Radóc (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radóc (Rădăuți)
Radóc címere
Radóc címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bukovina
Fejlesztési régió Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Suceava
Polgármester Mihai Frunză
Népesség
Népesség 23 822 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 17 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Radóc  (Románia)
Radóc
Radóc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″

Radóc (románul Rădăuți, németül Radautz, jiddisül ראַדעװיץ, lengyelül Radowce) romániai város, jelenleg Suceava megyébe tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Radóc romániai város az egykori Bukovina déli részén, hozzávetőleg 25 kilométerre délnyugatra a szeretvásári (Siret) határátkelőhelytől, és 37 kilométerre a megyeszékhelytől, Szucsávától. Az Északkeleti-Kárpátoktól keletre fekszik. Jelenleg az észak-romániai Suceava megyébe tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevének eredetére két elképzelés is létezik. Az egyik szerint egy 1392-ben kelt dokumentumban Radomir bojár falvának említése a jelenlegi Radócot jelenti, tehát a név jelentése e szerint Radomir falva lenne. A másik verzió szerint a név sokkal régebbi eredetű, és a latin Rottacenum (a római katonák használták ezt az elnevezést a közeli Szeretvásár helyén lévő egykori helyőrségre) szláv átalakításából származik. Mindenesetre a település első írásos megemlítésére Radóc néven 1412-ben került sor egy dokumentumban.

Radóc a 14. század közepén már egy virágzó település volt itt, ezért I. Bogdán, az Államalapító (1359-1365) elhatározta, hogy itt építi fel az ország legkitűnőbb templomát, amely a keleti ortodox püspökség székhelye lesz. Ez a legrégebbi kőből épült templom egész Bukovinában, a közelében állították fel I. Bogdán moldvai fejedelem fehér lovasszobrát. A Szent Miklós templom (Bogdán kolostor) körül a régészek felfedeztek egy Bogdán korát megelőző kultúrréteget is, ami az államalapítást megelőző központ meglétét támasztja alá.

A Nagy István moldvai fejedelem által Radócnak adományozott vásártartási jog nagymértékben elősegítette a város fejlődését.

A középkorban nagyszámú zsidó népesség menekült a városba a zsidóüldözések elől, és egészen a második világháború végéig jelentős tényezői voltak Radóc mindennapjainak.

A Habsburg időszakban Bukovina egyik legjelentősebb városának számított, ekkor nagyszámú német ajkú telepes érkezett a településre.

Az első világháborút lezáró békeszerződés Bukovina déli részét Radóccal együtt Romániához csatolta.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Miklós templom (Bogdán kolostor)
  • Vasútbarátok számára lehet érdekes a főutcán Dorniești felé ballagó vonat: [1]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Radóc (Románia) témájú médiaállományokat.