtalálható. Az erdők növénykülönlegességei közül legjelentősebb a vörösfenyő, míg a vadállatok közül megtalálható itt a hiúz, mely védett állat.

A râșcai kolostor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mănăstirea Râşca14.jpg

A kolostort (Mănăstirea Râșca) Petru Rareș támogatásával Macarie püspök alapította, 1542-ben épült fel. Az 1554-ből származó felirat szerint, melyet a templom oltárrészén találtak meg faliképeinek mestere Sztamatelosz Kotronész, Zakinthosz szigetéről származó görög volt, de a képek ikonográfiai rendszerének kialakítása bizonyára Macarie püspök útmutatásai szerint történt.

Az épületegyüttes eredeti alakját a későbbi építkezések erőteljesen megváltoztatták, és a helyreállítások során, mint például 1827-ben csaknem elvesztette középkori jellegét is.

A kolostor legjelentősebb építészeti része a középkori templom, melynek a külső homlokzatán levő néhány freskó még napjainkban is látható, például a nyugati részen az Utolsó Ítélet , valamint a déli mellékszentély oldalán a Paradicsomi létra jelenete maradt fenn. Bár később ezeket is átfestették, majd az avatatlan felújítások során sokat veszítettek a képek művészi értékükből.

A képek közül torzításoktól mentesen a templombelsőben lévő freskók, így Petru Rareș fejedelemnek és családjának képe sem mentes.

Alexandru Lăpușneanu (1552-1561), és (1564-1568) a fejedelem édesanyjának Anasztáziának a síremléke viszont épségben fennmaradtak.

Mănăstirea Râşca3.jpg

A kolostor falai között egykor számottevő irodalmi tevékenység folyt. A 16. század elején Macaria püspöke itt írta az alapító fejedelem uralkodásának krónikáját, amelyben a szerző - tanúsítva bizánci műveltségét - Petru Rareș fejedelemnek a lengyelekkel vívott küzdelmét tette színesebbé a trójai háború motívumaival.

A kolostorban a későbbiekben is éltek kiváló írók. 1844-ben például a harangtoronyban lakott az ide száműzött Mihail Kogălniceanu (1817-1891), a neves történész és államférfi.

A kolostor külső freskói

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma. ISBN 963-243-099-9 (1978) 

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)