Râșca (Suceava megye)
| Râșca | |
 | |
| A râșcai kolostor | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Moldva |
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Suceava |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 727465 |
| SIRUTA-kód | 150123 |
| Népesség | |
| Népesség | 2706 fő (2021. dec. 1.) |
| Község népessége | 5052 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 399 m |
| Terület | 207,14 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 22′, k. h. 26° 14′Koordináták: é. sz. 47° 22′, k. h. 26° 14′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Râșca település Romániában, Moldvában, Suceava megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A DN 15B út közelében, Bogdănești mellett fekvő település.
Leírása[szerkesztés]
A település híres népviseletéről, melyben az egykori szabad parasztok ruházatának hagyománya él tovább.
Râșca környéke erdőkben gazdag. Ezen a vidéken több állat és növénykülönlegesség is megtalálható. Az erdők növénykülönlegességei közül legjelentősebb a vörösfenyő, míg a vadállatok közül megtalálható itt a hiúz, mely védett állat.
A râșcai kolostor[szerkesztés]
A kolostort (Mănăstirea Râșca) Petru Rareș támogatásával Macarie püspök alapította, 1542-ben épült fel. Az 1554-ből származó felirat szerint, melyet a templom oltárrészén találtak meg faliképeinek mestere Sztamatelosz Kotronész, Zakinthosz szigetéről származó görög volt, de a képek ikonográfiai rendszerének kialakítása bizonyára Macarie püspök útmutatásai szerint történt.
Az épületegyüttes eredeti alakját a későbbi építkezések erőteljesen megváltoztatták, és a helyreállítások során, mint például 1827-ben csaknem elvesztette középkori jellegét is.
A kolostor legjelentősebb építészeti része a középkori templom, melynek a külső homlokzatán levő néhány freskó még napjainkban is látható, például a nyugati részen az utolsó ítélet, valamint a déli mellékszentély oldalán a paradicsomi létra jelenete maradt fenn. Bár később ezeket is átfestették, majd az avatatlan felújítások során sokat veszítettek a képek művészi értékükből.
A képek közül torzításoktól mentesen a templombelsőben lévő freskók, így Petru Rareș fejedelemnek és családjának képe sem mentes.
Alexandru Lăpușneanu (1552-1561), és (1564-1568) a fejedelem édesanyjának Anasztáziának a síremléke viszont épségben fennmaradtak.
A kolostor falai között egykor számottevő irodalmi tevékenység folyt. A 16. század elején Macaria püspöke itt írta az alapító fejedelem uralkodásának krónikáját, amelyben a szerző - tanúsítva bizánci műveltségét - Petru Rareș fejedelemnek a lengyelekkel vívott küzdelmét tette színesebbé a trójai háború motívumaival.
A kolostorban a későbbiekben is éltek kiváló írók. 1844-ben például a harangtoronyban lakott az ide száműzött Mihail Kogălniceanu (1817-1891), a neves történész és államférfi.
Források[szerkesztés]
- Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma (1978). ISBN 963-243-099-9
Galéria[szerkesztés]
-
Râșca -
-
-
-
-
-
-
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
